Gergényiéket mentegette Gyurcsány

Felelősök. Gyurcsány Ferenc tanúként, Gergényi Péter (jobb szélen) vádlottként érkezett a bíróságra (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Tanúként hallgatta meg tegnap a Fővárosi Törvényszék Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt a 2006. őszi események kapcsán indult büntetőperben. A bukott miniszterelnök a tárgyalás előtt kedélyesen üdvözölte a vádlottakat, így Bene László volt országos és Gergényi Péter egykori budapesti rendőr-főkapitányt, majd a bíróság előtt elmondta, szeptember 18-án délután érkezett haza külföldről. Mi­után tájékozódott az eseményekről, felhívta Szabadfi Árpád akkori országos rendőrfőkapitány-helyettest. „Azt a kérést, ha úgy tetszik, utasítást adtam a tábornok úrnak, hogy minden törvényes eszközzel védjék meg a közrendet és középületeket, így az MTV székházát” – mondta Gyurcsány. A volt kormányfő hajnalban ismét beszélt Szabadfival, aki közölte vele: az épületet nem sikerült megvédeni. Ennek okairól a DK jelenlegi elnöke saját bevallása szerint nem érdeklődött a tábornoktól, ahogy Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztertől sem. Az okok feltárása miatt hozták létre a Gönczöl-bizottságot – fűzte hozzá Gyurcsány, aki szerint független volt a testület.

Kiss Károly hadbíró többször is megkérdezte, konkrétan milyen utasításokat adott a rendőri vezetőknek, de Gyurcsány minden esetben ugyanazt válaszolta. A korábbi miniszterelnök a bíróság előtt azt vallotta, nem volt előzetes információjuk a rendzavarásról, és ilyenről a titkosszolgála­tok vezetői szeptember 19-én sem tudtak beszámolni. A bíró ezen a ponton szembesítette egy bizottsági jegyzőkönyvvel, amelyből kiderült, hogy a szolgálatok tudták: egyesek jogellenes tevékenységre készülnek. „Szilvásy György erről nem számolt be nekem” – reflektált Gyurcsány, aki a volt titokminiszterrel tartotta a kapcsolatot Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter helyett.

A bíró azt a kérdést is többször feltette Gyurcsánynak, miért nem kezdeményeztek felelősségre vonásokat, miután nyilvánvalóvá váltak a rendőri mulasztások. Erre azt válaszolta, meggyőződése szerint a kormány nem kezdeményezhet büntetőeljárásokat, de a jelentésekből azt a következtetést vonta le, hogy erre nem is lett volna szükség. Ezzel együtt kijelentette, álláspontja szerint a megvádolt rendőri vezetők ártatlanok. A volt kormányfő a bíróság többszöri felszólítására sem válaszolt arra a kérdésre, parancsmegtagadásnak tartja-e, hogy a rendőrök az utasítás ellenére feladták az MTV székházát.

Gyurcsány azt vallotta: 2006. október 23. előtt tájékoztatták a Fideszt, hogy biztonsági kockázatai vannak az Astoriánál szervezett megemlékezésnek, de ezt a párt nem vette figyelembe. A bíró ennek kapcsán egy másik bizottsági jegyzőkönyvvel szembesítette, amelyből kiderült, ez nem igaz. „Akkor téves tájékoztatást kaptam vagy félreértelmeztem azt” – mondta erre. Az ügyész kérdésére nem válaszolt érdemben arra a kérdésre sem, miért nem fogadta el Petrétei József lemondását a székházostrom után.

Gyurcsány a tárgyalás szünetében olyan állambiztonsági iratokat emlegetett, amelyek szerinte bizonyítják, hogy két, jelenlegi kormánypárti politikus aktívan részt vett a szeptemberi események előidézésében. Annyit mondott, hogy az iratoknak az Alkotmányvédelmi Hivatalnál kell lenniük.

Gyurcsány Ferenc a „bíróságon trükkök százaival és ócska hazugságokkal próbálta elterelni a figyelmet arról, hogy a 2006. őszi eseményekért a politikai felelősség őt terheli – reagált közleményében a Fidesz.