Belföld

Hadházyék a rájuk vonatkozó jogszabályokat sem ismerik

Az ellenzéki képviselők célja kezdettől az volt, hogy megzavarják az intézmény működését, és beolvastassák követeléseiket – nyomatékosította Kovács Katalin ügyészségi szóvivő

Sem az ügyészség, sem az alkotmányjogász szerint nem lett volna joguk az ellenzéki képviselőknek decemberi akciójuk során beolvastatni a tévében a követeléseiket, de arra sem, hogy bárhová bemenjenek.

Gréczy Zsolt, Szél Bernadett és Hadházy Ákos 20190124
Gréczy Zsolt, Szél Bernadett és Hadházy Ákos tegnap a főügyészség előtt tüntetett (Fotó: Papajcsik Péter)

Bár az ellenzék felháborodott az MTVA-székháznál december 16-án és 17-én történt események miatti feljelentésük elutasítása miatt, az ügyészség egyértelműnek látja a helyzetet. Hétfői közleményük szerint az intézménybe behatoló ellenzéki képviselők nem hivatalos személyként jártak el, ugyanis hivatalos eljárást nem folytattak. Ehelyett kezdetektől fogva az volt a céljuk, hogy a tüntetéshez kapcsolódva, politikai követelések beolvasásával, a műsorrendet megzavarva, az élő műsorokat megszakítsák. Ahogy Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője lapunknak elmondta: az országgyűlési törvény szerint a képviselők hivatalos személyként állami szervektől kérhetnek munkájukhoz felvilágosítást, és az állami szervek ennek kötelesek eleget tenni. Azonban a képviselőknek ilyen törekvésük saját bevallásuk szerint sem volt, kezdettől fogva az volt a céljuk, hogy megzavarják az intézmény működését, és beolvastassák követeléseiket – nyomatékosította a szóvivő.

A biztonsági őrök eljárásáról Kovács Katalin elmondta: a vonatkozó törvény kimondja, hogy fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni a közszolgálati rádió és televízió központi létesítményét. A fegyveres biztonsági őr szolgálatának jogszerű teljesítése során jogosult és köteles a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani és igazoltatni, a tevékenység megszakítása érdekében pedig az arányosság követelményének betartásával, testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszeríteni.

Külön érdekesség az ügyben a Magyar Narancsnak nyilatkozó Lövétei István alkotmányjogász, aki több szempontból az ügyészséggel megegyező álláspontot képvisel. Lövétei szerint egy képviselő bármikor kérhet bebocsátást egy állami intézménybe, „azonban semmilyen más joga nincs, mint hogy találkozzék illetékes vezetővel, és vele megbeszélést folytasson”. A képviselők egy közintézmény meglátogatásakor ellenőrzési jogukat gyakorolják, illetve információkat szerezhetnek a szervezet működéséről. Azonban jelenlétük nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét – mondta Lövétei. Arra a kérdésre, hogy Hadházy Ákosék jöhettek-mehettek-e jogszerűen az épületben, úgy válaszolt: nem mondhatják, hogy ők bárhova bemehetnek, mert képviselők. Nincs joguk belépni például a stúdióba. A hatályos jog értelmében egy képviselő nem követelheti semmilyen szerkesztőségben azt, hogy mondandóját tegyék közzé. Legfeljebb kérheti, hogy tessék szíves lenni bemondani az öt pontot – fogalmazott az alkotmányjogász.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom