Belföld

Gyorsabb ítélkezés az új törvény révén

Egyértelműsíti az eljárásban részt vevők szerepét a büntetőeljárási kódex

Az új büntetőeljárási törvény minden követelménynek megfelel majd, erősíti a jogállamiságot, és biztosítja a részrehajlás nélküli, ésszerű határidőn belüli ítélkezést – jelentette ki egy konferencián Trócsányi László igazságügyi miniszter.

vallomástétel 20160629
Van, ami nem változik. Meg lehet majd tagadni a vallomástételt (Fotó: Hegedüs Róbert)

Ötpárti egyeztetést kezdeményez a készülő új büntetőeljárási törvényről Trócsányi László igazságügyi miniszter. A tárcavezető az Alkotmánybíróság és a Károli Gáspár Református Egyetem által szervezett konferencián a MTI beszámolója szerint elmondta, az új kódex az ősszel kerülhet a Országgyűlés elé. Kiemelte, a tervezet kodifikációs munkájába valamennyi érintett hivatásrend képviselőit bevonták. Az ügyvédek, ügyészek és bírák segítségével készült új szabályozás „középen áll” – fogalmazott a miniszter, aki szerint a készülő törvény minden követelménynek megfelel: erősíti a jogállamiságot, rögzíti, hogy a büntetőeljárást részrehajlás nélkül, tisztességes módon kell lefolytatni, és hogy az ügyekben a pártatlan bíróságoknak ésszerű határidőn belül kell dönteniük.

Trócsányi László az új kódex megalkotását indokolva kifejtette: a jelenleg hatályos, 1998-as törvénynek eleve több hiányossága volt, összesen nyolcvan módosítás érintette. Ennek következtében elvesztette egységes jellegét, megbomlott a belső egyensúlya, egyre nehezebben lehetett alkalmazni. Ezzel együtt az elmúlt években azt tapasztalták, hogy a nyomozások és a büntetőeljárá­sok általános időtartama jelentősen emelkedett.

Az új szabályozással kapcsolatos elvárások közül az igazságügyi miniszter kiemelte: meg kell valósítani a funkciók megosztását, ami szerint a vádat egyértelműen az ügyészség képviseli. A vád bizonyításáért nem a bíróság, hanem az ügyészség lesz a felelős, s ezzel együtt a védelemtől méltó felkészültséget várnak el. Hozzátette, hogy a bíróság előtti egyenlőségnek nemcsak jogosultságokban, hanem kötelezettségekben is meg kell nyilvánulnia.

A miniszter kiemelte: az új szabályozással minden eddiginél jobban ki akarják fejezni, hogy az állam a szenvedők mellett áll, ennek nyomán érvényesülnie kell a sértettek, köztük is kiemelten a sérülékeny csoportok fokozott védelmének. Emellett azt is tudatosítani akarják, hogy a bűncselekmények elkövetése „nem kifizetődő”, az azok nyomán elért gazdagodás nem tartható meg. A kódex újításai közül példaként említette, hogy szélesítik az óvadék lehetőségét, a jövőben nemcsak pénz, hanem értékpapír, illetve ingatlan is lehet biztosíték az eljárás során.

A tárcavezető jelezte, hogy a tervezetnek több olyan része is van, amelytől az eljárások minél gyorsabb befejezését várják. Így például ha nem szükséges, akkor legyen lehetőség a további bizonyítás mellőzésére, és több esetben legyen lefolytatható az eljárás a terhelt távollétében.

Trócsányi László a további részleteket ismertetve elmondta azt is, hogy a büntetőeljárás az előkészítő szakasszal veszi kezdetét, amelynek során a nyomozóhatóságoktól gyors és szakszerű felderítést várnak el. Ezt követi a második, „vizsgálati szakasz”, amely a gyanúsítotti kihallgatással kezdődik. A terhelt továbbra is megválaszthatja védekezésének módját, így a hallgatás és a vallomástétel joga is megilleti – közölte a miniszter. Kitért arra is, „nem engedhetik meg” azt a nap­jainkban Magyarországon is növekvő tendenciát, hogy a büntetőeljárások szereplői a sajtón keresztül üzengessenek egymásnak.


További béremelést akar Handó Tünde

Nem adják fel azt az elképzelést, hogy elérjék a bírák huszonhét százalékos illetményalap-emelését, ezért próbálnak újabb javaslatokat előterjeszteni a kormány számára – jelentette ki tegnap Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Gyulai Törvényszéken tartott sajtótájékoztatóján. Handó az életpályamodellről szólva elmondta, tizenkét év után október 1-jén öt százalékkal, majd január 1-jén újabb öt százalékkal nő a bírák alapilletménye.