Forró őszre, zavargásokra készül a Soros-hálózat

Bár az ellenzéki pártok szerint ilyesmiről nincs szó, számos nyilatkozat és program utal arra, hogy parlamenten kívüli formációk, úgymond, forró őszre készülnek. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke is elmondta a napokban, akár utcai zavargásokra is lehet számítani a kormányellenes erők részéről. Németh meg is nevezte Gulyás Márton mozgalmárt, Vágó Gábor „korrupcióellenes aktivistát” és Schilling Árpádot, a Krétakör volt vezetőjét, akik biztosan részt vennének ilyesmiben.

„Ha a kormány ősszel sem tér jobb belátásra, akkor olyan szinten fogjuk felbontani az együttműködést az államhatalommal. Fel kell készülni a blokádokra, épületfoglalásokra, élőláncra” – erről Gulyás értekezett korábban, majd az általa a választási rendszer igazságosabbá tétele érdekében indított mozgalom kapcsán előrevetítette: október 23. után „kérésünk követeléssé fog változni, és ennek nyomatékosításához erőszakmentes, polgári engedetlenségi mozgalmat indítunk. Olyan akciókban nyilvánul meg például, mint az ülősztrájk, az élőlánc vagy a közterületek elfoglalása.”

Vágó, aki korábban, még az LMP-ben is próbálkozott hasonlóval, egy alkalommal arról értekezett, a „magyar tüntetési kultúrának is kellene fejlődnie, jóval több olyan performatív eseményre lenne szükség, ahol a korlátozott erőszak jelen van”. Ezeknek az akcióknak szerinte szimbolizálniuk kell a bennük rejlő dühöt, például „amikor bedobálták klaviatúrával a Fidesz-székház ablakát”. Nem rejtette véka alá azt sem, úgy véli, ilyen szimbolikus, „kvázi erőszakos akciókra van szükség”.

Mások mellett a nyári melegfelvonuláson a Szent Jobb-körmenet megzavarásának lehetőségére utaló Schilling Árpád is beszélt arról, „törvényes eszközökkel nem lehet jobb belátásra késztetni a kormányt, ezért van bennünk valamiféle határátlépési vágy”.

Az érintettek és a velük szimpatizálók ezeket úgy magyarázták, hogy polgári engedetlenségi akciókról van szó, a Fidesz maga akar zavargásokat gerjeszteni. Szán­thó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója lapunknak nyilatkozva felvetette, az ellenzék, mivel csekély esélye van demokratikus úton választást nyerni, különböző eszközökkel magát a voksolást próbálhatja meg „széttrollkodni, botrányba fullasztani”.
Mindez tudatosan megtervezett folyamatba illeszkedhet. Soros György egy korábbi véleménycikkében, a Project Syndicate nevű lapban értekezett arról, hogy a nyílt társadalmak megőrzéséhez nem elég a jogállamban bízni: ki kell állni azért, amiben hisznek. „A CEU és az alapítványaim támogatottjai ezt teszik. A létük a tét” – fogalmazott.

Az előkészületek során képzéseket, konferenciákat, gyakorlatokat tartottak, illetve tartanak a témában. Júliusban a Soros által támogatott Eötvös Károly Intézetben szerveztek erről tanácskozást, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közreműködésével, erőszakmentes ellenállásról és persze a polgári engedetlenség jogi megítéléséről. Elhangzott: a törvény megsértése esetén a személy tettei és döntései mögötti erkölcsi megfontolásokat is figyelembe kell venni. Előzőleg a Párbeszéd tartott hasonló jellegű vitaestet, „Ellenállás, engedetlenség – Erőszak nélkül?” címmel. Gulyás maga is bevallotta, vannak képzéseik, az akciók lehetséges következményei kapcsán pedig bevallotta: pont az a „lényege a polgári engedetlenségi mozgalomnak, hogyha egyetlenegy ember csinálja, akkor azzal szemben lehetséges büntetőjogi eszközökkel eljárni”. Ezért kell hozzá csapat.

Ismeretes, Hillary Clinton „hőse és mentora”, a néhai Saul Alinsky közösségszervező vázolt fel olyan módszereket, amelyek alkalmasak egy kormány megbuktatására választások nélkül is, ha annak politikája nem illeszkedik a liberális elvárásokhoz. A módszer központi eleme a provokáció, majd annak következményeként az „áldozattá válás”. Erre is számos példát láthattunk az elmúlt időszakban, elég csak Gulyás festékpatronos akciójára gondolni a Sándor-palotánál.

Betörtek az Origóba Gulyás Mártonék

Gulyás Márton hivatásos ellenzéki aktivista és az általa alapított Közös Ország Mozgalom több tagja be akart törni a Ripost, majd ezt követően az Origo szerkesztőségébe is. Az Origóban péntek este tizenegy óra körül érkeztek meg, ám akciójuk meghiúsult, mert a biztonsági őr nem méltányolta a látogatás időpontját. Közel egy óráig mászkáltak engedély nélkül az épületben, majd a falakat összerondították, propagandaplakátokat tettek ki.
(LR)