Belföld
Gyurcsány még tovább erodálhatja az MSZP-t Kiszelly Zoltán szerint
Hétértékelő. „Nem inog Orbán pártelnöki széke”

Kiszelly Zoltán (Fotó: Hegedüs Róbert)
Természetes, hogy több elbukott időközi választás után megindul a felelősök keresése a Fideszen belül, ki-ki vérmérséklete szerint magyarázza a helyzetet, és ilyenkor a sajtó szeret minden lehetséges találgatásba belemenni. Nyilván hálás téma az ellenzéki újságírók számára az esetleges belviták bemutatása, felnagyítása is – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán politológus, akivel az elmúlt hét belpolitikai eseményeit, fejleményeit, így például a balos sajtóban megjelent információkat elemeztük. A szakértő szerint azonban teljes képtelenség, hogy a kormánypárton belül meginogna Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök vezető szerepe, nélküle ugyanis nincs Fidesz. Viszont az útkeresés valóban elindulhatott, ez ilyen szituációban teljesen érthető.
Ami a kormányzást illeti: Németországot leszámítva nincs még egy ilyen stabil parlamenti többség a regnáló kabinet mögött, mint nálunk, ezen az elveszített időközi választások sem változtattak semmit. Legfeljebb a fideszes tábor hangulatát rontották el, vagy éppen jelezték az elégedetlenséget.
Kiszelly úgy látja, ez a mostani, útkereső időszak néhány hónapig még eltarthat, és az ősszel következhet valamiféle tényleges stílusváltás akár a kommunikáció terén, akár egy kormányátalakítással. A társadalmat érintő jó hírek egyébként már most is vannak, elég csak az adócsökkentési tervekre, a kedvező gazdasági mutatókra, a bejelentett újabb életpályamodellre, béremelésre vagy éppen a kórházak adósságrendezésére gondolni. Csakhogy ezek egyelőre „nem jönnek át” eléggé. Idővel azonban változhat a közhangulat, ismét erősödhet a bizalom a kormány irányában, illetve az intézkedéseiben vagy magától, vagy úgy, hogy a Fidesz „találja meg a pillanatot”, s megállítja a kommunikációs sodródást.
Fontos téma lett ismét a menekültügy, a témában nemzeti konzultáció indul. A politológus ezzel kapcsolatban megjegyezte, mivel hazánk a lakosság szintjén nem találkozik ezzel a kérdéssel, hiszen – egyelőre legalábbis – tranzitország vagyunk, az ügy komolyságát nem érzi át a társadalom, „nem rajtunk csattan az ostor”.
Kvázi sokkoló hír volt a múlt héten, hogy Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő cége komoly megbízást kapott az Európai Uniótól, milliárdos kifizetéssel. Kiszelly szerint ez azért meglepő, mert Brüsszelben nem volt eddig divat aktív pártpolitikusokra ilyen jellegű, független hozzáállást igénylő feladatokat bízni. S bár a DK vezére próbálja kissé eltolni magától az ügyet, mondván, nem csak Magyarországot vizsgálják majd, no meg már nem is ő irányítja az Altust, a belviszályoktól szabdalt baloldalon mégiscsak előadhatja: „lám, Gyurcsányt ismerik Brüsszelben, számolnak vele, míg Tóbiás József szocialista elnökkel nem”. Az exkormányfő érdeke ugyanis továbbra is az MSZP amortizációja, ehhez ezt az ügyet is fel tudja használni.
Ami a Jobbikot illeti: az Ipsos legújabb felmérése szerint megállt a tapolcai győztes párt erősödése. Kiszelly Zoltán nem tartja kizártnak, hogy azok, akik eddig protest szavazóként támogatták Vona Gáborékat, Rig Lajos győzelme kapcsán kicsit megijedtek, hogy azért a vezetést mégsem bíznák rájuk. Egy biztos: akárhogy kommunikál a radikális párt, s akármennyire komoly lépés számukra az első egyéni parlamenti mandátum megszerzése, egyelőre szó sincs kormányzóképességről, senki sem gondolja komolyan, hogy valódi kormányváltó erő lennének. Ráadásul ha elfogy a lendületük, kiábrándulnak belőlük a bizonytalan támogatók, az ismét a baloldali térfél felé irányíthatja a figyelmet.
Kétségtelen, azon az oldalon egyelőre nem látszik, melyik párt erősödhet komolyan vehető tényezővé, de más államokban is van példa ilyen váratlan és sikeres folyamatra. Úgyhogy semmit nem lehet kizárni.