Belföld
Időzavarban a brüsszeli bürokraták
Hétértékelő. Kiszelly az új kvótatervekről: cseppenként adják be a mérget
Brüsszel, látva a tagállami ellenállást, némileg taktikát váltott, erre enged következtetni a legújabb migránselosztási javaslat – magyarázta lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán politológus. Bár a szélesebb közvélemény inkább a nagyobb tragédiákról értesül, ilyen a múlt csütörtök esti nizzai terrormerénylet is, számos „hétköznapi” kellemetlenség, bűncselekmény is növeli a társadalmi elégedetlenséget a bevándorlókkal szemben Európában.
Az uniós vezetés mindezt érzékelve, a Soros György által első körben javasolt „nagy betelepítési tervet” kissé átdolgozta, illetve kisebbekre bontotta. Immár hangsúlyosan jelenik meg a külső határok védelme, ám csupán az illegális migráció legálissá tétele érdekében. Szorgalmazzák a törökhöz hasonló visszatoloncolási megállapodás megkötését Észak-Afrikával – és persze az újabb elosztási mechanizmus is hangsúlyos szerepet kap a tervezetben. Mindezt kiegészíti az Európai Parlament bizottságának döntése a menekülteket be nem fogadó tagállamok megbüntetéséről. A szakértő mindezek kapcsán úgy fogalmazott, „cseppenként adják be a mérget az uniónak”.
Az Európai Bizottság ugyanakkor egyre inkább időnyomás alatt van, a jövő évi francia és a német választások előtt szeretnék „bebetonozni” valamilyen formában a kvótaelképzeléseket, ami nem lesz könnyű, tekintve az egyre erősödő ellenállást a tagállamok részéről. Húsz tagállam biztosan ellenzi a terveket, és ez a szám inkább csak nőhet a továbbiakban. Akadálya lehet a tervezet megvalósításának az is, hogy a migránsok is szabotálnák a végrehajtást, hiszen lábbal szavaznak, vagyis oda mennek, ahová akarnak Európán belül, nem oda, ahová központilag küldenék őket. Ezt az eltökéltségüket már bizonyították az elmúlt egy-másfél évben, amikor milliós létszámban gázoltak át a kontinensen.
Kiszelly kitért arra is, Erdogan török elnök is próbál minél jobb helyzetet kialkudni magának Európával, pozícióját pedig csak erősítik a terrormerényletek, illetve a mostani katonai puccs is, hiszen ezekre hivatkozva legitimálhatja az általa tervezett tekintélyelvű berendezkedés kiépítését. Szerinte az egyedüli veszélyt számára már csak a gyengén teljesítő gazdaság nyomán kialakuló esetleges belső ellenállás jelentheti. Ha jelentősen csökken a jólét, abba akár bele is bukhat az államfő.
A nizzai merényletre visszatérve: a szakértő „fapados terrorizmusnak” nevezi az ilyen módszereket, ennek alkalmazása szerint logikus lépés a saját területén egyre gyengülő Iszlám Állam részéről. Mivel a többgenerációs bevándorlókat könnyű radikalizálni, sajnos egyre több hasonló akcióra számíthatunk.
Ami a magyarországi ellenzék mindezekre adott válaszait illeti, Kiszelly elmondta, az októberi kvótareferendum esetében még nem jöttek rá, mi lehet számukra a nyerő taktika. A balos térfélen továbbra is Gyurcsány Ferenc diktálja a tempót azzal, hogy meghirdette a bojkottot, a melyre kvázi az MSZP is rácsatlakozott, úgy-ahogy. Egyelőre Fodor Gábor képviseli az „igeneket”, de könnyen elképzelhető, hogy a DK-elnök hamarosan átveszi tőle a brüsszeli kottát, és akkor a szocialisták megint lépéskényszerben lesznek. Az egyre több szavazót veszítő, újabban „fékezett habzású radikalizmussal” próbálkozó Jobbiknak pedig nincs már szél a vitorlájában, nem tud többet és nagyobbat mondani a témában, mint a kormány. Egyelőre úgy tűnik, a Vona Gábor által meghirdetett új irányra kevesen kíváncsiak, jegyezte meg a politológus.
Az uniós vezetés mindezt érzékelve, a Soros György által első körben javasolt „nagy betelepítési tervet” kissé átdolgozta, illetve kisebbekre bontotta. Immár hangsúlyosan jelenik meg a külső határok védelme, ám csupán az illegális migráció legálissá tétele érdekében. Szorgalmazzák a törökhöz hasonló visszatoloncolási megállapodás megkötését Észak-Afrikával – és persze az újabb elosztási mechanizmus is hangsúlyos szerepet kap a tervezetben. Mindezt kiegészíti az Európai Parlament bizottságának döntése a menekülteket be nem fogadó tagállamok megbüntetéséről. A szakértő mindezek kapcsán úgy fogalmazott, „cseppenként adják be a mérget az uniónak”.
Az Európai Bizottság ugyanakkor egyre inkább időnyomás alatt van, a jövő évi francia és a német választások előtt szeretnék „bebetonozni” valamilyen formában a kvótaelképzeléseket, ami nem lesz könnyű, tekintve az egyre erősödő ellenállást a tagállamok részéről. Húsz tagállam biztosan ellenzi a terveket, és ez a szám inkább csak nőhet a továbbiakban. Akadálya lehet a tervezet megvalósításának az is, hogy a migránsok is szabotálnák a végrehajtást, hiszen lábbal szavaznak, vagyis oda mennek, ahová akarnak Európán belül, nem oda, ahová központilag küldenék őket. Ezt az eltökéltségüket már bizonyították az elmúlt egy-másfél évben, amikor milliós létszámban gázoltak át a kontinensen.
Kiszelly kitért arra is, Erdogan török elnök is próbál minél jobb helyzetet kialkudni magának Európával, pozícióját pedig csak erősítik a terrormerényletek, illetve a mostani katonai puccs is, hiszen ezekre hivatkozva legitimálhatja az általa tervezett tekintélyelvű berendezkedés kiépítését. Szerinte az egyedüli veszélyt számára már csak a gyengén teljesítő gazdaság nyomán kialakuló esetleges belső ellenállás jelentheti. Ha jelentősen csökken a jólét, abba akár bele is bukhat az államfő.
A nizzai merényletre visszatérve: a szakértő „fapados terrorizmusnak” nevezi az ilyen módszereket, ennek alkalmazása szerint logikus lépés a saját területén egyre gyengülő Iszlám Állam részéről. Mivel a többgenerációs bevándorlókat könnyű radikalizálni, sajnos egyre több hasonló akcióra számíthatunk.
Ami a magyarországi ellenzék mindezekre adott válaszait illeti, Kiszelly elmondta, az októberi kvótareferendum esetében még nem jöttek rá, mi lehet számukra a nyerő taktika. A balos térfélen továbbra is Gyurcsány Ferenc diktálja a tempót azzal, hogy meghirdette a bojkottot, a melyre kvázi az MSZP is rácsatlakozott, úgy-ahogy. Egyelőre Fodor Gábor képviseli az „igeneket”, de könnyen elképzelhető, hogy a DK-elnök hamarosan átveszi tőle a brüsszeli kottát, és akkor a szocialisták megint lépéskényszerben lesznek. Az egyre több szavazót veszítő, újabban „fékezett habzású radikalizmussal” próbálkozó Jobbiknak pedig nincs már szél a vitorlájában, nem tud többet és nagyobbat mondani a témában, mint a kormány. Egyelőre úgy tűnik, a Vona Gábor által meghirdetett új irányra kevesen kíváncsiak, jegyezte meg a politológus.