Belföld
Hatalmas baki Rákospalotán
Téves adatok alapján vádolta visszaéléssel a Fidesz–KDNP-t a XV. kerület baloldali vezetése
Két óvoda és egy bölcsőde nyári felújítása kapcsán tört ki politikai vihar Budapest XV. kerületében, amelynek kapcsán Hajdu László (DK) polgármester nem írta alá azt a határozatot, amelyet egyébként a testület többséggel elfogadott. A Fidesz–KDNP-frakció – egy jobbikos és egy MSZP-s szavazattal kiegészítve – emiatt vizsgáló bizottság felállítását, s a polgármester felfüggesztését kezdeményezte, egy független alpolgármester ugyanakkor korrupcióval, túlárazással vádolta meg a helyi kormánypárti frakciót. A múlt heti rendkívüli testületi ülésre a DK-s polgármester és körei tüntetést szerveztek, így próbálták megakadályozni a Hajdu Lászlóval szemben indított fegyelmit.
A politikai háború csatazajában megpróbáltunk utánajárni a tényeknek, például annak az állításnak, hogy a Fidesz–KDNP-frakció által benyújtott módosított költségvetés valóban 72 millió forinttal volt-e több az eredetinél. Kiderült azonban, hogy az önkormányzat által létrehozott Gazdasági Működtetési Központ (GMK) műszaki és szolgáltatási igazgatója a költségvetési rendelethez, tervezéshez nyújtott adatszolgáltatás során összekeverte a bruttó és a nettó adatokat, így az általános forgalmi adó nem szerepelt a tervekben. Lamperth Mónika jegyző lényegében erre alapozva fogalmazta meg törvényességi kifogásait, illetve azt is, hogy a vállalkozók a közbeszerzés során összejátszottak és túláraztak.
A közbeszerzési eljárás során a nyertes pályázó 3060 forintos rezsióradíjjal nyert. „Szerintünk az elfogadható átlagos rezsióradíj, amivel tisztességesen lehet vállalkozni, 3600 és 3800 forint között mozog” – fogalmazott Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetsége elnöke a közelmúltban egy lapinterjúban. Hozzátette: a 2860 forint olyan minimális összeg, hogy ha valaki az alatt vállalkozik, akkor nem nevezhető jogszerű vállalkozónak. Ebben az összefüggésben kell szemlélni a túlárazás kapcsán megfogalmazott vádakat, aminek kapcsán a helyi Fidesz–KDNP feljelentést is tett.
A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedése, az iparágban kialakult munkaerő- és kapacitáshiány, a szezonálisan, ugrásszerűen növekvő kereslet, minimálisan harminc-negyven százalékkal drágította meg az építőipari kivitelezői árakat, ehhez képest a kormánypárti frakció által benyújtott előterjesztés 24 százalékkal volt több a tavalyi értékbecslésnél megállapított áraknál.
A GMK által felkért szakértő közölte: „Az érintett közbeszerzési eljárások teljes mértékben megfeleltek a törvényi előírásnak. Sem a jegyző, sem a közgazdasági főosztályvezető nem tudott olyan jogi érveket felhozni, amelyek megalapoznák az eljárás eredménytelenségét.”
A politikai háború csatazajában megpróbáltunk utánajárni a tényeknek, például annak az állításnak, hogy a Fidesz–KDNP-frakció által benyújtott módosított költségvetés valóban 72 millió forinttal volt-e több az eredetinél. Kiderült azonban, hogy az önkormányzat által létrehozott Gazdasági Működtetési Központ (GMK) műszaki és szolgáltatási igazgatója a költségvetési rendelethez, tervezéshez nyújtott adatszolgáltatás során összekeverte a bruttó és a nettó adatokat, így az általános forgalmi adó nem szerepelt a tervekben. Lamperth Mónika jegyző lényegében erre alapozva fogalmazta meg törvényességi kifogásait, illetve azt is, hogy a vállalkozók a közbeszerzés során összejátszottak és túláraztak.
A közbeszerzési eljárás során a nyertes pályázó 3060 forintos rezsióradíjjal nyert. „Szerintünk az elfogadható átlagos rezsióradíj, amivel tisztességesen lehet vállalkozni, 3600 és 3800 forint között mozog” – fogalmazott Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetsége elnöke a közelmúltban egy lapinterjúban. Hozzátette: a 2860 forint olyan minimális összeg, hogy ha valaki az alatt vállalkozik, akkor nem nevezhető jogszerű vállalkozónak. Ebben az összefüggésben kell szemlélni a túlárazás kapcsán megfogalmazott vádakat, aminek kapcsán a helyi Fidesz–KDNP feljelentést is tett.
A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedése, az iparágban kialakult munkaerő- és kapacitáshiány, a szezonálisan, ugrásszerűen növekvő kereslet, minimálisan harminc-negyven százalékkal drágította meg az építőipari kivitelezői árakat, ehhez képest a kormánypárti frakció által benyújtott előterjesztés 24 százalékkal volt több a tavalyi értékbecslésnél megállapított áraknál.
A GMK által felkért szakértő közölte: „Az érintett közbeszerzési eljárások teljes mértékben megfeleltek a törvényi előírásnak. Sem a jegyző, sem a közgazdasági főosztályvezető nem tudott olyan jogi érveket felhozni, amelyek megalapoznák az eljárás eredménytelenségét.”