Folytatódhat nyáron a vizsgálat a fővárosban

„Mondhatjuk azt is, hogy a korrupciót szerződésbe foglalták” (Fotó: MH)

Nem csak a 4-es metró botránya ügyében, semmilyen témában nem kommunikál a fővárosi ellenzék a kormánypárti képviselőkkel – állították egyhangúlag a korábbi Alstom-bizottság tagjai, akik most a frissen megalakult, az OLAF-jelentést vizsgáló munkacsoportban is ott ülnek. Orbán Gyöngyit, Soroksár alpolgármesterét, Borbély Lénárd csepeli és Geiger Ferenc soroksári polgármestert kérdeztük politikai felelősségről és feladatokról.

– Múlt héten szavazta meg a Fővárosi Közgyűlés, hogy munkacsoportot alakít, amely a teljes 4-es metróberuházást vizsgálja. Az ideiglenes Alstom-bizottság munkája, amelynek mindhárman tagjai voltak, már lezárult. Miben lesz más a mostani feladat?

– Borbély Lénárd (B. L.): Valóban, megalakult a metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport, amelyről azt érdemes tudni, hogy az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) teljes jelentését vizsgálja. Az Alstom-bizottság pedig a 4-es metró beruházás egészének csak egy részét, a szerelvénybeszerzést próbálta tisztázni. A kép viszont ez esetben vegyes volt, hiszen nemcsak a 4-es vonalra vásároltak tizenöt plusz hét járművet, hanem a 2-es metróhoz is. Az egész OLAF-jelentésből az Alstom-ügyet jóformán kipipálhatjuk, hiszen a bizottság viszonylag tiszta képet kapott a projekt ezen részéről, már amennyit az anyagok láttatni engednek. A teljes beruházás négyszázötvenkétmilliárd forint értékű szerződésállományt foglal össze, amelyből százhatvanhét­mil­liárdot érint a korrupció gyanúja.

– Hogyan kell értelmezni, hogy százhatvanhétmilliárd forintot érint korrupciógyanú? Ez az összeg egy az egyben hiányzik a beruházás költségvetéséből?

B. L.: – Végigolvastam a jelentést, és nyilván azt nem lehet kijelenteni, hogy ezt az összeget egy az egyben valakik ellopták. De több szerződésnél szabálytalanságot és korrupciógyanút állapítottak meg, amelyeknek az úgynevezett kivetített értéke százhatvanhétmilliárd forint. A szabálytalanság egyébként jelentheti azt is, hogy a közbeszerzés kihagyásával jogi vagy pénzügyi tanácsadásra kötöttek szerződéseket több ügyvédi irodával. Ami a korrupciót illeti: most már ki lehet mondani, mert nyilvános a dokumentum, hogy a BKV volt vezérigazgatója, akit az OLAF A. A.-nak ír, de nyilván nem nehéz kitalálni, kiről van szó, egy tanúvallomásában azt állította, az egyik közbeszerzés kapcsán az akkori főpolgármester-helyettes – aki szintén nincs megnevezve, de könnyen ki lehet sakkozni az ő személyét is, lehet, hogy neki is pont Nokia telefonja volt abban az időszakban – „leszólt” neki, hogy a Swietelsky-nek mondja meg a „beadandó árat”. Majd a közbeszerzés értékelésekor kiderült, minden pályázó az árszint fölé lőtt – a Swietelsky kivételével. Ezért az információért a volt főpolgármester-helyettes a szerződéses ár öt százalékát kérte.

– Konkrét neveket senki nem mond ki egyelőre, de utalások, monogramok szerepelnek a jelentésben. Ennek alapján pedig feltételezhető, hogy a 4-es metró botrányában jóformán kormánytagoktól elkezdve a városvezetésen át a BKV vezetéséig mindenki benne volt. Így van?

– Geiger Ferenc (G. F.): Természetesen szerepelnek nevek a dokumentumban, de amíg a munkacsoport nem végezte el a teljes vizsgálatot, konkrétan senkit nem neveznék meg. Az ügyészségtől már az Alstom-szerződések kapcsán is kértünk anyagot, de tekintettel a folyamatban lévő nyomozásra ezeket nem kaptuk meg. Ennek ellenére a szerelvénybeszerzésekkel összefüggésben sok név felmerült, a bizottság be is idézte a DBR Metró-projektigazgatóság elnökét, korábbi főpolgármester-helyetteseket és magát az akkori városvezetőt, Demszky Gábort is. Volt, aki eljött, volt, aki nem, de számomra az egyértelművé vált, szabálytalanul jártak el sok esetben. Ilyenformán akár neveket is lehetne mondani, de a gyanúsítás nem a mi feladatunk, hanem a nyomozó hatóságoké. Akik magasabb pozícióban voltak abban az időszakban, biztos, hogy valamilyen módon érintettek az ügyben.

Orbán Gyöngyi (O. Gy.): – Valóban, konkrét és teljes neveket is leírtak az OLAF-jelentésben, például Medgyessy Péter volt miniszterelnö­két. Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy nekünk, így a munkacsoportnak és a bizottságnak sem tiszte a gyanúsítás. Az a dolgunk, hogy összerakjuk a mozaikdarabkákat, és kiálljunk a közvélemény elé egy letisztult dokumentummal, amelyből pontosan megismerhető, hogy mi is történt valójában. Ez az Alstom-szerződések esetében megtörtént, most a munka nagyobb része következik.

B. L.: – Medgyessy Péterrel kapcsolatban a jelentés azt tartalmazza, hogy az a bizonyos hatszázezer eurós tanácsadói megbízás egy olyan egyezség volt, amely szerint az említett összeg nem járt volna automatikusan. A szerződés alapján ez egy sikerdíj volt, amelyet csak akkor kaphatott meg, ha a metróbeszerzésre kiírt pályázat nyertese az Alstom lesz. Mondhatjuk azt is, hogy a korrupciót szerződésbe foglalták.

– Mi volt az a jellemző módszer – ha volt ilyen –, amellyel a szabálytalanságokat elkövették?

B. L.: – Szinte minden esetben felmerült a korrupció gyanúja. Olyan információkat juttattak ki a pályázó cégeknek, amelyek alapján meg tudták nyerni a közbeszerzéseket.

– A vitatott szerződések közül a legkorábbit 2003-ban írták alá, de a legsúlyosabb öt nagy szerződés is 2006–2009 közé esik, ami legjobb esetben is nyolc éve volt már. Felmerülhet bármelyik esetben az elévülés ténye?

B. L.: – Ennél sokkal szomorúbbat mondok. Az Alstom-ügy az egyetlen, ahol nemzetközi nyomozás folyik. A kérdéséhez kapcsolódva pedig idéznék egy részletet az OLAF-jelentésből: „…Megnyerték a közbeszerzést, majd később A. A. úr az önvád alóli mentség jogára hivatkozva már nem volt hajlandó nyilatkozatot tenni. Ezt követően nyomozás indult a szóban forgó közbeszerzési eljárás ügyében, amelyet azonban a Btk. vonatkozó fejezete alapján megszüntettek.”

G. F.: – Nagyon nehéz ügy ez. Korábban az Alstom-bizottságnál és most a munkacsoportnál is rengeteg információ jutott a birtokunkba, de, mint említettük, nem vagyunk nyomozó hatóság, nincsenek olyan bizonyítékaink, amelyek alapján bárkit nyilvánosan megvádolhatnánk. A legnagyobb probléma pedig az, hogy akik vallomást tudnának tenni, azok nem fognak, mert saját magukat is hátrányos helyzetbe hoznák. Az Alstom-bizottság meghallgatá­sain a BKV akkori vezérigazgatója szó szerint elmondta, „kézi vezérléssel”, utasítások alapján zajlott a beruházás, de ezt semmivel nem tudja bizonyítani. Sajnos rengeteg ilyen tétel van, amelyeknél kérdés, alá lehet-e támasztani és elévült-e már.

O. Gy.: – A legfontosabb a nyomozó hatóság eljárása, túl azon, hogy a mi munkánkra is szükség van. Az ügyet várhatóan áprilisban zárják le, ami már remélhetőleg konkrét vádemelésekkel járhat. A jelentésre nyilván reagálnia kellett a fővárosnak, a munkacsoport pedig arra kapta a mandátumot, hogy a közvélemény előtt tisztázzuk, kik szerepelnek a metródossziéban, kik vettek részt a botrányos ügyekben, és egyáltalán hova és kikhez kerültek az elcsalt pénzek.

– Nem merült fel, hogy a fővárosi munkacsoportba olyan ellenzéki képviselőket is felvesznek, akik az akkori városvezetés tagjai voltak?

B. L.: – Őket nem beválasztani kell, hanem meghallgatni. Mondják el, mit csináltak.

– Kiket hívnak meg a meghallga-tásokra?

O. Gy.: – Az Alstom-bizottság üléseire sokakat meghívtunk, például Demszky Gábort vagy a BKV vezetőségét is, de nem jöttek el. Sok reményt nem fűzök ahhoz, hogy ez most másként lesz, mivel a parlamenti bizottsággal sem működtek együtt. Így nem könnyű a dolgunk. Arra tudunk csak hagyatkozni, amit az írásos anyagokban találunk. A jelenlegi városvezetés már 2010-ben látta, hogy valami nem stimmel, ezért is tett feljelentést. A munkacsoport nyitott arra, hogy az akkori szereplőkkel együttműködve tárja fel a metró ügyét. Például A. A. úr szerepe igen fontos, őt mindenképpen meg kell hallgatnunk. A közgyűlési döntés alapján egyébként május 31-ig kaptunk határidőt, hogy a jelentésünket elkészítsük, azt viszont már most elképzelhetőnek tartom, hogy hosszabb lesz ez a munka.

– A munkacsoport jelentésében már konkrét személyeket is megneveznek?

B. L.: – Így tervezzük, az emberek is erre kíváncsiak. Egy dolog biztosan tudható, a főpolgármestert úgy hívták, hogy Demszky Gábor, aki, úgy tudom, már ügyvédet is fogadott.

G. F.: – Az Alstom-jelentésben is leírtunk konkrét neveket. Természetesen nem vádoltunk meg senkit, de azt rögzítettük, melyik vezetés alatt milyen ügyeket bonyolítottak le.

– Mennyire sikerült Demszky Gáborral bizottsági szinten felvenni a kapcsolatot? Hogyan értékelik a hozzáállását?

O. Gy.: – Mindenképp érdekes a hozzáállása, mert elég komoly felelőssége van az ügyben. Ha nem így lenne, akkor ezentúl, ha bárki vezető pozíciót tölt be és kérdőre vonják valamilyen ügy kapcsán, a felelősséget akár a portás nénire is kenhetné. Hogyne lenne felelős? Ezek a tisztségek nem arról szólnak, hogy ül valaki egy bársonyszékben, körülötte pedig mindenki azt csinál, amit akar. Egyébként az, hogy ő elhárítja magáról a felelősséget, csupán egy felszínes reakció, amit alátámaszt, hogy jogi képviselője lett. Ha belegondol, a Liberális Klubban elhangzottakon kívül nem is nyilatkozott senkinek semmit. Egy felelős vezető ezt nem teheti meg, be kellene számolnia az egykori választóinak arról, hogy milyen ügyben érintett.

B. L.: – A bizottság próbált nagyon tárgyilagos lenni. Szerettünk volna minden érintett felet meghallgatni, mert az nem életszerű, hogy Aba Botond elmond nekünk valamit, és mi teljes egészében mindent arra alapozunk. Ennek ellenére ő mégiscsak arról beszélt, hogy Demszky Gábor vagy maga adta az utasításokat, vagy Gulyás Lászlón, a DBR vezetőjén keresztül. Őt is meghívtuk egyébként és annyit reagált: külföldön van, és sokáig ott is marad. Gulyás László volt egyébként az operatív lebonyolító, ő hozta-vitte az információkat a beruházás alatt.

G. F.: – Demszky Gábor sem érhető el könnyen. Pontosan 1994 óta vagyok polgármester Soroksáron, onnantól 2010-ig, tehát tizenhat év alatt egyszer volt a kerületben és kétszer beszéltem vele telefonon, de akkor is csak azért, mert ő akart tőlem kérni valamit.

– Sokszor kerül szóba, hogy a szerződések megkötéséről, a beruházás lényegi döntéseiről 2010 előtt egyszer sem határozott a Fővárosi Közgyűlés. Hogyan történhetett ez meg?

G. F.: – Úgy tudom, annak idején készült egy előterjesztés arról, hogy a projekt lebonyolításával a BKV-t bízták meg, illetve hogy ott kezelik a beruházáshoz kapcsolódó pénzeket.

O. Gy.: – Jó néhány éve vagyok a közgyűlés tagja. Az ellenzéknek 2010 előtt semmi esélye nem volt beleszólni bizonyos fontos beruházásokba, pedig többször szóvá tettünk rengeteg dolgot.

B. L.: – Az Alstom-szerelvények beszerzésénél az akkori legnagyobb ellenzéki pártnak egyetlen képviselőjét sem engedték be a bíráló-, képviselő bizottságokba. Mindenről a BKV igazgatótanácsa döntött, a papírokat pedig végül Aba Botond szignózta. Állítása szerint egyébként ő sem felelős semmiért és teljesen tiszta a lelkiismerete.

– A közvélemény, látva, hogy mennyit csúszik a metró átadása, és milyen mértékben emelkednek a költségei, már jóval az OLAF-jelentés előtt tisztában volt azzal, hogy valami ezzel a projekttel nem stimmel. Ezt önök is említették. Az átlagos állampolgár ebben az ügyben azt várná, hogy akik a 4-es metró ügyében felelősek, bűnhődjenek meg érte. Mit tud tenni ennek érdekében a munkacsoport?

O. Gy.: – Célunk, hogy a május végi zárásig minél több információt a sajtó, azon keresztül pedig az állampolgárok részére eljuttassunk. Sajnos viszont az, hogy valakit, illetve valakiket felelőségre vonnak-e, avagy sem, az nem rajtunk múlik, hanem az igazságszolgáltatáson.

B. L.: – Bízom abban, hogy már az Alstom-bizottság munkája is segítséget nyújt a hatóságoknak. Legjobb tudásom szerint ez az egyetlen ügy, amelyben eljárás van folyamatban. A teljes OLAF-jelentés kapcsán a jogi felelősségre vonás nem a mi hatáskörünk, és ettől élesen el is határolódnánk. Az ilyen típusú elszámoltatásnak viszont több síkja van, egy büntetőjogi és egy erkölcsi, politikai. Mi utóbbihoz tudunk hozzájárulni. Azoknál az ellenzéki pártoknál, amelyek folyamatosan korrupciót üvöltöznek, érdemes azért megvilágítani egy olyan történetet, ami Magyarország legnagyobb korrupciós botránya, és egyértelműen a baloldalhoz köthető.

– Még ha csak a közgyűlés munkáját is figyeli valaki, akkor is feltűnik neki, ezek az egyébként igen súlyos ügyek egyszerűen leperegnek azokról, akiknek ezekben érintettségük lehet.

O. Gy.: – Nem csak a 4-es metró ügyében, nagyon sok más témában a 2010 előtti városvezetés ugyanígy reagál, próbál mindent áttolni a mostani vezetőkre. Ez egy viselkedési forma. Pedig a közgyűlésben ül Demszky egyik helyettese is, aki olyan kérdéseket tesz fel nekünk, amelyeket neki kellene tudnia. Ha már erkölcsi és politikai elszámoltatásról beszélünk, vagy egyszerűen csak megfelelő hozzáállásról, akkor bennem nagy kérdőjelek vannak.

G. F.: – Az erkölcsi és politikai felelősségre vonásnak egyetlen útja van, megvizsgáljuk az OLAF-jelentést és a közgyűlés elé terjesztjük. Ezt követően pedig minél több ember számára megismerhetővé kell tenni az igazságot. Valóban, a beruházás több mint tíz évig húzódott és nagy jóindulattal is az összköltsége a duplájára emelkedett, ez pedig már önmagában okot adott a szóbeszédre az esetleges visszaélésekről.
Geiger Ferenc, Borbély Lénárd, Orbán Gyöngyi (Fotók: Varga Imre)
– Láthatóan az akkori politikai szereplők, akik most is jelen vannak a közéletben, egyértelműen hárítják az együttműködést, legalábbis amennyit az átlagember lát belőle. Magánbeszélgetések szintjén sem kerül elő a téma?

G. F.: – Nemcsak erről, másról sem beszélgetünk. A közgyűlésben én vagyok az egyetlen civil képviselő. Amikor megérkezem egy ülésre, mindenkivel kezet fogok, de nem barátkozunk egymással. Ezalól kivétel Szabados Ákos, a XX. kerületi polgármester, mert vele korábban dolgoztunk együtt. Érdekes, hogy nem beszélgetünk hivatalos ügyekről, a város dolgairól.

B. L.: – Ugyanezt tudom én is elmondani. Az önkormányzati munka nyilván összeköt a többi polgármesterrel, de személyes kapcsolat nincs közöttünk. Ott ül velem szemben például Gy. Németh Erzsébet DK-s képviselő, akinek pártjához köthető a Nyugatifény nevű blog. Ez csak azért érdekes, mert ezen a felületen vádoltak meg azzal másfél éve, nem sokkal az édesapám halála után, hogy a temetés költségeit az önkormányzattal fizettettem ki. Az erről szóló bejegyzést egyébként Gy. Németh Erzsébet is boldogan megosztotta a Facebookon. Ezek után ön beszélgetne vele?

O. Gy.: – Tizenkét éve vagyok közgyűlési tag, úgy gondolom, jó emberismerő vagyok, és időm is volt arra, hogy felmérjem, ki milyen típus. Nincs is miről és kivel beszélgetni, mert a legtöbb esetben nagyon álságos a hozzáállás.