Belföld
Hídépítő honvédeink Boszniában
Közvetlenek a helyiek, kávét, süteményt, főtt ételt visznek a katonáknak, és ha szükség van rá, fizikai munkával is segítik őket

– Mennyi híd dőlt össze az árvízben?
– Pontos számot ne kérjen tőlem, hiszen ezt odakint sem tudják. A becslések több száz ilyen-olyan mértékben károsodott, leszakadt, elmosott átkelőről szólnak. Fontos megjegyezni, azért, mert egy híd látszólag még a helyén van, nem feltétlenül jelenti azt, hogy kocsival, de akár gyalog át is lehet jutni rajta a túlpartra.
– Minden hidat helyre akar állítani a bosnyák kormány?
– Nem, erre sajnos sem az országnak, sem a projektet finanszírozó ENSZ-nek nincs kerete, ám ez valójában nem is cél. Sok helyen hídépítés nélkül, például egy ötletes áteresz kialakításával biztosítható a közlekedés, máshol pedig az érintett önkormányzat saját erőből időközben rendezte a kérdést. A pontos értékeléshez ugyanakkor hozzátartozik, hogy nem ez a jellemző felállás.
– Mennyibe kerül egy-egy átkelő?
– Egy-egy szerkezet elkészítése és helyrerakása helyi pénzben kifejezve harmincezer konvertibilis márkába, vagyis durván 4,89 millió forintba kerül, de ez csak a felszerkezet. Az alépítményt, azaz a hídfőket az önkormányzatoknak kell rendezniük. Esetünkben természetesen nem holmi óriási Duna-hidakban, hanem szerényebb méretekben kell gondolkodni.
– Mekkora egy híd Boszniában?
– Nincs két egyforma köztük. Jellemzően tíz-húsz méter hosszúak, a teherbírásuk pedig húsz-harminc tonna, és az igényeknek megfelelően egy-két nyomsáv szélesek. A hossztartók és a korlát acélból, a kereszttartók és a koptatóréteg pedig fából készül, míg a hídfők betonból vannak.
A hazai lakosság Kolontáron láthat hasonlót, ahol a vörösiszap-katasztrófa után a Magyar Honvédség néhány fős műszaki alegysége állította helyre a tönkrement szerkezetet. Az acélvázat külön, a bosnyák hídépítő parancsnok tervei szerint szerelik össze, majd fuvarozzák ki, vagy pedig a helyszínen elemenként építik össze. Tapasztalataink szerint Bosznia-Hercegovinában általában több hét kell egy híd elkészítéséhez, de ezt megfelelő szervezéssel akár tíz-tizenkét napra is le lehet szorítani.
– Ezt értsük burkolt kritikaként?
– Semmiképpen! A bosnyák haderő remek és szorgalmas katonákból áll, nem rajtuk múlik, hogy az általános gazdasági pangás miatt nincs pénzük a legjobb és legújabb felszerelésekre.
– Hogyan kommunikálnak a bosnyák katonákkal?
– Két legénységi állományú tolmácsot biztosítanak számunkra. Ők angolul beszélnek, így mellettük mi is gyakoroljuk a nyelvet.
– Hogy fogadja a honvédeket a lakosság?
– Nemzetiségtől függetlenül minden katonának, aki segíteni akar rajtuk, szívből örülnek. Mi a kollégáimmal a bosnyák hídépítő szakasznál vagyunk mentorok, és azt tapasztaltuk, hogy a polgárok közvetlenek, barátságosak, teát, süteményt, kávét, főtt ételt hordanak ki a dolgozóknak, és ha kell, a fizikai munkától sem riadnak vissza. Fontos elmondani, hogy a mi mentori tevékenységünk sem korlátozódik a puszta szavakra, mérnöki szemlékre. Ha kell, a többiekhez hasonlóan hegesztünk, cipekedünk.
– Mikor indul az újabb misszió?
– Január 21-én, és fél esztendőt tartózkodunk odakint. Hat hónap alatt több híd felépítésében nyújtunk aktív mérnöki és fizikai segítséget, de jelenleg négy híd építése van teljesen előkészítve. A legfontosabbak: Doboj-Istok, Gradiska és Sekovici. Utóbbi rendhagyó lesz, nemcsak a negyvenméteres hossza, hanem az alkalmazott technika miatt is, hiszen ott egy, a második világháborúban kitalált, angol fejlesztésű Bailey-hidat kell felújítani. Nem árt tudni, hogy a természeti viszonyok a Balkán hegyei között gyakran igen mostohák, zordak, így a hídépítők tevékenységét – tehát a miénket is – ennek tudatában kell értékelni.
Elsősorban a kiképzésre és a mentorálásra fókuszál a NATO újabb projektje
Eltökélt Támogatás Afganisztánban
Folytatja afganisztáni szerepvállalását a Magyar Honvédség a NATO január elsejével indult új, Eltökélt Támogatás (Resolute Support Mission – RSM) elnevezésű missziójában. Mint megírtuk, a 2014-es év végével lezárult NATO-missziót, az ISAF-et (International Security Assistance Force – Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő) váltja fel az új projekt, amely az afgán biztonsági erők kiképzésére és mentorálására, illetve a kormányzati szervek tanácsadására fókuszál. A kormány tavaly december 12-i határozata szerint hazánk a Különleges Műveleti Kontingenssel, a Mi–17 szállítóhelikopter légi kiképzéstámogató csoporttal, a Nemzeti Támogató Elemmel, egy biztosító szakasszal, valamint a különböző szintű parancsnokságokra delegált tisztekkel, összességében csaknem száz katonával vesz részt a NATO új missziójában. A honvédség együttműködése Magyarország szövetségesi, valamint a térség stabilitása iránti szilárd elkötelezettségét tanúsítja.
Mint tavaly beszámoltunk róla, az ISAF november 11-én honlapján elismerését fejezte ki Magyarországnak azért a szerepéért, amellyel a több mint ötven állam egyikeként hozzájárult a 2003–2014-ben teljesített misszió sikeréhez. A NATO által vezetett afganisztáni nemzetközi erő (ISAF) 2001 vége, a tálib uralom leverése óta gondoskodott a biztonságról Afganisztánban. A teljes katonai létszám a csúcsidőszakban elérte a százezret. A biztonsági felelősség átadásának folyamata az afgán fél számára 2011 közepén kezdődött meg. A művelet tavalyi lezárásával indult RSM nagyságrendekkel kisebb, alig tizenkétezres létszámot felvonultató nemzetközi misszió. A tervek szerint a közép-ázsiai ország biztonságának fenntartásáért viselt felelősséget idén teljes mértékben átveszik az éveken át fejlesztett és kiképzett, 350 ezer tagú afgán biztonsági erők.