Idegen nyelvi stratégia készül

Növelnék a továbbképzések számát, a célnyelvi országokban szerveznének a tanároknak továbbképzéseket, támogatnák a nyári egyetemeken való részvételt és több anyanyelvi lektort hívnának a köznevelésbe – többek között ilyen intézkedéseket tartalmaz majd az a stratégia, amelyet a kormány heteken belül tárgyal. Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár az MTI szerint elmondta, felvetődik a kéttanítási nyelvű képzési formában részvevők körének bővítése, illetve várhatóak további infrastrukturális fejlesztések is.

Az államtitkár a közelmúltban az idegen nyelvtudásról, oktatásról készült kutatással kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a 2007-ben mért 25 százalékról 2018-ra 42 százalékra nőtt az Eurostat adatai szerint a legalább egy idegen nyelvet megfelelő szinten beszélők száma, ugyanakkor további intézkedésekre lesz szükség. Megjegyezte, Magyarországon az idegen nyelvi órák száma 924 óra, ez elvileg a középszintű nyelvtudás megszerzéséhez elegendő kellene legyen. Ennek ellenére, nem mindenki jut el arra a nyelvi szintre, ami egyébként ebből következhetne.

Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár jelezte, gondolkodnak azon, hogy a szakképzésben koncentrálják a nyelvoktatást, azaz az óraszámot nem csökkentenék, de alapvetően egy nyelvet oktatnának a szakképző iskolákban. Kitért arra, hogy a szakgimnáziumokban a kétnyelvű képzés támogatása és segítése jó út, ugyanakkor bár lehetőség van a csoportbontásokra, de nem élnek kellően ezzel az intézményekben.

Az Oktatási Hivatal csaknem százötven iskola ezer hetedikes és tizedikes tanulócsoportját mérte a reprezentatív felmérésben, amely tavaly november vége és december eleje között zajlott le. Kiderült, hogy a hetedik évfolyamon szinte kizárólag egy idegen nyelvet tanulnak a tanulók, összesen kilenc olyan csoport volt a vizsgált 266-ból, ahol további idegen nyelvvel is foglalkoznak. „Ez a szám azt mutatja, hogy a Nemzeti alaptantervben szereplő második idegen nyelv lehetőségével elenyésző mértékben éltek az intézmények, ami nem segített abban, hogy közelítsünk az Európában jellemző két nyelv tanulásának gyakorlata felé” – hívták fel a figyelmet. A tanult nyelvek köre a középiskolai képzésben jóval szélesebb volt, és az előírásoknak megfelelően a gimnazisták kötelezően két, a szakgimnazisták egy idegen nyelvet tanulnak. A legtöbben angolul és németül, de megjelenik második nyelvként a spanyol, a francia és az olasz is.

A kutatás szerint érdemes lenne a nyelvi csoportok létszámát húsz főben maximalizálni, ezenkívül bár elismerik, hogy nemzetközi összevetésben a hazai óraszámok nem számítanak kevésnek, arra a következtetésre jutnak, hogy szükség lehet a magasabb óraszámra. „Ehhez az kell, hogy a nyelvtanárok, intézmények központi segítséget kapjanak” – írták. Megjegyezték, hogy a nyelvi órák számát a nyelvtanulás kötelező kezdésének előrehozásával lehetne növelni, így a mostani negyedikről ideális esetben a második, de legalább a harmadik évfolyamra javasolják áttenni a kezdést.