Gyárfás és Ihász megbonthatatlan barátsága

Ihász „tévedései” miatt a 2006. októberi rendőri brutalitás máig megtorlatlan (Fotó: MH)

Ihász Sándor neve ügyészi, főügyészi szakmai karrierje során számos olyan ügyben bukkant fel, amelyről elmondható, hogy a nyilvánosság élénk érdeklődése mellett zajlottak. Ilyen volt a K & H brókerbotrány, a Batiz-ügy, vagy említhetjük a 2006 őszi zavargások kapcsán indult rendőri bántalmazások ügyét is, amelyben Ihásznak főügyészként is fontos szerepe volt az események vádhatósági alakulásában és alakításában. Bizonyítványában az érdemjegy kiosztását olvasóink­ra bíznánk.

Bár látszólag nagy a csönd a Fenyő-gyilkosság felbujtója, illetve – két gyanúsítottról lévén szó – felbujtói ügyében a 2017 őszén újraindult nyomozásban, figyelemre érdemes fejleményeknek most is tanúi lehetünk. Az egyik felbujtással gyanúsított, a Nap Tv egykori tulajdonosa, Gyárfás Tamás múlt hét csütörtökön engedéllyel hagyhatta el otthonát a lakhelyelhagyási tilalom alatt is. A Nemzeti Nyomozó Iroda kihallgatásra idézte be, ám Gyárfás jelezte, inkább írásban tenne vallomást. Ennek elkészítését két héten belül ígérte a nyomozóhatóságnak. A volt tévés producer kihallgatása előtt a Hvg.hu szellőztette meg az információt, miszerint a Gyárfás ellen nyomozó hatóságok álláspontja szerint Gyárfás olyan információkkal rendelkezik, amelyeknek elvileg nem lehetne birtokában, és ennek tükrében alakítja védekezését. A citált körmondat arról szólt, Gyárfást valaki előre felkészítette. Hogy ki volt ez a valaki, erről a cikk nem tesz említést.

Mindenesetre, ha Ihász Sándor volt főügyész bűnpártolással történő meggyanúsítására gondolunk, miszerint az 1998-ban tör­tént gyil­kos­ság nyo­mo­zá­sá­nak ha­la­dá­sát ve­szé­lyez­tette, sok további kérdés felmerül. Annál is inkább, mert a sajtónak is nyilatkozó ex-főügyész maga elmondta, nem csupán egy „versszerű” hangfelvétel leiratát kapta meg Gyárfástól, hanem egy kék dossziét is, amit a nála tartott házkutatás során foglaltak le. Gyárfás – akit korábban még tanúként sem hallgattak meg – mindenesetre már előre elkészítette a védekezését, amelynek lényege az volt, hogy ők ketten Fenyő János médiacézárral másfél évvel korábban, 1996-ban lezárták üzleti vitájukat, így indítéka sem lehetett a médiatulaj megöletésére. Ennek némiképp ellentmond Fenyő pszichológusának, Perczel Tamásnak a nyilatkozata, aki azt állította, a Vico-birodalom tulajdonosa egy százoldalas, Gyárfásra nézve terhelő dokumentumokat tartalmazó anyagot adott néhai Kiss Ernő rendőrtábornoknak, hogy juttassa azt el Kuncze Gábor belügyminiszterhez.

Alvilág és a politika

A másik érdekes információt a Magyar Idők közölte. Eszerint a Fenyő-gyilkosság miatt indult eljárás őszre gigantikus botránnyá dagadhat, és a nagypolitikát is érintheti. Mindezt arra alapozták, hogy Gyárfás a Nap Tv révén lénye­gében a politika alakítója volt, ám a nagy ügy mégsem rajta keresztül kapcsolódik a politikához, hanem inkább a szintén a Fenyő-gyilkosság felbujtásával gyanúsított, eddig összesen huszonnyolc év fegyházbüntetéssel sújtott Portik Tamáson keresztül. Portik olajozó cégének, az Energol Rt.-nek a titkárságán afféle mindenesként dolgozott Kuncze Gábor SZDSZ-es belügyminiszter unokahúga. A kiszivárgott hírek szerint Portiknak szocialista politikusokkal is kapcsolata volt, támogatta is őket, s az sem teljesen véletlen – hogy Gyárfás és Portik viszonyát is jellemezzük –, hogy az olajszőkítési ügyekben sok-sok név felmerült a Nap Tv műsoraiban, de Portiké sohasem.

Bűnüldözési szempontból is zavaros, alvilági leszámolásokkal is tarkított évek voltak ezek, s tény, hogy a 2002-es kormányváltás után, amikor ismét MSZP-SZDSZ koalí­cióban irányították a bűnök üldözését, még zavarosabbá váltak. Jánosi György, az MSZP választmányi elnöke a posztjáról történt távozásakor egyenesen az alvilág és a politika összefonódását emlegette, ennek egyfajta lenyomata a most kirobbant Gyárfás-ügy is, a maga különös bűnpártolási szálával, ami Ihász Sándorral kapcsolatos. Mindenesetre erre az időszakra esik Gyárfás és Ihász megbonthatatlan, kikezdhetetlen barátságának kikristályosodása is, amely úgy indult, hogy Ihász Sándor 2004-től fővárosi főügyészként maga is egyre gyakoribb vendéggé vált a Nap Tv műsoraiban. A most meggyanúsított főügyész a Zoom.hu-nak adott interjúban lesújtó képet fest az ügyészségen folyó munkáról, persze a 2010 utáni időszakban. „Amikor 1993-ban az ügyészségen munkába álltam, egy jó hangulatú, az önálló kezdeményezést, a krea­tivitást, a szakmai teljesítményt, a csapatmunkát értékelő és támogató közösségre találtam. 2010 óta azonban fokozatosan elromlottak a dolgok” – fejtegeti az interjúban.  Arról is hosszasan értekezik, hogy a munkánál és a kinevezéseknél is fontosabb lett a lojalitás, mint a szakma. Bárki utánanézhet, hogyan végződtek az úgynevezett kiemelt ügyek! Sorra mentette fel a bíróság – bűncselekmény hiányában – jogerősen a vádlottakat – magyarázza.

Ennek tükrében ismerkedjünk meg Ihász Sándor főügyész munkálkodásával, azzal az időszakkal, amikor még nem a lojalitás, hanem a szakmaiság uralkodott a vádhatóságnál. Ihászt a szakma magas polcára a hibásan Kulcsár-ügyként emlegetett, ma már jogerősen befejeződött K & H brókerbotrány juttatta. Ennek során készült például az az emlékezetes videó, amelyen Kulcsár egy kvaterkázós kihallgatáson arról beszélt, „ezt még elmondom, aztán mehetünk kajálni”. Úgy is fogalmazhatnánk, ebben az ügyben az ügyész igazából nem is Ihász volt, hanem Kulcsár. A vádlottak kiválasztását gyakorlatilag Kulcsár vallomásai határozták meg. Az érintett politikusok mind megúszták, a balhét elvitték az ügyfelek és Kulcsár. Többen könyörögtek Kulcsárnak, hogy „Attila, a legjobb lenne, ha Thaiföldre utaznál, és haza sem jönnél többé”. A bankosok főként megúszták. Mind egy szálig. Az a bankos vezető is, akinek egymilliárdért nyitottak számlát, csak az illető a pénzt elfelejtette befizetni. Aztán a „szabálytalan pénzforgatás” közben elvitte a „befektetést” a japán meg az orosz válság. A szakmai­ságból azonban ilyen apróságoknál már nem futotta a munícióból vádemelésre.

Családi kapcsolatok

Mint a szakmaiság szép példáját említhetjük azt a történetet is, amit a Hvg tárt fel, s kiderült: nem jelentett elfogultságot Ihász Sándor fővárosi főügyész az élettársa fiával szemben folyó büntetőeljárás kapcsán. A „családi” kapcsolatot már a nyomozó hatóság vizsgálódásának kezdetekor jeleznie kellett volna a főügyésznek, s elfogultság miatt kérnie, hogy az ügyet ne a Fővárosi Főügyészség illetékességi területen folytassák le, hanem egy másik megye hatóságai vizsgálják ki – írta a portál.

A Fővárosi Bíróság részéről pedig azt közölték, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság Markó utcai bejárata előtt a bíró látta K. Gábor István vádlottat, amint egy középkorú nőtől, vélhetően hozzátartozójától búcsúzkodik. Ezután a középkorú nő beszállt a személygépkocsiba, amelynek volánjánál történetesen Ihász Sándor fővárosi főügyész ült. A bírónő a büntetőügy következő tárgyalási napján a vádlottól kérdezte meg, milyen kapcsolatban áll Ihász Sándorral. A bírónő ezután kérte, hogy a Legfőbb Ügyészség vizsgálja meg az ügyben vádat emelő ügyészségek kizárásának lehetőségét.

Ihász szakmaisága kapcsán nem árt említést tenni a lapunk által feltárt Batiz-ügyről sem. Még 2008-ban történt, amikor kiderítettük, miként jutott szociális bérlakáshoz Batiz András sztárriporter, a Gyurcsány-kormány korábbi szóvivője az Andrássy úton. (Arról a lakásról van szó, amelyben utódja, Daróczi Dávid kormányszóvivő felakasztotta magát.) Egyéves oknyomozással kiderítettük, hogy Batiz nem magányos szerencsés szociális bérlő volt, hanem egy lakáspanama rendszer kuncsaftja, amelynek éceszgébere egy Andrássy úton működő ügyvéd volt, aki önkormányzati lakáscserékre szakosodott. Egyedülálló, idős emberek lakásaira hajtottak rá. Amikor az illető meghalt, előkerítették a családtagot, akit egy hamis szemlén – tudniillik leigazoltatták, hogy a családtag életvitelszerűen élt a lakásban, így jogossá vált a bérleti jogviszony folytatására – bérlővé tettek, majd az „új főbérlő” röviddel utána úgy döntött, elcseréli a bérletét egy albérletre. Batizt történetesen az ügyvéd BRFK-s rendőrtiszt testvérének lakásába jelentették be, a volt kormányszóvivő innen vonult be az Andrássy úti főbérletbe, az illető pedig nem az albérletbe ment, hanem vissza Érdre, a családi házba, ahol már másfél évtizede élt. Ezen kívül még két hasonló ügyet tártunk fel, s feljelentést is tettünk. A nyomozás azonban elbukott. Még az sem segített, hogy a másik esetben az új főbérlő egy már nem élő személlyel cserélt lakást. A harmadiknál pedig maga az ügyvéd saját magával cserélt.

Szakmai csúsztatások

A nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészséget nem zavarta, hogy az alaposan gyanúsítható rendőrtiszt cselekménye ellenére az ügyet ahhoz a BRFK-hoz helyezték, amelynek a rendőrtiszt érintettsége miatt sem hatásköre, sem illetékessége nem lehetett. Ihászt szóvivőjén keresztül személyesen is tájékoztattuk erről, majd vezércikkünkben azt írtuk: A Batiz-ügyben említett Ihász Sándor ugyanaz a főügyész, aki a 2006. október 23-i véres és brutális események idején, ügyészi felkészültsége ellenére még véletlenül sem szándékozott észrevenni azt, hogy a békésen ünneplő állampolgárok ellen elkövetett súlyos bűncselekmények csapaterőben történtek, és amelyekben nem az általa vezetett Fővárosi Főügyészségnek, hanem az arra illetékes Budapesti Katonai Ügyészségnek kellett volna nyomoznia. Ihász főügyész szakmai csúsztatásának – nevezzük tévedésének – meg is lett a lesújtó eredménye. A békésen ünneplő állampolgárokat véresre verő bűnöző rendőrök többsége a mai napig felderítetlen maradt, mivel az Ihász vezette főügyészség csupán a bizonyíthatatlan nem katonai bűncselekmények ügyében nyomozott szinte teljesen eredménytelenül.

Hát így festett az a világ, amelyben „az önálló kezdeményezést, a kreativitást, a szakmai teljesítményt, a csapatmunkát értékelő és támogató közösségre talált” Ihász Sándor főügyész.