Belföld
Huszonöt éves normakontroll
Az Alkotmánybíróság őrködik az alapjogok fölött
A törvény szerint az AB felállítását a jogállam megteremtése, az alkotmányos rend és az alapjogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös egyensúlyának biztosítása indokolta. A testület első öt tagját már a megalakulás előtt megválasztották, a létszám később tizenegy, majd 2011-től tizenöt tagúra bővült. Az AB első elnöke, a későbbi köztársasági elnök Sólyom László volt. A testületet február végétől Lenkovics Barnabás vezeti majd. A hatályos törvény alapján a testület tagjait az Országgyűlés tizenkét évre választja meg. Az alkotmánybírák nem újraválaszthatók, kivéve azokat, akiket az Országgyűlés még a régi szabályok alapján kilenc évre választott, és eddig nem választották újra.
Az AB hatásköre kiterjed többek között a törvényjavaslatok előzetes és az elfogadott törvények utólagos normakontrolljára, az alkotmányjogi panaszok elbírálására és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatára. A testület határozatai mindenkire nézve kötelezőek és megfellebbezhetetlenek. Az AB absztrakt normakontrollt végez, vagyis nem konkrét, egyedi esetekkel foglalkozik, hanem azt vizsgálja, hogy egy jogszabály megfelel-e az alkotmányban foglaltaknak. Döntéseit teljes ülésen vagy háromtagú tanácsban hozza.
Az AB hatásköre kiterjed többek között a törvényjavaslatok előzetes és az elfogadott törvények utólagos normakontrolljára, az alkotmányjogi panaszok elbírálására és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatára. A testület határozatai mindenkire nézve kötelezőek és megfellebbezhetetlenek. Az AB absztrakt normakontrollt végez, vagyis nem konkrét, egyedi esetekkel foglalkozik, hanem azt vizsgálja, hogy egy jogszabály megfelel-e az alkotmányban foglaltaknak. Döntéseit teljes ülésen vagy háromtagú tanácsban hozza.