Már kilencvenkétezer család vette igénybe az otthonteremtési kedvezményt (Fotó: MH)

Az Orbán-kormány prioritásként kezeli a családok támogatását, deklarált célja, hogy a demográfiai problémákat ne a bevándorlók betelepítésével, hanem a fiatalok gyermekvállalási kedvének elősegítésével, illetve a gyermeket nevelők fokozott támogatásával oldja meg. Az erre a célra fordított összeg az elmúlt nyolc évben a kétszeresére emelkedett. Legutóbbi lépésként a családi otthonteremtési kedvezményt, azaz a csokot bővítették.

A korábbi balliberális kormányok megszorító politikájához képest gyökeres fordulat állt be 2010-ben a magyar családtámogatási rendszerben, az Orbán-kormány számos intézkedést hozott, hogy ösztönözze a fiatalok gyermekvállalási kedvét és segítse a gyermeket nevelők helyzetét. A következetes építkezés különösen fontos most, amikor egyes nyugat-európai országok az illegális migránsok betelepítésével, a bevándorlás legalizálásával akarja megoldani a kontinens demográfiai problémáit. A magyar kormány azonban elutasítja ezt a megoldást – helyébe pedig a gyermekvállalás ösztönzését jelentő intézkedéseket ajánl.

Az elmúlt nyolc évben a családok támogatására fordítandó költségvetési összeg több mint a kétszeresére, 960 milliárdról 1929 milliárd forintra emelkedett, 2019-re pedig a kormány már 2004 milliárd forintra emelte a költségvetési keretet. A mérték a GDP arányában a 2010-es 3,5 százalékról 2019-re 4,6 százalékra növekszik. Mindezen belül a pénzbeli családtámogatási ellátások, kedvezmények összege nyolc év alatt 43 milliárd forinttal, jövőre további 26 milliárd forinttal növekszik. 


A rendszer egyik fő eleme a családi adórendszer újbóli bevezetése volt. A régi-új szisztéma 2011-es életbe lépése óta, a jövő évivel együtt, összesen csaknem 2250 milliárd forintot hagy a kormány a legálisan dolgozó és gyermeket nevelő szülőknél. A jövő évi költségvetés és az adótörvények tervezete szerint 2019-ben majdnem 360 milliárd forintot tesznek majd ki a családoknak járó adó- és járulékkedvezmények. Az első három évben 180 milliárd forint volt az adókedvezmény, amely 2014-ben 230 milliárd fölé ugrott. 2014 óta a személyi jövedelemadó mellett az egészségügyi és a nyugdíjjárulékból is levonható az adókedvezmény, utóbbi címén tavaly 56 milliárd forint maradt a családoknál. Mindez azt jelenti hogy egy kétgyermekes család 2017-ben hatvanezer forinttal költhetett többet a gyermekeire, mint egy évvel korábban. A családi adókedvezményt már a várandósság kilencvenedik napjától igénybe lehet venni.

Érdemes összehasonlítani ezt a 2010-es adatokkal: a balliberális kormány utolsó évében mindösszesen tizenkétmilliárd forintot fordított az állam családi adókedvezményre. Ahogy Varga Mihály pénzügyminiszter fogalmazott: a családi adókedvezmények hazai rendszerét 2011 eleje óta az állandóság és a kiszámíthatóság jellemzi.


A rendszer másik alappillére a 2015. július 1-jétől bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok), az új lakás vásárlásához vagy építéséhez, valamint használt lakás vásárlásához vagy építéséhez igényelhető vissza nem térítendő állami támogatás. A kedvezmény összege a gyermekek számának arányában változik. Használt lakás vásárlásánál, bővítésénél az összeg egy gyermek után 600 ezer, két gyerek után 1,43 millió, háromnál 2,2 millió és négy vagy több gyermek esetén 2,75 millió forint. A kedvezmény legmagasabb összege új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánál egy gyermek esetén 600 ezer, kettőnél 2,6 millió, míg három vagy több gyereknél tízmillió forint, amelyhez a program indulásakor ugyanekkora összegű államilag kamattámogatott hitelt is fel lehet venni. A kormány folyamatosan bővítette a rendszert, legutóbb december 1-jén, elsősorban a kétgyermekes családokra koncentrálva, mivel Magyarországon a gyerekek többsége, 1,14 millió gyerek nevelkedik ilyen családban. A változtatás alapján immár a kétgyermekes családok is tízmillió forintos hitelt vehetnek fel a támogatás mellé, amely garantáltan három százalék alatti kamatozású. Mindez annyit jelent, hogy egy huszonöt évre felvett tízmilliós hitel esetén a törlesztőrészlet havi szinten ötvenezer forint alatt marad. A háromgyerekes családok esetében a felvehető kölcsön értékét tizenötmillió forintra emelték. A tizenötmillió forint havi törlesztőrészlete huszonöt évre hetvenkétezer forint lesz.

A három éve futó családtámogatási programot már kilencvenkétezer család vette igénybe, az eddig kifizetett vissza nem térítendő támogatás összesen 265 milliárd forint volt, de a kedvezményes kölcsönnel és az áfa-visszatérítéssel együtt összesen 550 milliárd forinttal segítették az otthonteremtést. Ahogy a KSH adatai is bizonyítják: a kormány otthonteremtési programja hozzájárul a lakásépítések bővüléséhez. Az első háromnegyed évben 28 százalékkal több ingatlan épült, mint 2017 azonos időszakában. A Pénzügyminisztérium nemrég jelezte, hogy további családtámogatási elképzelések is szerepelnek a napirendjén, ezek között található az úgynevezett falusi csok is.

Tematikus év a családokról, nemzeti konzultációval

A kormány 2018-at a családok évének nyilvánította annak érdekében, hogy még inkább a középpontba helyezzék a családi értékeket, valamint még több támogatást adjanak a magyar családoknak. Ez az év arról szól, hogy a régi támogatások megtartása és az újak bevezetése mellett minél inkább bemutassák, hogy micsoda erőforrás a család, mekkora potenciál rejlik a gyermeknevelésben. Ennek részeként idén ősszel elindult a családokról szóló nemzeti konzultáció is, amely a családtámogatási rendszer további megerősítésére szolgál. 

Baranya Róbert

Kiemelt figyelem jut a gyermeknevelés és a munkavállalás összeegyeztetésére

Alapjaiban változott meg a családtámogatási rendszer a 2010-es kormányváltást követően. Míg 2002 után a szocialista-liberális kormányok elvonták az első Orbán-kormány biztosította családtámogatások egy részét, nyolc éve a Fidesz–KDNP-kabinet nekilátott a családtámogatási rendszer újbóli kialakításának, és mostanra évről évre egyre több jut a családoknak. Az egyik első, szimbolikus lépés volt a gyes harmadik évének visszaadása.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a kormány a korábbi, alanyi jogon szétszórt támogatásokat már a munkavállaláshoz kötötte. Ez alapján minél több gyermeket vállalnak a családok, az adókedvezmény mértéke annál nagyobb, és munkabérüket annál kisebb elvonás terheli. A változtatásnak köszönhetően mostanra mintegy százharmincezer munkavállalónak már egyáltalán nem kell adó-és járulékterhekkel számolnia.

A kormány ugyanakkor számos olyan döntést is hozott, amely kifejezetten a nőket segíti a gyermekvállalásról szóló döntésükben. A család és a karrier összeegyeztetését segítő legjelentősebb intézkedés a gyed-extra bevezetése volt. Az első évben, 2014-ben negyvenhétezren, 2015-ben ötvenkilencezren, tavaly pedig már hetvenezren igényelték ezt a támogatási lehetőséget. A gyed extra a választás szabadságát nyújtja a kisgyermeket vagy -gyermekeket nevelő családoknak, hiszen a kisgyermekes anyák munka mellett is részesülnek a gyermek után járó magasabb összegű juttatásban a gyerek hároméves koráig. Az intézkedés bevezetése csaknem nyolcvannyolcezer embernek segített összehangolni a gyermeknevelést a munkavállalással. 

További jelentős segítség, hogy a munkavédelmi akció keretében, kisgyermekes anyák foglalkoztatása esetén járulékkedvezményt vehetnek igénybe a munkaadók. A kormány ezenkívül bevezette a hallgatói vagy diplomás gyedet is, amely ettől az évtől már a gyermek kétéves koráig jár. A diplomás nőket támogatja az az intézkedés is, hogy a két gyerek vállalása esetén az állam elengedi a felvett diákhitel felét, három gyerek esetén pedig a teljes összeget.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma hetvenegy úgynevezett család- és karrierpontot is létrehozott az ország különböző pontjain annak érdekében, hogy összehozza a kisgyermekes anyákat a munkaadókkal, és támogatják a nők vállalkozóvá válását segítő ösztöndíjprogramok megvalósítását is. Mindezek az intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy idén hatvankét százalékosra nőtt a nők foglalkoztatási aránya, ami huszonöt százalékkal haladja meg a 2010-es szintet. Szintén ebbe a sorba illeszkedik, hogy negyven év munka után nyugdíjba mehetnek a nők, amivel a kormány célja, hogy a nők nagymamaként segíteni tudják hozzátartozóikat. 

A kabinet kiemelt figyelmet fordít a családalapítás ösztönzésére, így a fiatal házasok támogatására. Bevezette az első házasok kedvezményét 2015-ben, amely lehetőséggel tavaly már nyolcvanezer pár élt. A havi ötezer forintos, két évig járó kedvezményt akkor lehet igénybe venni, ha legalább az egyik fél az első házasságát köti, az igénylésnek azonban nincs felső korhatára. A friss házasok ezzel a lehetőséggel két év alatt százhúszezer forintot tudnak megspórolni. A kormány az intézkedéssel mintegy 3,3 milliárd forintot hagyott a családalapításra vállalkozó fiataloknál. Jelentős változás az is, hogy a jövő évtől a központi közigazgatásban dolgozó friss házasok öt nap pótszabadságot kapnak, a gyerekek után járó pótszabadságok pedig a duplájára emelkednek. 

A kormánynak kiemelt célja a fiatalok támogatása is. Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár korábban kiemelte, hogy a kabinet küzd a fia­talok munkanélkülisége ellen, ami egész Euró­pában probléma, és ami 2010 előtt minden harmadik fiatalt érintett. Az elmúlt időszakban Magyarországon nőtt a fiatalok foglalkoztatottsága, a huszonöt év alattiak munkanélküliségi rátája tizenkét százalék alá csökkent 2017-re, ami pedig jóval az európai uniós átlag alatt van. 

A fiataloknak nyújtottak segítséget azzal, hogy július 1-jétől az érintettek ingyenesen végezhetik el a KRESZ-tanfolyamot, és a vizsgáért sem kell fizetniük. A húsz év alattiak, akik B típusú jogosítványt szeretnének szerezni, a sikeres KRESZ-vizsga után visszaigényelhetik az államtól a tanfolyam és a vizsga díját maximum huszonötezer forintig. További intézkedés, hogy a kormány január 1-jével a harmincöt év alattiaknak ingyenessé tett egy, legalább komplex középfokú nyelvvizsgát. A visszatérítés akkor is igényelhető, ha már több nyelvvizsgával rendelkezik valaki, és a legfeljebb 34 500 forintos visszatérítést az államkincstárnál kell kérni. Szeptemberig már több mint tízezer fiatalnak térítette vissza a sikeres nyelvvizsga díját az állam. 

A kormány a hátrányos helyzetű fiataloknak kívánt segítséget nyújtani azzal, hogy megnövelte a szociális ösztöndíjakra fordított források nagyságát. A döntés értelmében mintegy negyven százalékkal emelkedett a felsőoktatási szociális ösztöndíjakra fordítható keret idén szeptembertől.

Szalai Laura

Évről évre erősödik az óvodai és a bölcsődei ellátás

Az infrastruktúra mellett a szakmai programok is fejlődnek (Fotó: Ficsor Márton)

A kormány mintegy 4,5 milliárd forinttal több támogatást biztosít az óvodák fenntartói számára a 2019. évi költségvetésben, amelynek célja az óvodák működésének támogatása. Ennek részeként lehetőség nyílik a szakmai eszközök beszerzésére, a jelenlegi terek bővítésére, az udvari játékok korszerűsítésére, az étkeztetés alapanyagainak javítására. 2010 óta folyamatosak a kormány támogatásával megvalósuló óvodaépítések és -fejlesztések, továbbá 2014-től az infrastrukturális pályázati források lehetővé tették, hogy a férőhelyek száma kilencezer-kétszáz fővel növekedjen. A jövő évi költségvetésben emelkedett az óvodák működtetési támogatása is, a jelenlegi évi 81 700 forintról 97 400 forint/fő összegre. A cél az, hogy segítséget nyújtsanak az önkormányzatoknak abban, hogy minden óvoda szebb és jobb legyen az országban. Ezért 2020-ig további százmilliárdos bölcsőde- és óvodafejlesztés valósul meg.

A 4,5 milliárd forintos pluszból az óvodák esetében nemcsak az infrastruktúra, hanem a szakmai program bővítésére is lehetőség nyílik. Ismert, 2015. szeptember 1-jétől bevezették a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, s 2016. januártól a családi pótlék folyósítását is a gyerekekek óvodába járásától tették függővé. Ehhez kapcsolódik, hogy tavaly január 1-jétől új ellátási formaként vezették be a minibölcsődéket, amelyeknek kevesebb minimumfeltételnek kell megfelelniük a hagyományos intézményekkel szemben. Minibölcsődének minősül tehát az az intézmény, ahol legfeljebb hét-nyolc gyermeket fogadnak, és csupán egy kisgyermeknevelőt és egy dajkát kell alkalmazniuk. 

A kormány tehát a kisgyermekesek munkavállalásának érdekében a szocialista éra idejében teljesen elhanyagolt bölcsődei, óvodai hálózat megújulására jelentős összeget fordított. A mintegy száztízmilliárd forintos keretösszegből több mint négyezer-nyolcszáz új bölcsődei férőhely jött létre, míg több mint tizenegyezer fejlesztés valósult meg.

A változtatásokkal, vagyis a hároméves kortól kötelező óvodáztatással egyrészt a hátrányos helyzetű családoknak akartak kedvezni, ami a gyermekek korai fejlesztését, illetve a napi háromszori étkeztetésüket biztosítaná. Ehhez azonban szükség volt férőhelybővítésre is, nemcsak az óvodák esetében, hanem a bölcsődéknél is. Mindez azt is eredményezi, hogy azok az édesanyák, akik esetleg már a gyermek bölcsődés korában visszatérnének a munkaerőpiacra, könnyebben találnak ilyen típusú ellátási formát.

Míg tavaly az úgynevezett minibölcsődék kialakítására 1,1 milliárd forint keretösszegben pályázhattak a kritériumoknak megfelelő önkormányzatok, addig erre az évre már a bölcsődék esetében feladatalapú finanszírozásra tértek át, aminek köszönhetően 3,5-szeresére emelkedett a működtetésükre szánt költségvetési forrás. Ez annyit jelent, hogy a költségeket – figyelembe véve az önkormányzat anyagi mozgásterét – megtérítik, így számukra már nem ráfizetéses bölcsődéket működtetni. Erre a központi költségvetés az idén több mint 36,5 milliárd forintot fordított.

A megnövekedett férőhelyek egyben növekvő humánerőforrás-igényeket is generálnak. Kiderült, 2014-ről 2017-re több mint hétszáz fővel nőtt az óvodapedagógusnak jelentkező fiatalok száma, a képzési kapacitások pedig megfelelőek, csak tavaly 1379-en tettek sikeres záróvizsgát, és mindössze 904-en vonultak nyugdíjba a szakterületről. 

Emellett az óvodapedagógusok bére ötven százalékkal nőtt, illetve azok, akik kistelepüléseken, nehéz körülmények között látják el feladataikat, pótlékra jogosultak. A pályára jelentkező fiatalok számának emelkedése a fentebb felsorolt intézkedéseknek is köszönhető, illetve az is, hogy 2010 óta 1167 fővel több óvodapedagógus dolgozik. Ehhez hasonlóan a bölcsődékben dolgozó kisgyermeknevelők száma tizenhét, a szakképzettek aránya csaknem hat, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig mintegy tíz százalékkal nőtt 2010-hez képest.

A kormány célja, hogy 2020-ra a három év alatti kisgyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó férőhelyek száma hatvanezerre nőjön, ami a három év alatti gyermekeket fogadó teljes jelenlegi férőhelyszámhoz képest mintegy tizenkétezres, huszonöt százalékos férőhelybővítést jelentene, és körülbelül kétezer-ötszáz munkahelyet is teremt.

A köznevelésben tanulók kilencven százalékának, több mint egymillió diáknak nem kellfizetnie a kiadványokért, komoly segítség a családoknak a szociális étkeztetés

A baloldali kormányok, bár folyamatosan ígérték, még közelében sem jártak a diákok ingyenes tankönyvellátásának. Ennek lehetőségét a tanulók döntő többsége esetében a polgári kabinet teremtette meg, akárcsak az étkeztetés terén. Mindez jelentős segítség a gyermeket nevelő családoknak.

Idén is időben elkészültek a tankönyvek, és az iskolába szállítással sem volt probléma. A zökkenőmentes tanévkezdés ma már természetes, ez azonban nem volt mindig így. A szocialista kormányzás idején, 2007 nyarán például még augusztus 27-én (!) is arról írt a Népszava, hogy „a raktárakban ugyan már készülnek a tankönyvcsomagok, de nagy a valószínűsége annak, hogy nem kapnak kézhez minden tankönyvet a diákok az iskolakezdésre”. Az aggódó szülők pedig megtudhatták azt is, hogy „az Oktatási és Kulturális Miniszté­riumnak nincs beleszólása abba, hogy milyen ütemben dolgoznak a kiadók”.

A tankönyvkiadásnak a jelenlegi ellenzék által sokat kárhoztatott „államosítása”, úgy tűnik, megoldást jelentett a kusza helyzetre, a kontrollált gyártás, beszállítás és elosztás eredményeként már nincsenek komolyabb fennakadások. Ennél is fontosabb, hogy a kiadványok ára is alacsonyan tartható, ez pedig lehetővé tette az ingyenesség kiterjesztését. Immár az első kilenc évfolyam, a 10–12. évfolyamon pedig – rászorultsági alapon – a diá­kok hatvan százaléka, összesen több mint egymillió diák kapja ingyen a tankönyveket, ez a köznevelésben tanulók majd kilencven százaléka. A teljes mennyiség hetven százalékát teszik ki az állami kiadású tankönyvek, de az összértéknek ez mindössze ötvenöt százaléka. Ugyanis, míg a tankönyvek átlagára 850 forint, ezen belül az állami kiadásúak átlagosan 670 forintba, a nem állami kiadású könyvek viszont átlag 1476 forintba kerülnek.

Az ingyen tankönyv a szocialisták erős kampányígérete volt 2002-ben. Medgyessy Péter akkori miniszterelnök-jelölt választási levelében még személyes felelősséget is vállalt azért, hogy kormánya ingyenessé teszi a tankönyvet az általános iskolában. Az ígéretből gyakorlatilag semmi sem lett, emlékezetes viszont Magyar Bálint oktatási miniszter kijelentése, miszerint nem lesz ingyenes a tankönyv, mivel „nem a szocializmust építjük”.

A jelenlegi kormány nem csak a tankönyvek terén biztosít jóval többet. Szociális gyermekétkeztetésre idén 79 milliárd forint jut, ötmilliárddal több, mint tavaly, és ötvenmilliárddal több, mint 2010-ben, a szocialista kormányzás utolsó évében. Folyamatosan szélesítik azoknak a körét, akik bekerülhetnek az ingyenességi körbe, idén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénybevételéhez szükséges jövedelemhatárt öt százalékkal emelték, ezzel az intézkedéssel további tízezer gyermek került be a szo­ciális étkeztetés rendszerébe. Emellett már mind a négy iskolai szünetben kapnak meleg ételt a hátrányos helyzetű családok gyerekei. A kormány idén 6,67 milliárd forintot különített el a szünidei étkeztetés költségeire, az összeg majdnem háromszorosa a nyári gyermekétkeztetésre 2010-ben fordított támogatásnak. Az önkormányzatoknak 2016. január 1-jétől kötelező gondoskodniuk a szünetekben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek étkeztetéséről.

A 2015-ös menzareform óta rá­adásul a konyhákra szigorúbb szabályok vonatkoznak, a cél az volt, hogy a közétkeztetésre szánt ételek kevesebb só, cukor és zsír hozzáadásával készüljenek, emelkedjen a zöldség- és gyümölcsadag, megfelelő legyen a tej, tejtermékek aránya, és több teljes kiőrlésű gabonából készült pékáru kerüljön a gyerekek elé. A menzákat folyamatosan ellenőrzik, a tavalyi vizsgálat alátámasztotta, hogy mind a só-, mind a hozzáadottcukor-tartalom csökkent. Öt évvel ezelőtt az iskolák valamivel több mint felében kaptak a gyermekek naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, 2017-re ez az arány 82 százalékra nőtt. Az iskolatej-programhoz is mind többen – már az intézmények hetven százaléka – csatlakoztak, és az iskolák több mint felében kapnak a gyerekek naponta teljes kiőrlésű lisztből készült ételt.

Jobbágyi Zsófia, Korompay Csilla, Baranya Róbert

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.