Belföld
Gulyás Márton, a visszaeső botránykeltő
Még vizsgálja az Állami Számvevőszék a festékkel leöntött épületében okozott kár értékét, amely vélhetően milliós nagyságrendű, a további jogi lépésekről később döntenek

Az aktivista a Krétakörnél kezdte tevékenységét a 2000-es években (Fotó: MH)
Bár korábban a választási bojkott ötletét dobta be, már az április 8-i voksoláson való részvételre buzdít Gulyás Márton aktivista, illetve csapata, a Közös Ország Mozgalom. Ráadásul tisztázatlan adománygyűjtésük révén tizenhárom egyéni körzetben szerveznének közvélemény-kutatást a megfelelő ellenzéki jelölt kiválasztása érdekében. Előbb azonban még bíróságra kell mennie, februárban ugyanis másodfokú határozat születhet a Sándor-palota festékkel való megdobálása miatt indult perben. A nem jogerős ítéletben háromszáz órás közmunkára ítélték a mozgalmárt.
A folyton „polgári engedetlenségre” buzdító Gulyás ráadásul azóta újabb akciót szervezett, narancssárga festékkel öntötték le az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épületét, amiért a szervezet tiltott pártfinanszírozás miatt szabott ki büntetéseket. Az ÁSZ szóvivője, Horváth Bálint tegnap lapunknak megerősítette, a közvagyon részét képező épületben okozott kár milliós nagyságrendű, ám a pontos összeget még szakértők vizsgálják. Ha ezzel megvannak, akkor születhet döntés az esetleges jogi lépésekről. Úgy tudjuk, a rendőrség már eljárást indított.
Az aktivista valódi visszaeső. Volt, hogy leszerelte a Nemzeti Választási Iroda tábláit, emiatt a bíróság egy év próbára bocsátotta. A számos konferenciát, választási gyűlést és egyéb rendezvényt megzavaró, a bolsevikokat nemes ügyért harcoló közösségként leíró Gulyás társaival NATO-drótkerítéssel zárta körül a magyar pavilont a Velencei Biennálén a kormány bevándorláspolitikája elleni tiltakozás jegyében, de foglaltak már el éttermet is a budai Várban. Tavaly nyáron az érdektelenségbe fulladt, Agóra elnevezésű fórumon pedig azt vetítette előre: ha a kormány nem tér jobb belátásra, „olyan szinten fogjuk felbontani az együttműködést az államhatalommal, hogy fel kell készülni a blokádokra, épületfoglalásokra, élőláncra”.
Gulyás a balliberális kormányok által százmilliókkal dotált Krétakörnél kezdte még a 2000-es években. A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány részéről is komoly támogatásokat szereztek, és jutott pénz az alternatív, jelenleg Schilling Árpád rendező által irányított társulatnak a Norvég Civil Támogatási Alap kasszájából is. Ebből a forrásból aztán kormányellenes tüntetést is szerveztek.
A forrás Gulyás korábbi közlése szerint kifejezetten a Humán Platform és társszervezeteinek megerősítésére és tevékenységének országos kiterjesztésére szolgált, amely az „oktatási és a szociális szféra elégedetlenkedő dolgozóit szeretné képviselni”. Akkoriban a személyi átfedésekből Bajnai Gordon politikai kísérletének részeként, ma újfent csak kormányellenes civilként. Az adománygyűjtés eszközéhez gyakran forduló, ám az egyes projektek elszámolásával már korántsem siető mozgalmár videosorozatát támogatta az a Bitó László is, aki egy időben a balliberális oldalra komoly hatással bíró szalont működtetett.