Belföld
Hende: Ez a hazánk, nem átjáróház
A magyar polgári demokrácia biztonságának megteremtése ránk vár, valamennyiünkre – hangoztatta Áder János köztársasági elnök
„Világunk egyre kevésbé hasonlít régi, megszokott önmagára” – fogalmazott Áder János tegnap Budapesten a Kossuth téren, ahol Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonásával és a honvédtisztek avatásával megkezdődtek az augusztus 20-i központi programok. A köztársasági elnök leszögezte, a polgári demokrácia biztonságának megteremtése ránk vár, valamennyiünkre. Tíz éve kevesen gondolták volna, hogy visszatér a hidegháború veszélye, vagy hogy recsegni-ropogni kezd az euróövezet, s hogy százezres nagyságrendű bevándorlási nyomás éri Magyarországot.
Példát jelent Szent István és utódai célja, hogy biztonságos és időtálló államot teremtsenek. Ezt az örökséget mindig meg tudtuk újítani, a magyarság küzdelmei során azonban kizárólag magára számíthatott – idézte fel Áder. Kitért arra, hogy a tatárjárás, a törökök pusztítása vagy az első világégés és a második világháború utáni nemzedékek egyaránt kivették a részüket a munkából, újra és újra megteremtve a biztonságot, hogy legyen országunk, amelyre mindig számíthatunk, és legyen hazánk, amely mindig számíthat ránk.
A köztársasági elnök szerint, bár a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után joggal remélhettük, már nem kell külső fenyegetettséggel számolni, és hazánk a jólét megteremtésében is felzárkózhat a nyugati országokhoz, mára kiderült, sajnos ez illúzió. A huszadik századi megoldások már nem érvényesek a mostani kihívásoknál, a változások pedig már a mindennapjainkat is érintik.
„Ki gondolta volna, hogy jöhet olyan idő, amikor egy terrorista latorállam sakkban tarthatja a fél világot?” – vetette fel Áder János, aki a fenyegetettségek közé sorolta a klímaváltozás háborús konfliktusokat is kiváltó hatásait, és szólt a megélhetési gondok miatt is bekövetkezett népvándorlásról is.
Ugyanakkor szerinte ahhoz, hogy megteremtsük a huszonegyedik századi biztonságunkat, nem kell feladni semmit abból, amiben eddig hittünk, s nem kell megtagadni törekvéseink helyességét sem. Viszont a felelősség immár nem hárítható másra, a biztonság megteremtése politikusokra, intézményekre, a gazdasági élet szereplőire, az egyházakra, a civilekre és a családokra egyaránt vár. Ezért szakítani kell a közönnyel, az „úgysem rajtam múlik” mentalitással is. „Rajtunk múlik, hogy a helyi közösségek megtartó erejét veszélyeztető törekvéseknek ellenállunk-e, rajtunk múlik, hogy megvédjük-e környezetünket, óvjuk-e vizeinket, erdeinket, termőföldjeinket s az éltető levegőt” – hangoztatta.
Csak akkor maradhatunk meg, ha van hadseregünk, honvédségünk – ezt már Hende Csaba honvédelmi miniszter mondta, kifejtve, amely országnak jó hadserege van, le tud ülni a nemzetközi tárgyalóasztalhoz, van mihez segítséget kérnie, van miből segítséget adnia. A haza védelme és nemzetközi kötelezettségeink teljesítése érdekében ezért emelkedik a honvédelmi költségvetés, jelentős haditechnikai fejlesztések következnek. Rámutatott: július elsején elindult a katonai életpályamodell, így átlagosan harminc, 2019 januárjáig pedig összességében átlagosan ötven százalékkal emelkednek az illetmények.
A tárcavezető beszélt arról is, a honvédség részt vesz a szlovén, az észt, a lett és a litván légtér védelmében, segíti a balkáni nemzetek biztonságának stabilitását, és közreműködik abban is, hogy Afganisztán és Kurdisztán lakói is megtalálják a békét. Az államfőhöz hasonlóan kiemelte, évről évre olyan változásokkal kellett szembesülni, amelyeket korábban el sem tudtunk képzelni. Az országtól keletre polgárháborús állapotok vannak, míg délebbre „vallási fanatizmusban tobzódó” terrorállamot látunk.
Ez a mi hazánk, nem valamiféle átjáróház – hangsúlyozta az illegális bevándorlás kapcsán. Megerősítette ugyanakkor, aki rászorul, annak menedéket nyújt az ország, és segíti a későbbi hazatérését is, ám azt nem engedjük meg és nem is tűrjük el, hogy embercsempészbandák csalárd ígéretekkel indítsák útnak az embereket Magyarországon keresztül. Ezek a bandák nem tisztelik hazánk törvényeit, határait, ahogy a magyar embereket sem – tette hozzá a miniszter.
Hende Csaba megköszönte a déli határzár építésében részt vevő katonák munkáját, majd hangsúlyozta: a magyarságért, a nemzetért érdemes dolgozni, ha kell, akár harcolni.
Az idén kilencvennégy honvédtisztjelölt tette le katonai esküjét. Ennek részeként, folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt, fogadalmukat kardrántással, „A hazáért, mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg.