Hatásvizsgálatot végeznek a kaszinók játékosvédelméről

Utólagos hatásvizsgálatot végez az idén januártól hatályos játékosvédelmi rendszer eddigi tapasztalatairól a Nemzetgazdasági Minisztérium, a tárca március végéig várja az érdekvédelmi szervezetek észrevételeit, javaslatait az esetleges változtatások tekintetében – értesült lapunk. A minisztérium egyebek mellett arra szeretne választ kapni, hogy az érintettek rendelkeznek-e az új rendszerre vonatkozó információkkal, különös tekintettel a tájékoztatókra és az önkorlátozási lehetőségekre. Azt is tudakolják, hogy az ezzel foglalkozó szervezeteket január óta többen vagy kevesebben keresték-e fel játékfüggőség miatt, mint 2015 azonos időszakában. Az új szisztéma tapasztalatait jövő február 20-ig összegzik.

Lapunknak Abházi József, a Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Egyesületének szóvivője elmondta, elégtelennek és hiányosnak tartják a kaszinókban kihelyezett tájékoztató anyagokat, ezek helyett továbbra is szorgalmazzák, hogy inkább pultokat állítsanak fel az érintett szolgálatok szakemberei, hatásosabban figyelmeztetve a játékfüggőket. Továbbá mindenképp megváltoztatnák, illetve bővítenék az adóhatóság által működtetett zöldszám funkcióját, hogy ne csak panaszt lehessen tenni, hanem tájékoztatást is lehessen kapni. Mindezt a vonatkozó, tavalyi kormányrendeletben rögzítenék, illetve Varga Mihály miniszternek javasolják a szerencsejátékról szóló törvény módosítását is.

További követelésük, hogy a civilek is részt vehessenek a játékosvédelmi munkában, a szükséges forrásokra pedig pályázhassanak, mindezt pedig egy koordinációs központ felállításával segítenék. Kitartanak azon javaslatuk mellett is, hogy a kaszinók nyitvatartását korlátozzák az éjszakai órákra, így a kóros függők, akik jó része előbb-utóbb a bűnözés irányába fordul, kevésbé férnének hozzá a szerencsejátékhoz. Szerinte ennek a szociális helyzetre is pozitív hatása lehetne, ami rendkívül sürgető.
A helyzet valóban elég aggasztó. Egyes, nem hivatalos felmérések szerint mintegy kétszázezerre tehető a játékfüggők száma hazánkban, a 2015-ös adatok alapján pedig egy év alatt a nyolc magyarországi kaszinót több mint 1,2 millióan látogatták, ebből kilencszázezren magyarok voltak.

A tavalyi évre számított játékadó összesített összege mintegy hárommilliárd forint volt, ennek három százaléka jut játékosvédelmi, illetve rehabilitációs célra az új szabályok szerint. A felhasználás mikéntjéről azonban egyelőre keveset tudni, mindenesetre januártól a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetében is kötelezően megjelennek az országos jelentési rendszerben az érintettek úgynevezett diagnóziskódjai. Vagyis lesz pontos adat arról, hányan szenvednek kóros játékszenvedélyben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium megkeresésünkre tudatta, jelenleg 452 személy szerepel a játékosvédelmi nyilvántartásban. Ez két csoportra oszlik: a bíróság által gondnokság alá helyezettekre és azokra, akik úgynevezett önkorlátozó nyilatkozatot tettek. Mindkét megoldás azzal jár, hogy az érintett személy nem mehet be kaszinóba vagy kártyaterembe. A nyilvántartás adatait ezért, kizárólag egyedileg lekérdezhető elektronikus formában, az adóhatóság a szolgáltatók rendelkezésére bocsátja, illetve frissíti.

Ez a lajstrom tehát a sérülékeny, a szerencsejáték káros hatásainak fokozottan kitettek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozásában segít. Önmagában a függőség, a szerencsejáték káros hatásainak visszaszorításában nem elégséges eszköz, de megfelelő kezeléssel vagy családi támogatással hatékony lehet – írták a tárca részéről.