Belföld

Hasznos lehet az előzetes mentesítés

Salgótarjáni tanulságok, avagy egy szocialista politikus útja a házipénztár megkönnyítésétől a fejlesztési források felügyeletéig

Gyorsan új életet kezdhetett 2006-os lebukása után egy szocialista politikus. Két és fél millió forint elsikkasztását követően a bíróság ugyanis érdemesnek találta az előzetes mentesítésre, ami a társadalmi megbocsátás jogi formája. Annak jár, aki érdemes rá. Cikkünkben annak jártunk utána, kik részesülhetnek ilyen „bírói kegyben”.

04o
A bíró mérlegelheti az enyhítő körülményeket (Fotó: Hegedüs Róbert)

Salgótarjánban egy korábban sikkasztásért elítélt politikust neveztek ki a város fejlesztési programjainak koordinátorává. Karakasev Anna 2006-ig az MSZP frakcióvezetője és a pénzügyi bizottság elnöke volt az önkormányzatban. A politikus, miután fény derült arra, hogy egy önkormányzati cég, amelynek igazgatói tisztét is betöltötte, házipénztárát két és fél millió forinttal „megkönnyítette”, lemondott képviselői mandátumáról.

Emiatt tíz hónap, két évre fel­függesztett börtönbüntetésre ítélték. Röviddel az ítélet után, még 2007-ben, a Gyurcsány-kormány idején az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pályázatán Karakasev Annát találták a legalkalmasabbnak a térség fejlesztési forrásainak koordinálására. Akkoriban ebből parlamenti ribillió is kerekedett, Becsó Zsolt (Fidesz) azonnali kérdést is intézett a tárcához. Ujhelyi István (MSZP) akkori államtitkár válaszához csatolta Karakasev Anna egy hónapnál nem régebbi, úgymond patyolattiszta erkölcsi bizonyítványát. Erre az nyújtott lehetőséget, hogy a Nógrád Megyei Bíróság a politikust előzetes mentesítésben részesítette. Vagyis mentesült a büntetett előélet hátrányos jogkövetkezményei alól.

Kik kaphatnak előzetes mentesítést? – tettük fel a kérdést a Fővárosi Törvényszék szóvivőjének. Póta Péter lapunknak elmondta, az előzetes mentesítés csak a felfüggesztett szabadságvesztésre vonatkozhat. A törvényi mentesítéstől abban különbözik, hogy bíró is alkalmazhatja, ha az elkövetőt arra érdemesnek tartja. Az ítélkező bíró döntése alapján így a bűncselekmény elkövetője nem a próbaidő leteltének napján mentesül, hanem már korábban, az ítélet jogerőre emelkedésekor.

A büntetőbíró kérdésünkre kifejtette, a bíróság az érdemesség körében vizsgálja az elkövető személyiségét, életvitelét, a bűncselekmény jellegét, súlyát, az elkövetés valamennyi körülményét és indítékait. „Nyilvánvaló, hogy a büntetlen előélet, a hajlott kor, a megromlott egészségi állapot vagy a gondatlanság egyaránt okot adhat, s a bírói gyakorlat ad is ennek a rendkívüli jogintézménynek az alkalmazásához” – tette hozzá. Vagyis aki arra érdemes, így könnyebben tud új életet kezdeni.

Póta Péter egy olyan példát hozott fel, amelyben egy idős bácsi, akit a fia évek óta rendszeresen bántalmazott, egyszer csak ezt megunva, a fejét elveszítve meglökte a fiát, aki az ajtófélfának esve súlyos koponyasérülést szenvedett. A konkrét salgótarjáni eset kapcsán azonban a szóvivő nem kívánt véleményt formálni, ám megjegyezte, az ügyészségnek jogában áll az előzetes mentesítéssel szemben fellépni, ha azt érdemtelennek tartja.

A történeti hűség kedvéért: a Nógrád Megyei Főügyészség Karakasev Anna esetében nem talált érdemtelenségre okot. Mint a szóvivőjük 2007-ben nyilatkozta, a „bíróságnak nyomatékos enyhítő körülményként kell értékelnie, hogy a politikus teljes egészében megtérítette a kárt”.

Azaz miután lebukott, visszaadta az elsikkasztott két és fél millió forint közpénzt. Ebből is érzékelhetjük: Salgótarjánban most is jó kezekben vannak a városfejlesztés milliárdjai.