Gyurcsány halálos ölelése

Gyurcsányék a Jobbik-frakció mögött 2017-ben. Közeledés (Fotó: MH)

Barátságtalan gesztus volt a jelenleg regnáló svéd kormánytól, de világos állásfoglalás a részükről, egyértelműen kiderül belőle, hol állnak – mondta lapunknak Boros Bánk Levente politológus, a Médianéző igazgatója annak kapcsán, hogy a svéd kormány az Európai Bizottság oldalán beszállt a hazánk ellen a civil szervezetek átláthatóságát biztosító törvény miatt az Európai Bíróságon indított perbe. Az elemző felhívta a figyelmet, hogy ez nem egy adott kérdésről szól, ez politikai támadás Magyarországgal szemben. A tárgyaláson ennek megfelelően kell kialakítanunk stratégiánkat – tette hozzá.

Arról, hogy a jobboldali kabinetet bizalmatlansági indítvány révén váltó új baloldali spanyol kormány a migráció kapcsán egyre nagyobb kihívásokkal szembesül, rámutatott: ugyanaz a forgatókönyv zajlik le náluk, mint az összes európai frontországban, amelyeknél először jelennek meg az illegális bevándorlók: kezdetben befogadó politikát folytatnak, aztán egyre inkább szembesülnek a problémákkal. Először a társadalomnak lesz elege, majd ez begyűrűzik a politikába, ahogyan például Olaszországban.

A belpolitikára rátérve a Vona Gábor újabb és újabb irányváltásairól Boros Bánk kijelentette: a volt Jobbik elnök sokadik szerepváltozásának lehetünk tanúi, és ebben is felfedezhető, hogy nem tud meglenni nyilvános megjelenések nélkül. Ráadásul minden újabb szerepváltozásánál rájön egy őszinteségi roham – utalt a legutóbb, Simicska Lajosról, valamint a Hír Tv-ről és a Magyar Nemzetről elmondottakra. Kérdés, hogyan lehet még ezek után hiteles Vona Gábor a közönsége szemében – vetette fel az elemző.

A Jobbik–DK-közeledésről a politológus úgy vélekedett: ahogyan Vona Gábor, úgy a Jobbik is keresi a helyét, Toroczkai László és hívei távozásának egy ideológiai letisztulás lett volna a logikus következménye, de ez nem történt meg. A Jobbikban mintha elfelejtették volna, hogy aki Gyurcsány Ferenccel kezdett, az mind ráfázott eddig, amint az MSZP, úgy az LMP is. Gyurcsány Ferenc halálos öleléséből még semmi jó nem sült ki az ellenzéki pártok számára – fogalmazott Boros Bánk.

Abban nem lát újdonságot, hogy egyre több baloldali értelmiségi – Raskó György vagy Kálmán László – kezdi nyíltan ostorozni saját oldalának pártjait. Ez a jelenség évek óta megfigyelhető, bár választások környékén ezek a hangok elhalkulnak. Szerinte ez is azt bizonyítja, hogy egyre többen látják be, reménytelen a helyzet. Ilyenkor szokott előállni valaki Messiásként – ahogy azt láttuk Botka Lászlótól Karácsony Gergelyen át Márki-Zay Péterig – akiről azonban mindig kiderül, hogy alkalmatlan erre a szerepre. Majd újraindul a siránkozás.