Huszonöt éve vonultak haza a szovjetek

Az MTI közlése szerint felidézte, hogy hetven évvel ezelőtt, 1946 márciusában mondta el a volt brit miniszterelnök, Winston Churchill fultoni beszédét, amelytől a hidegháborút kezdetét számítjuk. A szuverenitás határai – a Varsói Szerződés és Magyarország című tanácskozáson az altábornagy aláhúzta, hazánk helyzete speciális volt, mert a világháborút lezáró béke értelmében a szovjet csapatok magyarországi jelenléte az Ausztriában állomásozó szovjet erők számára biztosított összeköttetést. Az osztrák államszerződés megkötése és a szovjet csapatok 1955-ös kivonása után a szovjet katonai jelenlét azonban megmaradt, sőt növelték is haderő létszámát. Kitért arra is, hogy az 1956-os forradalom idején újabb csapatok érkeztek, megpecsételve ezzel a felkelők sorsát, véget vetve a függetlenség visszanyeréséről szőtt reményeknek.

Mihail Gorbacsov, a Szovjet Kommunista Párt főtitkára már 1988 decemberében bejelentette a szovjet haderő csökkentését, Horn Gyula akkori magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter pedig 1990. március 10-én írta alá az egyezményt, amely szerint a szovjet hadsereg 1991. június 30-áig kivonul tőlünk – az utolsó katonavonat azonban már 16-án, Záhonynál elhagyta az országot.