Belföld

Harmadannyit várunk a műtétekre

Négy év alatt 17,2 milliárd forintot fordítottak a várólisták csökkentésére, a térdprotézis-beültetéseknél a legnagyobb a változás

Európa élvonalába kerültünk a várólisták hosszát tekintve: van olyan műtét, amelynek harmadára csökkent a várakozási ideje . Ugyanakkor, bár a betegek a rövidebb várakozási idő érdekében másik kórházban is kezeltethetnék magukat, nem élnek a lehetőséggel.

labor
Az előzetes becsléseknél is hamarabb kerülnek sorra a betegek (Fotó: Hegedüs Róbert)

Míg 2012-ben több mint hetvenezren voltak a várólistákon, addig ez a szám mára huszonnyolcezer alá csökkent – mondta tegnap Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára, majd beszélt arról is, hogy nem csupán a kórházi várólisták hossza, a várakozási idő is rövidebb lett. Felidézte, a kormány 2013-ban indította el listacsökkentési programját, amelyre csaknem négy év alatt 17,2 milliárd forint többletforrást biztosított: 2013-ban hétszáznyolcvanhatmilliót, 2014-ben, két részletben több mint 1,4 milliárdot, tavalyelőtt és tavaly évente öt-öt milliárdot, idén pedig további ötmilliárd pluszt különítettek el a területre. Leginkább a térdprotézisműtéteknél érzékelhető a változás – folytatta az államtitkár –, egy-egy ilyen beavatkozásra az eddig megszokott, átlagos kilencszázhat nap helyett csak háromszázhatvannyolcat kell várni. Több mint a felére, hatszázötvennyolcról háromszáznégyre csökkent a csípőprotézis-műtétek várakozási ideje is, a szürkehályogműtétekre pedig kétszázkilencven helyett kilencvennégy napra adnak időpontot.

A magyar egészségügy egyik sikertörténetének nevezte Velkey György a várólistaprogramot, amely négy év alatt harminc–hetven százalékkal csökkentette a várakozási időt és a várakozók számát is. A Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója rámutatott, Magyarországnak sikerült Európa élmezőnyébe jutnia, ugyanis több nagy országot megelőzve Nagy-Britanniával került egy szintre. „Bár Dánia és Olaszország még mindig lehagy minket várólisták tekintetében, jó pozíciónk van” – hangsúlyozta Velkey György. Nyilvánvalóan akad még tennivaló, folyamatosan javítani kell a programot, de összességében nagy eredményt ért el Magyarország – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy az utóbbi időben még túl is teljesít a rendszer: a betegek hamarabb kerülnek sorra, mint arra az előzetes becslések alapján számítanak, ugyanakkor a várakozási idő hosszát tekintve még tapasztalható különbség az intézmények között. Bár van lehetőség arra, hogy a betegek másik intézményben kezeltessék magukat és korábban műtsék meg őket, de ezzel nem szívesen élnek, hiszen ragaszkodnak az orvosukhoz. Ezért – összegzett az elnökhelyettes – ez a fajta felkínált kedvezmény nem hozott áttörő javulást.


Kétes tiltakozás a mentőszakszervezetnél

Fegyelmivel és rendkívüli felmondással rúgták ki Kusper Zsoltot, jelenleg a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnökét az Országos Mentőszolgálattól – értesült az Origo.hu. Azt írja, a szakszervezeti vezető 2010 és 2012 között dolgozott a szervezetnél mentőgépkocsi-vezetőként. Kusper Zsolt egyébként május 31-re tüntetést hirdetett Budapestre, béremelést követelve a mentőszolgálat dolgozóinak. Mindezt azután tette, hogy Balog Zoltán, a humántárca vezetője bejelentette: három év alatt több mint hatvanszázalékos fizetésemelést kapnak a mentők. Az Origo szerint a MOMSZ tiltakozásában közrejátszhatott, hogy a Kúrián elbukott egy pert, amelynek sokmilliós perköltségét ki kell fizetnie.