Belföld

Hivatali vesztegetés elfogadása a vád Hiszékeny perében

A szocialista képviselő koncepciós eljárásról beszél, és azzal érvel, hogy nem tud ötmilliót mutatni az ujjaival, csak négy és felet

Tagadta a bűncselekmény elkövetését tegnap a bíróságon Hiszékeny Dezső szocialista országgyűlési képviselő, akit vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével vádol az ügyészség. A képviselő krimibe illő történetet vázolt fel vallomásában.

Hiszékeny 20150409
A négy és fél ujjú Hiszékeny Dezső a bíróság folyosóján (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A vádirat ismertetésével megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken Hiszékeny Dezső MSZP-s országgyűlési képviselő, volt XIII. kerületi alpolgármester büntetőpere. A vádirat lényege szerint 2013-ban B. István vállalkozó arról értesült, hogy az önkormányzattól megszerezhető egy Visegrádi utcai üzlethelyiség bérleti joga. Felvette a kapcsolatot a másodrendű vádlott Szabó Sándorral, az MSZP-s politikus ismerősével, és közölte vele, hogy lenne érdeklődő az ingatlanra. Az érdeklődő egy fedett nyomozó volt, akinek Szabó közvetítése nyomán Hiszékeny megmutatta a helyiséget. A bérleti jogért azonban ötmillió forint kenőpénzt kért, bár az összeg átadására végül nem került sor. A vád alapján a képviselő a magát vállalkozónak kiadó nyomozónak egy étteremben lezajlott későbbi találkozón is megismételte az ajánlatot, sőt azzal is kecsegtette, hogy az ingatlan tulajdonjogának megszerzésében is segít a férfinek. A második vádpont szerint Hiszékeny kétszázezer forintot kért azért, hogy egy másik üzlethelyiség bérleti díjával elmaradó bérlő ügyét rendezze.

Hiszékeny tegnap a bíróság előtt részletes vallomást tett, amelynek elején leszögezte, hogy nem követett el bűncselekményt. Egyúttal politikai indíttatásúnak és koncepciósnak nevezte az „előre eltervezett forgatókönyv alapján zajló eljárást”, amelyben törvénytelenül lehallgatták. A vádlott által felvázolt szövevényes történet szerint a fedett nyomozó mellett B. István is beszervezett személyként szerepelt az ellene irányuló lejárató akcióban, aki ráadásul büntetett előéletű és zsarolható volt. A képviselő elismerte, hogy személyesen mutatta meg a vállalkozó szerepét eljátszó nyomozónak az üzlethelyiséget, de tagadta, hogy bármilyen kenőpénzt kért volna. Szerinte a lehallgatott beszélgetéseken nem hangzik el semmi ilyesmi. Hiszékeny kitért a vádirat azon részére is, miszerint bal kezének öt ujjával mutatta az összeget. Ekkor a tárgyaláson felemelte bal kezét és közölte, hogy jelenleg is rendszeresen focizik, és mivel kapus, a keze jelentősen igénybe van véve. A kisujját nem is tudja kinyújtani, „így ötöt nem, csak négy és felet tud mutatni”. Az ügyész Hiszékeny vallomására reagálva visszautasította a politikai motivációt, és azt kérdezte, a képviselő miért személyesen mutatta meg a bérleményt. A vádlott erre azt mondta, ha személyesen keresték meg egy ilyen kéréssel, akkor ő járt el az ügyben, ez korábban, más esetekben is előfordult.

A másodrendű vádlott Szabó Sándor nem tett vallomást, de ő is tagadta a bűncselekmény elkövetését, és leszögezte, „cselszövés áldozata lett.” Nyomozati vallomása szerint ismerte B. Istvánt, de soha senkitől nem kért és kapott kenőpénzt.

A bíróság tegnap szerette volna meghallgatni a tanúként beidézett B. Istvánt is, de a védelem ennek elnapolását kérte, arra hivatkozva, hogy nem kapták meg a tanú valamennyi vallomásának leiratát, ráadásul szerepe sem tisztázott az eljárásban. Az ügyész erre kijelentette, hogy B. István sem fedett nyomozó, sem rendőr, csak egy magánember, aki feljelentést tett. A bíróság a védelem indítványának helyt adva az iratok bemutatására kérte az ügyészséget, és május végére halasztotta a pert.