Belföld

Gulyás Gergely: Sorskérdés a bevándorlás

„Az ellenzéki pártok előélete azt bizonyítja, hogy néhány üveggyöngyért vagy szimbolikus vállveregetésért bármikor elfogadnák a nagyobb uniós tagállamok diktátumait”

Nemcsak a továbblépéshez, de az elért eredmények megőrzéséhez is stabil parlamenti támogatáson nyugvó, polgári kormányzás szükséges – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Gulyás Gergely. A Fidesz frakcióvezetője többek között arról is beszélt, hogy a mostani kampány színvonalát tekintve az összes korábbit alulmúlta, továbbá, hogy a Fidesz–KDNP a jelenlegi ellenzéki pártokkal nem fog koalícióra lépni.

Gulyás-Gergely
(Fotó: Ficsor Márton)

–  Mennyiben volt más a mostani kampány a korábbiakhoz képest?

–  Színvonalát tekintve minden eddigit alulmúlt. Korábban abban bíztunk, hogy a kampányok arra adnak alkalmat, hogy az ország előtt álló legfontosabb kérdésekről az egymással szemben álló politikai erők megismertessék véleményüket a választópolgárokkal. Ehhez képest most azt láttuk, hogy az ellenzék a botránypolitizáláson kívül semmi másban nem érdekelt. Ez az ellenzék részéről inkorrekt, de logikus stratégia, hiszen ha arról kellene beszélni, hogy Magyarország mit ért el 2010-től mostanáig, akkor a választást csak a demokratikus normák miatt kellene megtartani, mivel az eredménye előre garantálható lenne. Az ellenzéki pártok láthatóan nyolc év alatt nem voltak képesek talpra állni és önmagukat megszervezni, ezért csupán a botrány, a vádaskodás, a sárdobálás és a negatív kampány maradt részükről eszközként.

–  Az, hogy ilyen mélyre süllyedt a színvonal, kizárólag az ellenzék hibája? A kormánypártok nem felelősek?

–  A kizárólagosság túlzás, de a döntő felelősség az ellenzéké. Az kétségkívül igaz, hogy a modern tömegtájékoztatás világában a kampányok utolsó szakasza már meglehetősen leegyszerűsítő, akár tetszik ez nekünk, akár nem. Ugyanakkor ha a 2010 óta elért közös eredményeinkről vagy a bevándorlásról van szó, valós, Európában mindenhol létező és a választási kampányokban megtárgyalt témákról beszélünk. Mi ezt tettük.

– A kormánypártok folyamatosan arról beszélnek, hogy az ellenzék bevándorlóországot akar csinálni Magyarországból, és le akarja bontani a kerítést. Ugyanakkor ők ezt cáfolják, legutóbb Karácsony Gergely szögezte le, hogy nem készül lebontani a határzárat. Miért állítják ezt továbbra is?

– Ne felejtsük el, hogy ugyanez a Karácsony Gergely a kerítésépítésről szóló kormánydöntéskor még ellenezte a fizikai határzár létesítését. Néhány éve az LMP képviselője volt, majd az Együtt és a PM miniszterelnök-jelöltje, ma a szocialista párt listavezetője, noha a szocialistákat korábban jobban utálta, mint a Fideszt. Tehát ha barátilag közelítünk e sajátos útkereséshez, akkor is azt kell mondjam, hogy Karácsony Gergely éppen aktuális pártállását és véleményét nem kezelném szentírásként. A balliberális ellenzék a migráció támogatója. Ráadásul óriási a nemzetközi nyomás, hogy a visegrádi országok, köztük is elsősorban Magyarország – amely vezető szerepet visz a bevándorlás elleni küzdelemben – fogadja el a felső határ nélküli kötelező betelepítési kvótát. Abban mindenki biztos lehet, hogy az ellenzék politikusai, bármelyik pártról is van szó, ennek a nyomásnak meg sem kíséreltek volna ellenállni, és ma sem tiltakoznának. Az ő politikai előéletük azt bizonyítja, hogy néhány üveggyöngyért vagy szimbolikus vállveregetésért bármikor elfogadnák a nagyobb uniós tagállamok diktátumait.

– Mégis, az mennyire vehető komolyan, hogy a Fidesz–KDNP jelöltjeivel szemben minden választókerületben egy jelölt áll majd, aki pedig Soros György embere lesz?

– Az már látszik, hogy a nemzeti oldal jelöltjeivel szemben formálisan lesz legalább két jelölt, de ez csak azért van így, mert a Gyurcsány Ferenctől Karácsony Gergelyen és Szél Bernadetten át Vona Gáborig terjedő ellenzéki koordináció ezt találta az együttműködés leghatékonyabb formájának. A Jobbik és a balliberális oldal azért nem tette hivatalossá létező együttműködését, mert pártjaik választói sokkal elvszerűbbek, mint ők maguk, ezért joggal érezték, hogy a valóság több politikai kárt okozna, mint annak elhallgatása. Ugyanakkor ez nem változtat azon a tényen, hogy a szélsőbaltól a szélsőjobbig terjed az együttműködés, hiszen a kampányban tapasztaltak alapján ahol úgy látták, hogy inkább a baloldal esélyes, ott a Jobbik jelöltje láthatatlan, és ugyanez igaz fordítva is. Nem gondoltam volna, hogy 2006 ősze után eltelik tizenkét év, és Gyurcsány Ferenc arról nyilatkozik, hogy milyen formában tudna támogatni egy Jobbikkal közös kormányt, és hogy számára Vona Gábor véleményváltoztatása hiteles. Ezt olvasva jobbikos politikusként pedig őszintén szégyellném magam.

– Elindult arról a gondolkodás a Fideszben, hogy szükség esetén kivel alakítanának esetleg koalíciót?

– Nem. A helyzet egyszerű: az ellenzék velünk, mi pedig a jelenlegi ellenzéki pártokkal nem akarunk koalíciót kötni. A választások tétje ebből a szempontból is világos. Ha a jelenlegi kormánypártoknak lesz parlamenti többsége – amihez száz mandátum szükséges –, akkor a polgári kormányzás folytatódik. Az már most, a választások előtt kijelenthető, hogy sem a balliberális oldalnak, sem a Jobbiknak nincs esélye arra, hogy önmagában abszolút többséget szerezzen. Ha tehát nekünk nem sikerülne, akkor Vona Gábornak, Gyurcsány Ferencnek, Karácsony Gergelynek és Szél Bernadettnek közösen kellene működőképes kormányt alakítani. Ez szerintük is lehetetlen. A magyar demokrácia lassan három évtizedes történetében még nem tapasztalt jelenség, hogy az ellenzék ígérete a saját nem várt sikere esetén: káosz, bizonytalanság és instabilitás, előrehozott választás.

–  Hódmezővásárhely után mekkora volt az ijedtség a párton belül?

–  Nem tapasztaltam általános ijedtséget, és személy szerint a legcsekélyebb mértékben sem éreztem azt, hogy meg kellene ijedni. Sőt, ha akkor még ezt nem is gondoltam, ma már úgy látom, hogy az eredmény – nyilvánvalóan a mi akaratunkon kívül, vagy ha úgy tetszik, annak ellenére – segítette a kampányunkat. A vereség ugyanis azt üzente, hogy igenis tenni kell a győzelemért.
A március 15-i, a résztvevők számát tekintve minden várakozást felülmúló Békemenet, amikor százezrek jöttek ki a Kossuth térre, továbbá a szimpatizánsaink részéről azóta tapasztalt tettrekészség és aktivitás aligha lett volna elképzelhető, ha Hódmezővásárhelyen fordított az eredmény.

–  Egy, az időközi választás után készült interjúban arról beszélt, hogy a szimpatizánsoktól sok tanácsot kaptak arra vonatkozóan, miről kell többet és miről kevesebbet beszélni. Mit tanácsoltak, megfogadták a javaslatokat?

–  Nagyon sokféle tanács hangzott el, ezek jó részét igyekeztünk megfogadni. Sokan a bevándorlás veszélyeinek közérthetőbb megfogalmazását kérték. Ezenkívül sokan hiányolták a kommunikációnkból az egyértelmű, számokban is kimutatható gazdasági eredményeket, amelyeket az ország 2010 óta elért.

–  Azt nem mondták, hogy túl sokat beszélnek a bevándorlásról?

–  Volt ilyen, de kisebbségi vélemény volt, hiszen a szavazóink elsöprő többsége tudja, hogy számtalan politikai vita közepette a bevándorlás valóban sorskérdés. Egy országot, még ha óriási áldozatok árán is, de a csődből is újjá lehet építeni, ahogyan ez a szocialisták tragikus kormányzása után a mögöttünk hagyott nyolc évben sikerült is. A bevándorlás ügyében viszont ha egyszer hibázunk, akkor már nincs visszaút.

–  Összesen huszonhárom országos listát vettek nyilvántartásba az áprilisi választásokra. Sok olyan párt is a szavazólapra kerül, amelyről korábban nem is hallottunk, és több olyan esetről tudunk, amikor az ajánlások gyűjtésénél történtek szabálytalanságok. A mostani választás után indokolt, hogy változtassanak a rendszeren?

–  Mindenkit arra biztatok, hogy bármely jogsértés gyanúja esetén tegyen feljelentést, hiszen leginkább a büntetőeljárásoknak lehet visszatartó erejük a kamupártok esetében. Az új, módosított szabályozás ellenzéki támogatással történt megalkotásakor azt reméltük, hogy a pártvezetők személyes vagyonnal való korlátlan felelőssége gátat szab a kamupártoknak, hiszen amennyiben egy párt nem szerzi meg a szavazatok egy százalékát, úgy köteles visszafizetni az államtól kapott kampánytámogatást. Ha ezt nem teszi meg, akkor a párt vezető tisztségviselői a személyes vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a támogatás visszafizetéséért. Ezt kíméletlenül érvényesíteni kell.

 – Ezek szerint nem indokolt a további szigorítás?

 – Minden értelmes vitára és módosításra nyitottak vagyunk, de azt látni kell, hogy az ellenzék sem akarta, hogy a 2013-ban elfogadott kampányfinanszírozási rendszert eltöröljük. Meggyőződésem, hogy az országnak a visszaélések ellenére is lényegesen kevesebbe kerül, hogy a parlamentbe jutó pártoknak – amelyek a kiadások és az elszámolás szempontjából tisztességesen végig akarnak csinálni egy kampányt – nem feltétlenül kell különböző gazdasági erőközpontok lobbistáivá válni a kampányhoz szükséges források előteremtése érdekében.

–  Milyen eredményre számít vasárnap?

–  Azt remélem, hogy a Fidesz–KDNP legalább száz mandátum erejéig kiérdemli a választópolgárok bizalmát. Minden ezt meghaladó mandátum ajándék, amelyet meg kell becsülni és meg kell szolgálni.

–  Mivel győzné meg most, közvetlenül a választás előtt azokat a kiábrándult kormánypárti szavazókat, akiknek esetleg sok volt a bevándorlásból és Soros Györgyből?

–  Mindenekelőtt arra kérnék mindenkit, hogy ne becsülje alá ennek a kérdésnek a fontosságát. Az értelmiség számára sem adnám meg azt a felmentést, hogy a kampány leegyszerűsítő voltára hivatkozva stílusvitába kezdjünk a tartalmi igazság hangsúlyozása helyett. A bevándorlás feltartóztatása az ország szempontjából egzisztenciális kérdés. Ha viszont valaki ezt önmagában nem tartja meggyőzőnek, nézze meg a gazdaság helyzetét, a család- és nemzetpolitikai intézkedéseket. Vizsgálja meg a kampány politikai kardcsörtetését háttérbe szorítva tényszerűen, hogy az ország honnan hova jutott. Hétszáznegyvenezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint 2010-ben, tavaly a magyar növekedés a második legnagyobb volt az Európai Unióban, a KSH legfrissebb adatai szerint az elmúlt egy évben 13,8 százalékkal nőttek a bérek. Tévedés azt gondolni, hogy ami jó, az magától értetődő, ami rossz, azt pedig könnyű jóra fordítani. Eddig minden alkalommal, amikor egy polgári kormány nem kapott bizalmat, az történt, hogy ami rossz volt, az még rosszabb lett, ami pedig jó volt, azt az utánunk jövő kormány szétverte és tönkretette. Ne feledjük el a 2002-es választási eredmény tragikus következményeit. Nemcsak a továbblépéshez, de az elért eredmények megőrzéséhez is stabil parlamenti támogatáson nyugvó, polgári kormányzás szükséges.


Érdemi jogalkotásra van szükség

Nagy, közös nemzeti siker a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés, amelynek keretében egymillió-kétszázötvenezer aláírás gyűlt össze, s ebből mintegy hatszázezer Magyarországról – hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely. A frakcióvezető szerint most az a közös feladat, hogy a lehető legtöbbet tudják elérni, és érdemi jogalkotásra tudják rászorítani az Európai Parlamentet, illetve az Európai Bizottságot.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom