Belföld

Garantált a Corvinus stabil működése

Pavlik Lívia: A nemzetközi ranglistákon is akkor tud előretörni az egyetem, ha következetes stratégiát alkalmaz, ez az államháztartási környezetben nehezen lenne kivitelezhető

Az új, vagyonkezelő alapítványi forma legfontosabb előnye, hogy megteremti a hosszú távú stratégiai tervezés lehetőségét – nyilatkozta lapunknak Pavlik Lívia, a Budapesti Corvinus Egyetem kancellárja.

Pavlik Lívia 20190220
„A képzések belső arányai változhatnak” (Fotó: Ficsor Márton)

Az éves távlatokban gondolkodó tervezés helyett egy olyan megfontolt, a hosszú távú célokat figyelembe vevő és azokat szolgáló gazdálkodás jöhet létre, amely érdemben képes új fejlődési pályára állítani a Corvinust – fogalmazott lapunknak Pavlik Lívia, a Budapesti Corvinus Egyetem kancellárja, az új intézményi modellért felelős miniszteri biztos. Hangsúlyozta: a nemzetközi ranglistákon is csak akkor tud előretörni a Corvinus, ha hosszú távú és következetes stratégia mentén tud működni, ez viszont az államháztartási környezetben nehezen lenne kivitelezhető. Ami egy állami hivatali szerv esetében hatékony gazdálkodási modellként működik, az nem feltétlenül ideális egy versenyző piaci környezetben helytállni köteles intézménynél, mint amilyen az egyetemi világ – mutatott rá.

A Corvinus olyan intézmény lesz, amely a versenyszférához igen hasonló körülmények között fog működni, ez a nemzetközi kapcsolatok, a vállalatokkal való együttműködés területén, az erőforrások beszerzési módján, az oktatók-kutatók rugalmas foglalkoztatásán keresztül végső soron az oktatás emelkedő minőségében jelenik majd meg. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a létrejövő vagyonkezelő alapítvány mögött alapítóként az állam áll, de az alapítvány nyitott, tehát képes céljai megvalósításához felajánlásokat befogadni. Mint mondta, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben a formában sokkal nagyobb az egyetemek irányába megmutatkozó támogatási hajlandóság, mint ahogy azt az állami egyetemek esetében látjuk. A pályázati források hatékonyabb lehívása és a vállalatokkal való együttműködésekből fakadó bevételi lehetőség is újabb financiális távlatokat nyit meg az egyetem gazdálkodásában – hívta fel a figyelmet.

Pavlik Lívia szerint a modell legnagyobb előnye, hogy a vagyonkezelő alapítvány alapítótól való függetlensége garantálni tudja a stabil, hosszú távú célkitűzéseknek megfelelő működést a fenntartói struktúrában. A gazdálkodás terén a hosszú távú stabilitást egyrészt az az alapítói vagyon jelenti, amelyet az állami alapító részéről rendelkezésre bocsátanak. A modell további előnye, hogy az alapítvány saját vagyonával és annak hozamával gazdálkodhat és nem a hosszabb távon kevésbé kiszámítható központi támogatásra kell az egyetem működését alapozni. Jelezte azt is, hogy tervezik a képzési struktúra felülvizsgálatát, ami viszont nem jelenti az alap- és mesterszakok teljes körű átalakulását. A képzések belső arányai változhatnak, a cél, hogy ahol több gyakorlat kell az elmélet mellett, vagy plusz nemzetközi tapasztalatszerzés beiktatása indokolt, azt lehessen kezelni. Az egyetem jelentősen növelni szeretné az idegen nyelvű képzések számát, ezzel párhuzamosan pedig az idegen nyelvű oktatók létszámát is.

Pavlik Lívia leszögezte, a változások nem fogják érinteni az egyetem diszciplináris fókuszát, azaz a Corvinus a jövőben is közgazdasági, társadalomtudományi és üzleti területen fog működni. Hozzátette, növelni szeretnék a hazai és uniós kutatási pályázatokban való részvételt, nemzetközi kutatóhálózatokba való bekapcsolódást. A kancellár megerősítette, nagyságrendileg a korábbiakkal azonos mértékben lesznek ingyenesen elérhető helyek a Corvinusra jelentkező hallgatók számára. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e az önköltségi díjakat emelni, elmondta, az egyetem versenyző piacon működik, hazai és nemzetközi versenytársak vesznek körül minket. ”Aki közgazdaságtant tanult, az tudja, hogy ilyen feltételek mellett nem működik, hogy a kínálati oldalon a keresleti viszonyokat figyelembe nem vevő árképzés valósulhat meg. A célunk, hogy a hallgatóinkat megőrizzük, és a képzés színvonalát emeljük” – szögezte le. Fontosnak nevezte, hogy az egyetem a továbbiakban is közhasznúként, nonprofit módon fog működni, és a bevételeivel a képzés fejlesztését szolgálja, miközben az ösztöndíjjal a képzéshez való hozzájutás lehetőségét teremti meg.

Tegnap a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány létrehozásáról szóló törvényjavaslat általános parlamenti vitájában Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter hangsúlyozta, az új működési modell az egyetemi autonómia növekedésével fog járni. A kormánypártok szerint nem unikális a javaslat, számos nemzetközi példa van az alapítványi működésre. Az ellenzék viszont élesen bírálta a terveket. Például Hiller István (MSZP) szerint a Corvinus átalakítása a hallgatói létszámot a harmadával, az oktatóit akár negyven százalékkal csökkenti.


Nem igaz, hogy kivéreztetik az MTA-t

Elismerte az MTA elnöke, hogy az Akadémia a kutatóintézeteinek átvilágítása alatti időszakban képes finanszírozni intézményi kutatóhálózatát. Lovász László a Népszavának adott interjúban arra a felvetésre, hogy eddig nem lehetett arról hallani, hogy jelentős kutatások álltak volna le vagy kikapcsolták volna a fűtést, úgy fogalmazott: „túl lehet élni”, mert bizonyos beszerzéseket, kifizetéseket, pályázati kiírásokat el lehet halasztani. Ugyanakkor hozzátette, azt, hogy nem kapják meg a nekik járó költségvetési pénzeket, törvénybe ütközőnak tartják. Ismert, az innovációs tárca több alkalommal jelezte, az MTA minden törvényes eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy akár az idei költségvetése terhére, akár maradványából forrásokat megelőlegezzen, átcsoportosítson.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom