Belföld
Hatvan százalék az e-receptek aránya
Az alapellátásban átlagosan minden ötödik orvos–beteg találkozásnál kérdeznek le online elektronikus dokumentumot
A korábbi tervekkel ellentétben nem kell minden magánegészségügyi szolgálatónak csatlakoznia november elsejéig az EESZT-hez, vagyis az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, csak azoknak, amelyeknek a Központi Implantátumregiszterbe, valamint a Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszterbe kell adatot szolgáltatniuk – írta a Weborvos az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Elektronikus Egészségügy Fejlesztésért Felelős Főigazgatóságának információira hivatkozva.
Az EESZT pilot programja egy éve zárult, majd tavaly szeptemberben megkezdődött a közfinanszírozott szakellátók és gyógyszertárak csatlakozása. A portál az ÁEEK adataira hivatkozva azt írta, a patikák mára százszázalékosan, a fekvőbeteg-szakellátók gyakorlatilag teljes körben, míg a járóbeteg-szakellátók és az alapellátók csaknem kilencvenszázalékos arányban csatlakoztak. A kórházakban, szakrendelőkben valamivel alacsonyabb felhasználási arány tapasztalható, de a növekedés folyamatos.
A felírt vények több mint hatvan százaléka immár az elektronikus téren keresztül rendelt e-recept, jelentős része az alapellátásból származik. A szakellátás vényírási mutatóit vizsgálva az látható, hogy az önálló szakrendelők esetében is egyre magasabb az elektronikus receptírási hajlandóság. A folyamatos mérések azt mutatják, hogy az alapellátásban az EESZT-lekérdezések száma az ellátási eseményekhez viszonyítva húszszázalékos, azaz átlagosan minden ötödik orvos-beteg találkozásnál kérdeznek le dokumentumot az ellátók.
A kórházfenntartó tapasztalatai szerint ha egy megyei kórházban jól működik az adatfelküldési oldal az orvosok részéről, akkor a környék további ellátóintézményeiben is megnő a lekérdező orvosok aktivitása, és az adatvisszatöltési arány is emelkedik. Vidéken ennek nagy a jelentősége, a távolság miatt az utazással töltött idő és az erre fordított pénz számottevő lehet, ezért ha a háziorvos sok releváns információt lát az EESZT-ben, azzal a beteg és az ellátórendszer is spórolhat.
Az EESZT pilot programja egy éve zárult, majd tavaly szeptemberben megkezdődött a közfinanszírozott szakellátók és gyógyszertárak csatlakozása. A portál az ÁEEK adataira hivatkozva azt írta, a patikák mára százszázalékosan, a fekvőbeteg-szakellátók gyakorlatilag teljes körben, míg a járóbeteg-szakellátók és az alapellátók csaknem kilencvenszázalékos arányban csatlakoztak. A kórházakban, szakrendelőkben valamivel alacsonyabb felhasználási arány tapasztalható, de a növekedés folyamatos.
A felírt vények több mint hatvan százaléka immár az elektronikus téren keresztül rendelt e-recept, jelentős része az alapellátásból származik. A szakellátás vényírási mutatóit vizsgálva az látható, hogy az önálló szakrendelők esetében is egyre magasabb az elektronikus receptírási hajlandóság. A folyamatos mérések azt mutatják, hogy az alapellátásban az EESZT-lekérdezések száma az ellátási eseményekhez viszonyítva húszszázalékos, azaz átlagosan minden ötödik orvos-beteg találkozásnál kérdeznek le dokumentumot az ellátók.
A kórházfenntartó tapasztalatai szerint ha egy megyei kórházban jól működik az adatfelküldési oldal az orvosok részéről, akkor a környék további ellátóintézményeiben is megnő a lekérdező orvosok aktivitása, és az adatvisszatöltési arány is emelkedik. Vidéken ennek nagy a jelentősége, a távolság miatt az utazással töltött idő és az erre fordított pénz számottevő lehet, ezért ha a háziorvos sok releváns információt lát az EESZT-ben, azzal a beteg és az ellátórendszer is spórolhat.