Gondot okozhat az előírt nyelvvizsga

Alapvetően üdvözölni lehet a kormányzati intézkedést, miszerint a felsőoktatásba való bekerüléshez szükséges a nyelvvizsga bizonyítvány megléte 2020-tól – mondta lapunknak Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke. Hangsúlyozta, hogy nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének idejére el kell érni a középfoknak megfelelő nyelvtudási szintet. A szakember emlékeztetett arra, hogy a középiskolásoknak az első nyelv elsajátításához 936 óra – azoknak, akik nyelvből mennek fakultációra, természetesen ennél jóval több, körülbelül ezerhatszáz óra – áll rendelkezésre, ami alapján reális cél a középszint elérése az érettségiig. Elmondása szerint a szakma inkább abban látja a kihívást, hogy jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók az országon belül. „Az, hogy egy tanuló melyik régióban, milyen intézményben tanul, már predesztinálja a nyelvtanulási lehetőségeit” – fogalmazott.

„A jelenleg a felvételizők mintegy hatvan százalékának van nyelvvizsgája – hangsúlyozta Berényi Milán –, vagyis, ha már most hatályos lenne a követelmény, a felvételire készülők negyven százaléka nem kerülne be egyetemre, főiskolára, ami igen jelentős arány”. Szerinte amennyiben rövidtávon nem sikerül elérni, hogy ez az arány javuljon, „legrosszabb esetben” ki lehet tolni egy-két évvel a hatálybalépés dátumát. Egy másik megoldás lehet szerinte, ha a Diplomamentő Programhoz hasonló „felvételi-mentő programot” indítanak az érintettek számára, pél­dául a nyelviskolák bevonásával. „Egy ilyen megoldás az esélyegyenlőségi problémákon is javítana” – tette hozzá a szakember.

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének idén februárban publikált, A közoktatás indikátorrendszere 2017 című kiadványa egyébként arra világított rá, hogy az összes felsőoktatásba jelentkező körében a nyelvvizsgával rendelkezők aránya megközelítőleg negyvennégy százalékkal nőtt 2007 és 2016 között. Azok körében, akik a jelentkezés évében érettségiztek, és az általános eljárásban adták be jelentkezésüket, ugyanez az arány hat százalékkal növekedett ugyanebben az időszakban, 2016-ban negyvennyolc százalék volt. Ha a felsőoktatásba felvett összes tanulót vesszük, 2007 és 2016 között a nyelvvizsgával rendelkezők aránya negyvenről ötvenöt százalékra nőtt, azok körében pedig, akik az általános eljárásban jelentkeztek, a jelentkezés évében érettségiztek és felvételt nyertek, ez az arány negyvennyolcról hatvanegy százalékra. Érdekesség, 2007 és 2011 között a felsőoktatásba jelentkező és a felvett lányok körében is nagyobb volt a nyelvvizsgával rendelkezők aránya, mint a fiúk körében, majd 2011 után a fiúk megelőzték a lányokat.

Az elemzés szerint azon jelentkezők között, akik gimnáziumban érettségiztek, jóval nagyobb a nyelvvizsgával rendelkezők aránya, mint a szakgimnáziumot végzettek körében, ami a nyelvtanítás eredményességének különbségére hívja fel a figyelmet. Például azok körében, akik az általános eljárásban adták be jelentkezésüket, és a jelentkezés évé­ben, gimnáziumban érettségiztek, ötvennégy százalék rendelkezett nyelvvizsgával, míg a szakgimnáziumban végzők körében ez az arány huszonöt százalék volt.

A felsőoktatásba felvettek között a gimnáziumban végzők 64,5 százalékának, míg a szakgimnáziumban végzők negyven százalékának volt nyelvvizsgája.