Hiábavaló lehetett Schwezoff lépése

Egyre inkább elfajul a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közötti konfliktus, amely már hetek óta teljes nyilvánosság előtt zajlik. A BZSH ügyvezető igazgatója, a transzvesztita múltú Schwezoff Dávid felmondta a Dohány utcai zsinagóga főrabbijának, Frölich Róbertnek, illetve feleségének a munkaviszonyát. Frölich szerint azonban ez jogtalan lépés volt, ezért beperli Schwezoffot, aki a kirúgást egyébiránt azzal magyarázta, hogy a zsinagóga beléptetési rendszerével kapcsolatos „tisztességtelen pályáztatásban többen is érintettek lehetnek”. Hogy ez valóban így lehet, arra utal a Magyar Nemzet által ismertetett hangfelvétel, amely szerint Frölich és felesége sürgette a tenderről való projektbizottsági döntést. Korábban Schwezoff felmondta a rendszert működtető cég szerződését, majd a szerinte százmilliós kár okán rendőrségi feljelentést is tett. A hatóság nyomozást indított, amely jelenleg is tart.

Kunos Péter, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója tegnapi közleményében alaptalannak minősített minden gyanút a pályázattal kapcsolatban, s azt írta, hogy semmiféle érdemi döntés nem született, csupán arról határoztak, melyik pályázóval kívánják a további tárgyalásokat folytatni. A kialakult helyzetre való tekintettel azonban a pályázatot eredménytelennek nyilvánítják és visszavonják.

Frölich, illetve a Schwezoffot korábban az említett szerződés felmondása miatt is támadó Mazsihisz-vezetés szerint azonban a főrabbi elküldése mögött egyéb okok állnak. Nevezetesen az, hogy a BZSH egyes tagjai január 15-re rendkívüli közgyűlést hívtak össze, kifejezetten az ügyvezető lemondatása érdekében, Schwezoff pedig emiatt haragudhatott meg a kezdeményezést szintén aláíró, évtizedek óta a zsinagógában szolgáló főrabbira. A Mazsihisz oldalán ismertetett meghívó szerint a visszahívásról titkos szavazással döntenének. A BZSH közgyűlése tavaly októberben egyszer már szavazott az ügyvezetőről, akkor megerősítették tisztségében, sőt, az ülést kezdeményező Tordai Péter kényszerült távozni az elnöki székből. A tisztség azóta betöltetlen.

Schwezoff Dávid szerint a mostani összehívás jogszerűtlen, mert az alapszabály szerint a rendkívüli közgyűlést csak a hitközség elnöke, a vezető elöljáró vagy az ügyvezető igazgató jogosult összehívni.
Eközben a „templomjáró közösség” hatvanhárom igen szavazattal, egy tartózkodás mellett Frölich Róbertet megerősítette a Dohány utcai zsinagóga élén. A Mazsihisz vezetői bejelentették: alkalmazásba veszik, és tisztségébe helyezik a főrabbit a körzet lelki vezetőjeként. Szerintük a menesztés „szakmailag, emberileg és vallásilag is indokolhatatlan”.

A bejegyzett egyházként működő Mazsihisz körüli, lassan követhetetlen viták kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a BZSH-val való másik konfliktus tárgya volt a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga rekonstrukciójára szánt, több mint kétmilliárd forintos állami forrás felhasználása, amely ügyben amúgy a feleknek – egy decemberi BZSH-kommüniké szerint – sikerült megegyezniük. Ennek megfelelően a budapesti hitközség mint a zsinagóga bejegyzett tulajdonosa hozzájárul ahhoz, hogy a kormány a Mazsihisszel kössön szerződést. Erre azonban egyelőre nem került sor, az újabb villongások pedig veszélyeztethetik a projektet.