Határvédelem törvényes fellépéssel

Az Európai Bizottság (EB) döntése, a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás átírta a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány csütörtöki konferenciájának vitáját az emberi jogok világnapján. Erre egyébként Schiffer András, az LMP társelnöke és Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke volt hivatalos. „Az Európai Bizottság döntése – mondta Gulyás Gergely – azt jelzi, hogy a talaj kicsúszott a lábuk alól, hiszen azt a tagállamot próbálják megbüntetni, amely egyedül tartotta be a közösségi normákat, s azok lettek a jó európaiak, akik semmibe vették a közösségi jogot.”

Gulyás hozzátette, az EB bejelentése kisstílű bosszúhadjárat Magyarországgal szemben, olyan döntés, amelyhez az unió kormányának erkölcsi alapja sem volt, hiszen a bizottság menekültpolitikája „szétverte” az Európai Uniót. Ilyen körülmények közt részletszabályokon lovagolni súlyos aránytévesztés – vélekedett.
Schiffer András az EB döntése kapcsán úgy fogalmazott, „előre látták, mi fog történni”, s pártja ennek a parlamentben hangot is adott. Ugyanakkor leszögezte, az unió ezúttal is „kettős mércét” alkalmazott, hiszen a magyar példát a migráció kezelésében más tagállamok is követték, ám velük szemben nem indítottak kötelezettségszegési eljárást. „Az Európai Bizottság elsődleges feladata a mostani helyzetben az lenne, hogy megoldást találjon arra, hogy megkülönböztethetővé váljanak a gazdasági bevándorlók a terroristáktól, ám ezen a téren nincs előrelépés. Nem szankciókra lenne most szükség, hanem megoldásra” – tette hozzá az LMP-s politikus.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a konferencián azt hangsúlyozta, pártszínektől függetlenül minden kormány alapvető feladata az emberi jogok védelme, ugyanakkor nagy szükség van arra a polgári öntudatra is, amely képes önszerveződéssel kiharcolni és megvédeni a saját jogait. A miniszter felidézte 2006-ot, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján történt rendőri brutalitást, amikor az akkori hatalom „meggyalázta az ünnepet”, az emberek legalapvetőbb emberi jogát, a gyülekezés szabadságát lábbal tiporva.

Ez az esemény a jogállam megrendítése volt, de „arra vagyunk a világon, hogy a rosszból is jót csináljunk” – fogalmazott Balog. Ellenpéldaként a rendőrség mostani, a népvándorlás idején tanúsított fellépését hozta fel, ahol a rendőrség minden törvényt betartva, az emberi méltóság megsértése nélkül kezelte a rendkívüli helyzetet, s védte meg az országot és a schengeni határokat is.

Balog Zoltán szerint az emberi jogok közül az egyenlőséget nem úgy kell kezelni, hogy „akiknek több van, azoktól vegyük el”, az állam a dolga az esélyteremtés. „Ezért beszélünk mi munkaalapú társadalomról – tette hozzá. – Lehet fanyalogva emlegetni például a közmunkát, de amióta ez van, a belvíz nem okoz milliárdos károkat, mert van, aki az árkokat kitakarítja, s nem önti el a településeket a víz.” Európának a zsidó-keresztény kultúrát kell követnie, ami az emberi jogok tekintetében nem más, mint a teremtmény méltósága. Enélkül – hangsúlyozta a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke – Európában párhuzamos társadalmak jönnek létre, amelyek „együttélési lehetetlenségekhez” vezetnek.