Helyben segítik a hívő közösségek megmaradását

„Jelenleg Szíriában és Irakban van a legtöbb teendőnk, az elmúlt öt évben a keresztényeket érő ottani kihívások miatt tizenötről húsz százalékra nőtt a térségben végzett projektek aránya az összes tevékenységünk között. Ott van most a legnagyobb szükség ránk” – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Mark von Riedemann, a kizárólag adományokból működő, Aid to the Church in Need (ACN) nevű nemzetközi egyházi segélyszervezet közösségi kapcsolatokért felelős igazgatója. Kifejtette, korábban inkább a menekülők megsegítésén volt a hangsúly a válsággócok körüli államokban, így Libanonban vagy Jordániában, most már az újraépítésre, az otthonokba való visszatérés lehetőségének megteremtésére jut nagyobb figyelem. A legfontosabb, hogy a keresztények jelenléte megmaradjon, nekik ugyanis egyfajta speciális missziójuk van az ottani társadalomban, erősíthetik a stabilitást és a békét.

Az ACN képviselője elmondta, az Európai Parlamentben megszervezték Gergely Laham melkita görög pátriárka és két ortodox püspök látogatását, akik a testület előtt beszéltek a közel-keleti helyzetről, arról, hogy az ottani lakosság kvázi mozaikként tagolódik, s ebben továbbra is összetartó szerepük van a keresztényeknek. Annak ellenére, hogy a szélsőségesek ezt próbálják felbomlasztani.

A veszélybe sodort összefogásra gyakorlati példát is mondtak a magas rangú küldöttség tagjai, idézte fel az igazgató. Homszban a harcba induló muszlim lázadók arra kérték a helyi keresztény vezetőket, nyújtsanak menedéket a gyermekeknek és a nőknek. Tehát nem az imámok, hanem a katolikus plébániák gondoskodtak ötszázukról mintegy két éven át. Amikor a kormányerők körülvették a várost, a humanitárius folyosón nem a saját vallási vezetőik, hanem papok segítségét kérve hagyták el a települést ezek a családok. Tudták, a keresztények vállalják az oltalmazó szerepet.

A biztonság és a stabilitás garantálása nem az egyház dolga, ebben a nagyhatalmaké és a nemzetközi szervezeteké a felelősség, viszont amikor ezek már megvalósultak, valódi békét kell teremteni, ami az „emberi szívből fakad”. Az egyháznak ezt kell erősítenie, ebben van dolga – tolmácsolta a főpásztorok üzenetét Mark von Riedemann. Megjegyezte, egy püspök közvetíteni tud az egymás mecseteit is elkerülő szunniták és síiták között is, ezért olyan fontos a keresztény jelenlét, ezért kell segíteni és támogatni, hogy a hívő közösségek helyben tudjanak maradni.

„A munkánk fontos része, hogy a politikusokhoz eljuttassuk az egyház hangját, tapasztalatait, azért, hogy teljes képet kaphassanak azokról az országokról, ahol már nem működik az állam, az úgynevezett nem kormányzati szervezetek kivonultak, és a diplomáciai szervezetek is bezártak. A humanitárius segítség egyetlen eszköze az egyházak lettek, a nap végén – úgymond – ők azok, akik etetik az embereket, vallástól függetlenül. Hivatásuk ugyanis a szolgálat, és erre létezik is struktúrájuk. Ennek a tapasztalatnak el kell jutnia a magasabb szintekre, például Brüsszelbe” – részletezte felvetésünkre az igazgató. Erre a gyümölcsöző információcserére, illetve a valós helyzet ismeretére alapozva lehet szerinte valódi, eredményes segélyakciókat szervezni.

Kitért arra is, történelmileg úgy alakult, hogy az Európai Parlament részéről létezik egyfajta távolságtartás az egyházi szervezetekkel szemben, attól félnek, hogy azok kivételezéssel, részrehajlással támadják. De ez változik – mutatott rá. Ennek oka részben az a tizenhatmillió migráns, aki jelenleg mozgásban van a világ különböző részein, s ennek a folyamatnak a vallási tartalmát, motivációit nem lehet figyelmen kívül hagyni, a szekuláris megközelítés nem elégséges. Ezt már az EU vezetői is kezdik megérteni, ezért a keresztény egyházak szerepe, véleménye, illetve jelentősége az érintett területeken végre nő. Ráadásul válasz kell arra is, mit tegyünk a radikális iszlámmal, ebben is szükség van az egyházakra. Végre elkezd kialakulni az együttműködés, amit erősíthet a magyar kormány által az üldözött keresztények védelmében létrehozott helyettes államtitkárság is – összegzett Riedemann, hozzátéve, fontos lépés ez, hiszen más államok is figyelik, hogyan fejlődik majd ez az iránymutató kezdeményezés. Mérföldkő a magyar szerepvállalás – húzta alá.