Belföld

Hiányos lehet a vádlottak padja

Rejtő E. Tibor felmentését kérte védője a K & H-perben, Kulcsár ügyvédje tagadta, hogy védence sikkasztást követett volna el

A K & H-per első- és harmadrendű vádlottjának védője mondhatta, illetve kezdhette el perbeszédét tegnap a Fővárosi Törvényszéken a büntetőper megismételt elsőfokú eljárásában.

Kulcsár Attila 20150911
Kulcsár Attila és védője, Nagy Gábor ügyvéd (Fotó: Csudai Sándor)

Egyedi és minősíthetetlen – így indította perbeszédét a K & H-büntetőper elsőrendű vádlottjának, az ügyészi végindítvány szerint sikkasztással és magánokirat-hamisítással vádolt Kulcsár Attila védője csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken. Nagy Gábor ügyvéd szerint ez a tizenkét éve tartó ügy igazi kriminalisztikai kuriózum, amelyet maga a másodfokon eljáró – és az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező – Fővárosi Ítélőtábla bírája nevezett az igazságszolgáltatás állatorvosi lovának.

„Nem szerecsenmosdatásról van szó, amikor azt állítom, hogy védencem nem követett el sikkasztást, hisz Kulcsár Attila maga is elismerte, bűncselekményt követett el – hangsúlyozta a védő –, de hogy pontosan mit, azt nem az én tisztem eldönteni” – tette hozzá.

A védő szerint az „ősbűn” ebben az eljárásban az, hogy abnormális módon összekeveredett és elmosódott a rendőrség és az ügyészség felelőssége, amikor 2003 nyarán kirobbant a brókerbotrány. Voltak kiváltságosak, akik csak az ügyészségen voltak hajlandók vallomást tenni, még olyan vád is megfogalmazódott (egyébként Rejtő E. Tibor, a K & H Bank elnök-vezérigazgatója esetében – a szerk.), hogy az ügyészség elrabolta a rendőrségről az egyik gyanúsítottat. A túlzott politikai érdeklődés szerinte „kívánságműsorrá” tette az eljárást.

A bizonyos iratok kiszivárogtatása miatt még inkább dagadó botrányban két hét után arról írt a sajtó, hogy Kulcsár Attila sikkasztott – folytatta az ügyvéd. Nagy Gábor szerint az igazi kérdés nem az, hogy most kik ülnek a vádlottak padján és miért, hanem az, hogy kik nem ülnek a vádlottak padján, és miért nem ülnek ott. A védő szerint ugyanis a pénzintézet felügyelőbizottsága, a brókercég vezetői, a belső ellenőrzésben dolgozók, a könyvvizsgálatot végzők, sőt a pénzügyi felügyelet egyes vezetői és a BRFK pénzmosás elleni főosztályán dolgozók is megelőzhették volna ezt a bűncselekményt, ha rendesen végzik a munkájukat. Utóbbiak már jóval korábban kaptak jelzéseket, mégsem tettek semmit, ahogy a PSZÁF-nél sem – jelentette ki a védő, aki védencére rátérve úgy fogalmazott, Kulcsár Attila sem jogi, sem pedig fizikai értelemben nem tudta az ügyfelek pénzét elsikkasztani.

Az ügyészi végindítvány értelmében a K & H brókercégénél, az Equitiesnél huszonhárommilliárd forintot forgatott meg törvénytelenül az elsőrendű vádlott, az elsikkasztott összeg pedig 8,3 milliárd forint. Nagy Gábor ügyvéd jelezte, a soron következő tárgyaláson tételesen fogja bemutatni, védence esetében miért nem áll meg a sikkasztás vádja, a tegnapi tárgyaláson annyit mondott, maga a sértett, a K & H Bank jogi képviselője erősítette ezt meg. A sértetti képviselő ugyanis azt állította, a brókercégnél minden jogszerűen történt, az értékpapír-tranzakciókat, illetve a pénzátutalásokat csak abban az esetben hajtotta végre a brókercég back office részlege, ha azon szerepelt az ügyfél aláírása, tehát a felhatalmazása – fejtegette a védő. Kulcsár soha semmilyen utasítást nem adott a back office-soknak – tette hozzá.

A tegnapi tárgyaláson megtartotta perbeszédét Rejtő E. Tibornak, a K & H Bank egykori elnök-vezérigazgatójának, a büntetőper harmadrendű vádlottjának védője, Gáll András is. Rejtőt – akit az első, hatályon kívül helyezett eljárásban felmentettek – a végindítványt benyújtó ügyész sikkasztás bűnsegédletével vádolja, s felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott a volt bankelnöknek.

A vádhatóság szerint a bankelnök védőernyőt nyújtott Kulcsárnak, mivel egy olyan e-mailt küldött a brókercégnek, hogy a bróker ügyfeleinek nem kell egyenlegértesítőket küldeni, azokat Kulcsár Attila személyesen adja át az ügyfeleknek.

A védő tegnap ötszáz olyan pontot sorolt fel a bizonyítási eljárásban elhangzottak kapcsán, amelyekkel cáfolni próbálta azt, hogy védence bűncselekményt követett volna el, s ennek hiányában kérte védence felmentését.