Belföld
Hatástalan az ellenzéki kampány
Hétértékelő. „Csak a cselekvés, vagyis a migránsáradat megállítása számít”
A most lezajlott pozsonyi csúcs is bizonyítja, milyen lassan működik az Európai Unió, milyen lassan reagál az olyan kihívásokra, mint a migránsválság, nem is várhatunk tőle gyors megoldásokat – mondta a Magyar Hírlapnak az elmúlt hét eseményeit értékelve Boros Bánk Levente politológus. Hangsúlyozta: évekig tart, amíg az elképzelésekből cselekvés lesz, a jelenlegi megállapodásokat is talán jövő tavasszal követi valamilyen gyakorlati lépés. Az EU sokkal óvatosabban közelít minden kérdéshez, most éppen a V4-ek javaslatainak átvételével „próbálják kifogni a szelet a visegrádi országok együttműködésének vitorlájából”. Ilyen az európai közös hadsereg gondolata vagy Bulgária anyagi támogatásnak növelése. Ugyanakkor Boros Bánk szerint ebből az is látszik, a „lenézett”, kisebb tagállamok, a sokéves gyakorlattal szemben, véleményformálóként tudnak fellépni. Pénteken is olyan témákat tárgyaltak az uniós csúcson, amelyeket Magyarország vagy a V4-ek vetettek fel – mutatott rá.
Arról, hogy egyesek szerint Orbán Viktor negatív véleményével szemben több eredményt is hozott a találkozó, azt mondta: Magyarország és az Európai Unió között az a különbség, hogy amíg az unió beszél és tervezget, addig hazánk cselekszik. A papír sok mindent elbír, lehet mindenféle szándéknyilatkozatokat aláírni, de ami számít az a cselekvés, a migránsáradat tényleges megállítása – fogalmazott a politológus. A magyar kormányfő azon kijelentése, miszerint nem történt változás az EU menekültpolitikájában, tény – tisztázta.
A kvótareferendummal kapcsolatban elmondta: a kormány kampánya minden bizonnyal további mozgósító erővel bír, és egyértelműen látszik, hogy a szavazók jelentős többsége a kormány álláspontját osztja Brüsszellel szemben. Az ellenzék kampánya annyira erőtlen, hiteltelen, hogy kérdéses, otthon tudják-e tartani saját szavazóikat, akiknek jelentős része a felmérések szerint szintén a kvóta ellen szavazna. Boros Bánk szerint az Országgyűlés október 2-ig mindenképpen a referendumról szól majd, de a kormány számára sikeres voksolás esetén is ez lehet majd a fő téma, hiszen egy eredményes népszavazás jogalkotási folyamatot is beindít.
A német belpolitikai helyzet kapcsán elmondta: eltűnni látszik az a társadalmi támogatottság, amely a regnáló pártok mögött korábban megvolt. Ez Angela Merkel német kancellár esetében a migrációs politikájának felpuhulásához vezethet. Ugyanakkor a népszerűségvesztés olyan kirohanásokat is eredményezhet, mint azt a luxemburgi külügyminiszter estében is láthattuk. „Aki hangosan kiabál, és másokat támad, az inkább saját magában bizonytalan, kételkedik abban, hogy meg tudja-e valósítani saját elképzeléseit. Az ilyen kirohanások a kétségbeesés jelei” – fogalmazott ezzel kapcsolatban az elemző.
Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének tízéves évfordulóján Gyurcsány Ferenc újabb teóriáiról és vádjairól pedig azt mondta: már korábban is tapasztalhattuk, a bukott kormányfő ebben találta meg annak a lehetőségét, hogy magára irányítsa valahogy a figyelmet. Ehhez minél nagyobbat és meghökkentőbbet kell mondania, akkor is, ha annak semmi köze a valósághoz. Egy olyan kis párt, mint a DK, csak az ilyen megszólalásokban bízhat, így tud bekerülni a hírekbe. Gyurcsány emellett még mindig azon szorgoskodik, hogy „megpróbálja tisztára mosni magát”. Ha valaki sokszor elmond valamit, az rögzülhet egyesekben, függetlenül attól, mennyi a valóságtartalma – ez lehet Gyurcsány egyetlen esélye.
Arról, hogy egyesek szerint Orbán Viktor negatív véleményével szemben több eredményt is hozott a találkozó, azt mondta: Magyarország és az Európai Unió között az a különbség, hogy amíg az unió beszél és tervezget, addig hazánk cselekszik. A papír sok mindent elbír, lehet mindenféle szándéknyilatkozatokat aláírni, de ami számít az a cselekvés, a migránsáradat tényleges megállítása – fogalmazott a politológus. A magyar kormányfő azon kijelentése, miszerint nem történt változás az EU menekültpolitikájában, tény – tisztázta.
A kvótareferendummal kapcsolatban elmondta: a kormány kampánya minden bizonnyal további mozgósító erővel bír, és egyértelműen látszik, hogy a szavazók jelentős többsége a kormány álláspontját osztja Brüsszellel szemben. Az ellenzék kampánya annyira erőtlen, hiteltelen, hogy kérdéses, otthon tudják-e tartani saját szavazóikat, akiknek jelentős része a felmérések szerint szintén a kvóta ellen szavazna. Boros Bánk szerint az Országgyűlés október 2-ig mindenképpen a referendumról szól majd, de a kormány számára sikeres voksolás esetén is ez lehet majd a fő téma, hiszen egy eredményes népszavazás jogalkotási folyamatot is beindít.
A német belpolitikai helyzet kapcsán elmondta: eltűnni látszik az a társadalmi támogatottság, amely a regnáló pártok mögött korábban megvolt. Ez Angela Merkel német kancellár esetében a migrációs politikájának felpuhulásához vezethet. Ugyanakkor a népszerűségvesztés olyan kirohanásokat is eredményezhet, mint azt a luxemburgi külügyminiszter estében is láthattuk. „Aki hangosan kiabál, és másokat támad, az inkább saját magában bizonytalan, kételkedik abban, hogy meg tudja-e valósítani saját elképzeléseit. Az ilyen kirohanások a kétségbeesés jelei” – fogalmazott ezzel kapcsolatban az elemző.
Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének tízéves évfordulóján Gyurcsány Ferenc újabb teóriáiról és vádjairól pedig azt mondta: már korábban is tapasztalhattuk, a bukott kormányfő ebben találta meg annak a lehetőségét, hogy magára irányítsa valahogy a figyelmet. Ehhez minél nagyobbat és meghökkentőbbet kell mondania, akkor is, ha annak semmi köze a valósághoz. Egy olyan kis párt, mint a DK, csak az ilyen megszólalásokban bízhat, így tud bekerülni a hírekbe. Gyurcsány emellett még mindig azon szorgoskodik, hogy „megpróbálja tisztára mosni magát”. Ha valaki sokszor elmond valamit, az rögzülhet egyesekben, függetlenül attól, mennyi a valóságtartalma – ez lehet Gyurcsány egyetlen esélye.