Hálózatos perelők

„Ha jól értem az emberi jogi fundamentalisták érvelését, az átláthatóság követelménye sért egyes alapjogokat, így például az egyesülés vagy véleménynyilvánítás szabadságát is – ami elég érdekes, hiszen erre hivatkozva nem lenne helye a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásával szemben meghozott szabályoknak sem, hiszen azok is azt szolgálják, hogy egyes szervezetek és személyek pénzmozgásai transzparensek legyenek” – kommentálta lapunknak nyilatkozva Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója azt, hogy több, jórészt Soros által pénzelt szervezet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán támadta meg a civiltörvényt. Ismert, a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságának növelését célzó szigorítás miatt korábban Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított. Szánthó szerint egyébiránt a „nemzetközi politikai civilek érvkészletében nincs sok újdonság, ugyanazokat visszhangozzák, amelyeket – egyébként tévesen – az Európai Bizottság is az ügyben megindított uniós eljárásban”. Az akciónak ugyanakkor van egy figyelemre méltó mozzanata is: a strasbourgi bíróság eljárását kérők ugyanis végső soron beteljesítik az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozott, az általuk „beteg demokráciáknak” nevezett országokkal szemben alkalmazandó „kormánybuktató kiskátéban” foglaltakat.

Ahogy arról lapunk korábban elsőként beszámolt, e dokumentumban a nyílt társadalom Soros-féle eszméjét valló szervezetek saját maguk számára javasolják, hogy a nem liberális kormányokkal szemben álljanak össze és kezdeményezzenek „stratégiai pereket”. Kifejtette, az, hogy a nyílt társadalom eszméjét valló szervezetek a hasonlóan „progresszív” ítélkezési gyakorlatot folytató nemzetközi bírósághoz fordulnak, egyrészt mutatja a hálózatosodás jellegét, másrészről pedig alátámasztja, hogy a nemzetállami jogalkotást ostromló „civilekkel” szemben a Stop Soros-javaslat nemzeti szuverenitást védő célzata indokolt.