Hagyóék büntetőpere és az időmúlás

Az elmúlt esztendők vitatott bírósági ítéletei kapcsán igazságtalan csupán a bíróságokon elverni a port, ide sorolva Hagyó Miklós és társai ügyét is – mondta lapunknak Hegedűs László ügyvéd. A büntetőjogász, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese szerint számos büntetőeljárásra ténylegesen nem létező politikai befolyást próbáltak ráhúzni, több ügy volt, amelyben alaptalanul gyanúsítottak meg embereket, előfordult, hogy az előzetes letartóztatásokat sem igazolta utólag a bírói döntés. Ezek a körülmények magukban hordják a „rossz ítélet” lehetőségét.

Voltak olyan ügyek is, amelyekben nem volt megalapozott a vádemelés – folytatta Hegedűs. Felvetésünkre, hogy Hagyó Miklós és társai ügyében a bíróság csupán enyhítő körülményeket talált, súlyosbítókat nem, a büntetőjogász elmondta, a perek ésszerű időn belüli befejezését nemcsak az alaptörvény írja elő, de az elhúzódást az Emberi Jogok Európai Bírósága is a tisztességes eljáráshoz való jog megsértéseként értékeli. Az Országgyűlés döntése az „ügyek áthelyezéséről” az eljárások gyorsítását célozta, ám mivel ezt az Alkotmánybíróság megvétózta, Hagyóék ügye egy évre parkolópályára került. Márpedig a perek szükségtelen elhúzódását az európai és a hazai jog is súlyos joghátrányként értékeli, ebben az összefüggésben a büntetés enyhítésének ilyen nagy mértéke sem tekinthető túlzottnak – fogalmazott.

Ugyanakkor – tette hozzá az ügyvéd – egy olyan bonyolult ügyben, amilyen a „BKV-s bűnszervezet” pere, az elsőfokú ítéletből nem következik, hogy a fellebbezések folytán meghozott másod-, esetleg harmadfokú ítéletek nem állnak-e majd szöges ellentétben az elsőfokúval. A bizonyítékok értékelése alapján más végeredmény is kijöhet, sőt homlok­egyenest eltérő álláspontra is juthatnak a felsőbb bíróságok.