Hat és fél év börtön Kulcsárnak

Hét és fél évvel a brókerbotrány kitörése után, 2010 decemberében kezdődött újra a „Kulcsár-ügyként” említett K&H-büntetőper, amelyben öt év alatt 155 tárgyalási napot tartott, s a korábbi kétszáz után százötven újabb tanút, féltucatnyi szakértőt hallgatott meg a Fővárosi Törvényszék. Tegnap Gimesi Ágnes tanácsa meg is hozta az elsőfokú ítéletet. Ennek érdekessége, hogy alig van eltérés a korábbi elsőfokú, még 2008-ban meghozott, majd hatályon kívül helyezett ítélethez képest, a tizennyolc vádlott közül egyedül Forró Tamás vállalkozó tekintetében módosult a bírósági döntés – az egykori újságírót, televízióst most felmentették a vesztegetés vádja alól.

A brókerper elsőrendű vádlottja, Kulcsár Attila – akit korábban nyolc és fél év börtönbüntetésre ítéltek a később megsemmisített ítéletben – ezúttal hat és fél év börtönbüntetést kapott, és 229 millió forint erejéig vagyonelkobzásról hozott végzést vele szemben a bíróság folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, magánokirat-hamisítás vétsége, valamint csalás miatt. A büntetőügy másodrendű vádlottját, Kerék Csabát három év kilenc hónap szabadságvesztésre és 176 millió forint vagyonelkobzásra ítélték, míg a harmadrendű Rejtő E. Tibort, a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját – aki egészségügyi okok miatt nem jelent meg az ítélethirdetésen – felmentették.

A tizennyolc vádlott közül még hárman kaptak két év letöltendő szabadságvesztést, többen felfüggesztett börtönbüntetést, próbára bocsátást, két további terheltet pedig felmentett a bíróság. Egy vádlott kivételével valamennyi elítélt és több, az ügyben érintett cég esetében több tíz-, illetve néhány esetben a százmillió forintot is meghaladó vagyonelkobzásról is döntött a Fővárosi Törvényszék.

A bíró az ítélet indoklásában kiemelte, miután a vád jelentős részben Kulcsár Attila vallomására épült, s az elsőrendű vádlott a két elsőfokú eljárásban nem egybecsengően nyilatkozott, ezért a bizonyítékok értékelésekor azt vették figyelembe, amikor Kulcsár vallomását a tanúvallomások és okirati bizonyítékok is alátámasztották. Míg Kulcsár az első eljárásban mindent magára vállalt, a megismételtben már szelektíven előhozva a bizonyítékokat, azt próbálta igazolni, hogy nem tudott sikkasztást elkövetni, mert ügyfeleit nem érte kár. A bíróság mérlegelése szerint azonban a Kulcsár és segítője által kidolgozott módszer sem a portfóliókezelés, sem a befektetési tanácsadás kritériumainak nem felelt meg, ebben ugyanis nem létezik az „ügyfél-ügyfél” kapcsolat. Így a sikkasztást a brókercég sérelmére követte el.

Márpedig – mondta indoklásában a bíró – Kulcsár az ügyfelek értékpapírszámláin végzett átvezetéseket, vagy azért, hogy az egyes ügyfelek számláján keletkezett hiányt eltüntesse, vagy pedig azért, hogy a pénzmozgások útját követhetetlenné tegye a különféle offshore cégek számláira történt átutalásokkal.
A vádirat szerint Rejtő E. Tibor elnök-vezérigazgató védőernyőt nyújtott Kulcsárnak a bűncselekménysorozat-elkövetéséhez, ám ezt a bíróság nem látta bizonyítottnak. Ennek hátterében egy e-mail állt, amely a vád szerint Rejtő nevéhez fűződött, s amely arról szólt, hogy Kulcsár ügyfélkörének nem kell kiküldeni a portfólióelszámolásokat. Ám az eljárás nem bizonyította, hogy ez a levél az elnöktől származik, és azt sem, hogy Kulcsárt kivonták volna az ellenőrzés alól.

Az ítélet nem jogerős.