Belföld

Hatékonyabb védelmet ad a déli határzár

A Fidesz szerint is szükség van a büntető törvénykönyv újabb szigorítására az illegális bevándorlók visszaszorítása érdekében

Az ősszel nyilváníthatja bűncselekménnyé az illegális határátlépést a parlament, a balos ellenzék nem, a Fidesz támogatja a tervezett szigorítást. Tuzson Bence frakciószóvivő szerint a déli határzár az egyetlen hatékony megoldás az országhatár megvédése érdekében.

bevándorlók 20150718
Bevándorlók sokasága a Keleti pályaudvaron. Több mint nyolcvankétezren lépték át illegálisan a határt (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Drasztikusan csökkenjen az illegális bevándorlás mértéke és a magyar emberekre, a hatóságokra háruló nyomás – a Fidesz szerint a kormányoldal minden lépésének, így a déli szakaszra tervezett ideiglenes határzárnak is ez a célja. Tuzson Bence frakciószóvivő tegnapi tájékoztatóján leszögezte, a „kerítés” az egyetlen hatékony megoldás a déli országhatár megvédésére. Mindezt kiegészítheti a jelenleg szabálysértésnek minősülő illegális határátlépés bűncselekménnyé nyilvánítása, s erre Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tett javaslatot a minap a kormány nevében. Az erről szóló indítványt Trócsányi László igazságügyi miniszter terjeszti majd kedden a kabinet elé, és vélhetően törvénymódosításra is szüksége lesz. Tuzson a Fidesz részéről jelezte: készek a büntető törvénykönyv módosítására, az erről szóló javaslat azonban csak az ősszel kerülhet az Országgyűlés elé.

A bevándorlók sátrakban elhelyezését firtató kérdésre azt válaszolta, kormányzati törekvés, hogy amennyire lehetséges, a táborokat a települések határain kívülre helyezzék, és ott alakítsanak ki megfelelő tartózkodási körülményeket, ami elsősorban sátrakat jelenthet. A legújabb adatokat ismertetve kitért arra is, hogy az idén – csütörtök éjfélig – már 82  451 illegális bevándorló érkezett az országba, döntő többségük a szerb–magyar határon keresztül. Ha ez így megy tovább, éves szinten elérheti a kétszázezret a tiltott határátlépők száma – erősítette meg a szóvivő, aki szerint az illegális bevándorlás már olyan mértékű, hogy azt sem a szociális, sem az államigazgatási rendszer nem képes kezelni. „Népvándorlásszerű folyamatról van szó, tömegek indultak el Európa felé” – fogalmazott a politikus.

A frakciószóvivő az MTI beszámolója szerint rámutatott, a kormányzati politikát a magyar emberek is támogatják, hiszen példátlan sikerű volt a témában indított nemzeti konzultáció, az eddig feldolgozott kérdőívek alapján az látszik, hogy az emberek nagy többsége a korábbiaknál sokkal szigorúbb politikát akar az ügyben. Úgy tudjuk, az egymilliót biztosan meghaladja a visszaérkezett válaszok száma, az ívek feldolgozása jelenleg is tart.

Szintén jelentős döntés volt a parlament részéről, hogy felhatalmazást adott a kormánynak az úgynevezett biztonságos országok listájának meghatározására. A lajstromon szereplő államokból, így az eddigi nyilatkozatok alapján Szerbiából és Görögországból érkező migránsokat különösebb eljárás nélkül vissza lehetne fordítani. Lapunk megkeresésére a Belügyminisztérium a napokban azt a tájékoztatást adta, hogy a „végrehajtási rendeletek előkészítése folyamatban van”.


Röviden
Öt embercsempész ellen indult eljárás

- Közleményben ítélte el a menekülteket sátortáborokba kényszerítő terveket a Párbeszéd Magyarországért (PM). Az ellenzéki formáció szerint inkább az EU-s pénzből felújított laktanyákban kellene elhelyezni a migránsokat. Hozzátették, hogy a migránsok növekvő száma valóban kihívást jelent Európa és Magyarország számára, ám erre nem a határzár a válasz.

- Megoldást kell találni a vízi határszakaszok őrzésére is – mondta tegnap Szegeden Tóth Péter. A Jobbik városi elnöke a Tisza partján tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, a településnél négy kilométer hosszan a Tisza sodorvonala jelenti a magyar–szerb határt, s ez egyben a város közigazgatási határa is. A politikus aláhúzta, igaz ugyan, hogy a folyóba nem lehet kerítést építeni, de nem jelent megoldást a határzár felhúzása az ártérben sem, mert az áradások idején az is víz alá kerül. Tóth Péter hozzátette, szerinte félő, ha a magyar–szerb határ szárazföldi részén kiépül a kerítés, akkor Szegedre és más, hasonló szerkezetű határszakaszokra összpontosul majd az illegális migráció. A sajtótájékoztatót harminc migráns zavarta meg, akiket a Hír Tv beszámolója szerint a polgárőrök tartóztattak fel.

- Csongrád megye déli részén hatvanhét csoportban 1099 határsértőt, köztük 219 gyermeket tartóztattak fel a rendőrök a polgárőrökkel együttműködve péntek hajnalig – tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője tegnap az MTI-t. Várkonyi Gergely közölte, a legnagyobb csoportot délelőtt Ásotthalom külterületén fogták el a rendőrök, ott 40 afgán, 42 pakisztáni, három mali és egy algériai állampolgár lépte át illegálisan a zöldhatárt.

- Országszerte tiltott határátlépés miatt tegnap hajnalig összesen 1239 embert fogtak el a rendőrök, öt gyanúsított ellen embercsempészet miatt indult büntetőeljárás – tudatta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.


Uniós összhang

A menekültügyi jogszabályok szigorításával összhangban van szükség arra, hogy a határsértés ismét bűncselekmény legyen szabálysértés helyett – erről is beszélt tegnap Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1-en. Emlékeztetett, korábban is bűncselekmény volt az illegális határátlépés, az elmúlt években azonban, részben az európai uniós jogharmonizációnak, részben a „korszellemnek” megfelelően mérséklődött szabálysértésre. A most tervezett változásnak természetesen ugyancsak összhangban kell lennie az uniós szabályozással – tisztázta. A kerítésnek akkor van értelme, ha a funkcióját el tudja látni – jegyezte meg a déli határzár kapcsán, mondván, elfogadhatatlan, hogy a zöldhatáron „bárki kénye-kedve szerint átjárhat”, pontosabban az embercsempészek segítségével átjuthat. A menekülttáborokról Kovács Zoltán azt mondta, a magyar hatóságok egyelőre mindenkit el tudnak helyezni.