Belföld
Göncz vakon megbízott a vádlottban
Semmi nem indokolta a moszkvai képviselet értékesítését – közölte vallomásában a Richter Gedeon volt oroszországi igazgatója

Göncz Kinga volt külügyminiszter nem emlékezett a milliárdos ügylet részleteire a bíróságon (Fotó: Hegedüs Róbert)
Tanúmeghallgatásokkal folytatódott tegnap a Budapest Környéki Törvényszéken a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása miatt indított büntetőper. A bíróság tegnapra idézte be a Richter Gedeon Nyrt. volt moszkvai igazgatóját, miután a cég volt az egyik legfontosabb bérlő az ingatlanban a vádbeli időszakban. Szekeres Lajos Zsolt elmondta, 2005 novemberében meglepetésként érte őket Székely Árpád moszkvai nagykövet bejelentése az eladásról, miután orosz részről egyáltalán nem merült fel erre igény. Elmondta, a Richter – az ingatlan átminősítése után – megvette volna az épületet, de erre nem volt lehetősége. Bár kérdésekkel fordultak többek között Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz, választ nem kaptak. Szekeres szerint semmilyen ésszerű indoka nem volt az értékesítésnek, „amellyel az államot súlyos kár érte”.
Göncz Kinga, aki 2006 nyarától 2009 tavaszáig töltötte be a külügyminiszteri posztot, nem sok mindent tudott mondani az ügyről, miután vallomása szerint nem jutott arra ideje, hogy ingatlaneladásokkal foglalkozzon. Bár ezek az állandó pénzhiány miatt folyton napirenden voltak – ismerte el. Az ilyen ügyeket a másodrendű vádlott, Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár intézte, akiben Göncz „vakon megbízott”. A volt tárcavezető nem tudott arról sem, hogy az elsőrendű vádlott, Székely Árpád milyen tárgyalásokat folytatott az ügyben, pedig ő volt az, aki meghosszabbította a nagykövet kinevezését és meghatalmazta azzal, hogy aláírja az adásvételi szerződést. Göncz ezzel együtt nem emlékezett arra, hogy minisztersége alatt bármikor is aláírt volna hasonló meghatalmazást, ahogy arra sem tudott válaszolni, hogy a 2008. júniusi dobogókői kormányülésen ki terjesztette be az eladásról szóló előterjesztést. Az ügyészség szerint ezen az ülésen „papírozták le utólag” az eladást, amit Székely korábban, felettesei tudta nélkül már nyélbe ütött.
A vételár 23,7 millió dollár volt, a vádirat szerint azonban az ügyletből az államnak több milliárd forint hátránya keletkezett, ugyanis az ingatlan egy 2008-as értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért. Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel, Fekszi Mártát bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja.