Idén nem sokan kezdeményeztek népszavazást

A benyújtók között volt a kormány is, amely a kötelező betelepítési kvóta ellen kezdeményezett országos referendumot. Több magánszemély is hasonló tartalommal akart népszavazást elérni, de továbbra is voltak súlytalan kezdeményezések. Akadt olyan, aki előre hozott választásokat szeretett volna, egy másik magánszemély a nemzetközi szervezetektől „szabadította volna meg” hazánkat, amelyek között ott volt az Európai Unió, az IMF és a NATO is. Ennél komolyabb volt például az a beadványozó, aki megtiltotta volna a pártoknak, hogy az országgyűlési választásokon az államtól támogatást kapjanak a kampányukhoz. Egy kis párt azt szerette volna elérni, hogy II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Deák Ferenc és Kossuth Lajos földi maradványait az Országház Felsőházi Termében helyezzék le, míg egy magánszemély azért gyűjtött volna aláírásokat, hogy június 16., a Rákóczi-szabadságharc kezdete legyen nemzeti ünnep. A leghosszabb kérdést az a beadványozó fogalmazta meg, aki azt szavaztatta volna meg a választókkal, hogy a magyar országgyűlés csak akkor járuljon hozzá Ukrajna uniós csatlakozásához, ha Kárpátalja népszavazáson dönthet területi hovatartozásáról. Utolsó előtti beadványozóként arról kezdeményezett valaki referendumot, hogy a 2024-es nyári olimpiai pályázatról szóló szóló törvényt az Országgyűlés helyezze hatályon kívül.