Hagyóék pere: ítélet csak jövőre várható

Hagyó Miklós egykori MSZP-s főpolgármester-helyettes és társai ügyében, vagyis az úgynevezett BKV-perben januárban lesz elsőfokú ítélet – közölte lapunk megkeresésére Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék szóvivője. Elmondta azt is, a büntetőper a fellebbezések folytán, másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán folytatódhat.

Emlékezetes, a 2012 nyarán kezdődő eljárásban a vádindítvány Hagyó Miklós elsőrendű vádlottra – a bűnszervezet fejére –, a volt főpolgármester-helyettes kabinetjének tag­jaira, valamint a BKV három magas rangú vezetőjére, köztük két egykori vezérigazgatóra kért fegyházbüntetést, hiszen a vád bűnszervezeti alakzatról szól, s ennek megállapítása esetén a vádlottaknak a törvény értelmében fegyházban kell letölteniük büntetésüket.

A BKV-pert az tette különösen bonyolulttá, hogy több vádlott is visszavonta a nyomozás során tett feltáró, beismerő vallomását. A vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség a vádlottak védekezési taktikájaként értékelte a bíróság előtt a kényszervallatásra vonatkozó vádlotti hivatkozást. A büntetőügy terheltjének ugyanis sem a nyomozás, sem a bírósági eljárás során nincs igazmondási kötelezettsége – hangsúlyozta perbeszédében az ügyész. A terhelt védekezésének egyetlen korlátja van: mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat.

Itt azonban éppen ez történt, aminek nyomán a bíróság dolga eldönteni, hogy a vádlottak mely vallomását fogadja el, a nyomozás során elhangzottakat vagy a bíróságon elmondottakat. Hamis vád miatt bírósági szakban csak a bíró kezdeményezhet eljárást, az ügyészségnek erre csak a büntetőper jogerős befejezését követően lesz lehetősége. Az ügyészség a történtek kapcsán már 2013 szeptemberében egyértelművé tette, hogy – amennyiben ezt a bíróság a saját eljárása alatt nem teszi meg – hivatalból eljárva ki fogja vizsgálni a terheltek vádjait.

A főügyészség lapunkhoz eljuttatott közleményében az áll, hogy a rendőrség 2010-től kilenc alkalommal hallgatta ki gyanúsítottként például Antal Attila vezérigazgatót, mindvégig jelen volt a védője, és soha nem tettek észrevételt, hogy a rendőrség bármilyen módon, jogellenesen befolyásolta volna Antal Attilát a vallomása megtételében.

Az új Btk. értelmében a bűnszervezeti alakzatnál a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg. A régi büntető törvénykönyv még húsz évben maximálta a büntetési tételt, s mi­után a bíróságoknak azt a szabályt kell alkalmazniuk, amely a vádlottakra nézve az előnyösebb, így Hagyó Miklósra és társaira még mindenképp a régi Btk. alapján kell a büntetést kiszabnia a bíróságnak.