Belföld
Igazságos a jelenlegi választási rendszer
Az új szisztémában arányosabbak lettek a körzetek, ráadásul kevesebb ajánlás kell a képviselőjelöltek indításához
Újabb – közéleti személyiségeket és volt politikusokat is felvonultató – kampányvideót készített Gulyás Márton ellenzéki aktivista a választási rendszer megváltoztatásáért. A megszólalók igazságtalannak, aránytalannak tartják a rendszert, amely nem tükrözi a választói akaratot. Pedig, ahogy Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója is rámutatott lapunknak a múlt héten, alapvető változás nincs: az a politikai tömb győz a választásokon, amelyik a legnépszerűbb.
A magyar választási szisztéma korábban is arányosságra törekvő, vegyes rendszer volt, amelyben listán
és egyéni képviselői körzetekben lehetett mandátumokhoz jutni. Még 2010 előtt a háromszáznyolcvanhat képviselői helyből egyéniben százhetvenhat mandátumot lehetett elnyerni, listákon pedig kétszáztízet. Az új rendszerben a parlament százkilencvenkilenc képviselőjéből kilencvenhárom listáról, míg százhat egyéni körzetekből kerül ki.
Ahogy a Századvég egy korábbi tanulmánya rámutat, ezzel csupán kis mértékben, negyvenhat százalékról ötvenhárom százalékra változott a többségi ágon választott képviselők aránya. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a töredékszavazatok számításának változása a győztes pártnak kedvez – előmozdítva a kormányozhatóságot –, de ezzel párhuzamosan az országos listás rendszer az arányosság irányába hat.
Az új rendszer a korábban egy minisztertanácsi rendeletben meghatározott, néhány körzetben komoly
aránytalanságokat rejtő választási körzeteket is módosította úgy, hogy legfeljebb tizenöt százalékban térhetnek el egymástól. További könynyítés az is, hogy a korábbi hétszázötven ajánlószelvény helyett ötszáz ajánlás is elég az induláshoz.
Szánthó Miklós emlékeztetett arra is, hogy az MSZP-t és az SZDSZ-t is „túlkompenzálta” a rendszer 1994-ben, mégsem nevezték illegitimnek a Horn-kormányt.