Folyamatos nyomás alatt áll Magyarország

Soros alapítványa az átláthatóság elől menekül külföldre – véli Bakondi György (Fotó: Ficsor Márton)

– Magyarország tiltakozott a javaslat ellen, amelyet az Európai Unió soros bolgár elnöksége tett a dublini rendelet reformjára. A dokumentum szerint a kötelező áthelyezési mechanizmus kizárólag rendkívül indokolt esetben lépne életbe. Miért nem tudjuk ezt támogatni?

– Ebben az ügyben a magyar kormány eddig sem árult zsákbamacskát. Orbán Viktor miniszterelnök úr már a legutóbbi szófiai látogatásán egyértelművé tette, nem értünk egyet a javaslattal, ezzel egyidejűleg átadott egy, a mi elképzeléseinket tartalmazó reformtervezetet bolgár kollégájának. A magyar emberek – akik közül több mint hárommillióan véleményt nyilvánítottak a legutóbbi nemzeti konzultáción, és akik az áprilisi választáson is világosan üzentek az új kormánynak – álláspontja egyértelmű: számunkra elfogadhatatlan, hogy a magyar hatóságok véleménye, jogszabályaink figyelembevétele nélkül bárki egy uniós központban döntsön a bevándorlók hazánkba telepítéséről. A bolgár javaslat elsősorban Németország érdekeit szolgálja, és bár tény, hogy a német migrációs politika sokat változott az utóbbi időben – hiszen a magyar állásponttal összhangban a külső határőrizet, valamint a helyben történő segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozza –, a betelepítési kvótát továbbra is szorgalmazza.

– Ugyanakkor az a másik megállapodás, amelyet az EU afrikai kormányokkal kötött volna, pont arra irányult, hogy a segítséget otthon kapják meg azok, akik illegálisan Európába készülnek. Magyarország ezt is megvétózta. Miért?

– Ez a javaslat már nem erre irányult. Valóban, az úgynevezett rabati folyamat eredetileg arról szólt, hogy közösen nyújtsunk segítséget azoknak az országoknak, amelyek nehéz helyzetben vannak, és ahonnan tömegesen indulnak útra a bevándorlók Európa felé. Mostanra viszont, ahogy ez a közelmúltban Marrakeshben tartott kormányközi tárgyaláson egyértelművé vált, a felek a bevándorlás legalizálását tűzték napirendre, továbbá azt az ENSZ részéről is kinyilvánított szándékot, hogy a migráció alapvető emberi joggá váljon. Mindez a magyar állásponttal teljesen szembemegy, és elsősorban a biztonságra, emellett a kultúránkra, a szociális ellátórendszerünkre, az egészségügyi rendszerünkre, a vallásunkra gyakorolt súlyos hatással bírna.

– Nincs annak rossz üzenete az unióban, hogy egyetlenegy, a migráció problémájának megoldására irányuló javaslatot sem támogatunk?

– Nem igaz, hogy semmilyen elképzelést nem támogattunk, ráadásul a kormány már több javaslattal élt is a migrációval összefüggésben. Felhívtuk a figyelmet többek között arra, hogy a külső határokat őrizni kell, hotspotokat kell létrehozni, továbbá, hogy csak azok jöjjenek, akik valóban menekültek. Ezek a javaslataink időközben az európai gondolkodás fontos részévé váltak. Az tehát biztosan nem róható fel Magyarországnak, hogy mindenhez elutasítóan viszonyul. A migrációs válság következményeiről már véleményt nyilvánítottak az emberek az olasz, a német, az osztrák vagy a magyar választáson, aminek következményeképpen talán megváltozik az a most még uralkodó nézet, miszerint a demokrácia fokmérője kizárólag az, hogy befogadunk-e migránsokat. A nemzetállamok szintjén ez gyakorlatilag már mindenhol megtörtént, egyedül az unió központja tartja magát hozzá. Mostanra egyértelművé vált, hogy helyes politikát folytattunk, amikor azt mondtuk, hogy a határunkat őrizni kell, és meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy az illegális bevándorlók kontroll nélkül, a nemzeti és uniós jogszabályokat semmibe véve özönöljenek át a határokon.

– Mire számít az állam- és kormányfők június végi találkozóján, amelyen a fő napirendi pont a kvóta lesz?

– Jelenleg is miniszterelnök-szintű tárgyalás folyik az ügyben, és érzékeljük a politikai, jogi, valamint média részéről érkező nyomást egyaránt. Ha visszatekintünk az utóbbi hónapokra, láthatjuk, egyik támadás a másik után érte Magyarországot. A napokban is több ügyben bírálatot fogalmaztak meg velünk szemben uniós szinten. Például azt kifogásolták, hogy miért nincs nálunk elegendő női politikus, illetve miért értelmezzük a családot egy férfi és egy nő kapcsolataként. Ezeknek a támadásoknak közös az eredője: a cél, hogy még ebben a ciklusban, és lehetőleg még az előtt, hogy az osztrákok átveszik a soros elnökséget, elfogadtassák azt az elképzelést, amely aztán hosszú távon determinálná Magyarország és az európai országok sorsát. Mi azt gondoljuk, hogy egy ilyen horderejű ügyben nem egy a ciklusa végéhez érkező, hanem a választások után megalakuló új Európai Parlamentnek kell döntést hoznia. Ebben az esetben lehetőség lenne arra, hogy az unió az új erőviszonyokat figyelembe véve kompromisszumkészen, tárgyalásos úton mindenki számára elfogadható megoldást keressen a migrációra ahelyett, hogy azon mesterkedjen, miként lehetne az egyhangú döntést kikerülni – ahogyan erre már volt példa.

– Hol tartanak a tárgyalások az ENSZ migrációs tervezetéről? Van-e még arra esély, hogy otthagyjuk a tárgyalóasztalt?

– Több konferencián zajlanak az egyeztetések, és egyelőre továbbra sem tervezzük, hogy eljövünk a tárgyalásokról. A kormány korábban mérlegelte, hogy részt vegyen-e a vitákon, ugyanakkor arra jutott, jobb, ha ott vagyunk, mivel így tudjuk az álláspontunkat messzemenően érvényesíteni. Ez addig nem fog változni, amíg van esély arra, hogy ne valamilyen, a való világtól teljesen elrugaszkodott, az állampolgárok érdekeit semmibe vevő megoldás szülessen. Egy ENSZ-dokumentumról van szó, amely ugyan közvetlen jogi kötőerővel egyébként nem bír, de előbb-utóbb hivatkozni fognak rá a jogalkotási folyamatoknál és a bírósági munkában. Éppen ezért addig harcolunk, amíg látunk bármilyen esélyt arra, hogy a magyar álláspont legfontosabb elemei bekerüljenek a paktumba.

– Tovább szigorodhat a Stop Soros törvénycsomag. Milyen szigorításra lesz szükség az eddigieken túl?

– Mostanra kialakult, hogy a kormány mit szeretne a javaslatban, amelyet az új kabinet az első ülésén meg is tárgyal. A kiindulópont az, hogy a migrációt támogató, szervező és finanszírozó civil szervezetek tevékenysége fontos nemzetbiztonsági érdekeket érint, vagyis ha valaki ilyen jellegű tevékenységet akar folytatni, nemzetbiztonsági engedéllyel és mindenki számára átlátható finanszírozási háttérrel kell rendelkeznie. Függetlenül a kétharmados többségtől, továbbra is azt szeretnénk, ha az ellenzék is támogatná a javaslatot, hiszen nemzetbiztonságot érintő kérdésről van szó.

– Mit gondol arról, hogy a fejlemények tükrében Soros György alapítványa Berlinbe költözik?

– Ez az ő szuverén döntésük, bár úgy gondolom, a Soros-alapítvány menekül az átláthatóság elől. Ugyanis nem akarják, hogy napvilágra kerüljön az, hogy pontosan mivel is foglalkoznak, hogyan és miből támogatják a bevándorlást, amelyet a magyar kormány és a magyar törvények megakadályoznak. Ezért az átláthatóság és a magyar törvények elől külföldre menekülnek. De ne legyen kétségünk: onnan is nyomást fognak majd ránk gyakorolni.

– Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője arról beszélt, hogy ha kell, nemzeti konzultáció részeként újból megkérdezik az embereket a bevándorlásról. Erre szükség lesz még?

– Ez egy bevált intézmény, amelynek a használatát folytatni kell. Korábban egyébként már többször is európai partnereink figyelmébe ajánlottuk, hogy ők se csak négyévente kérdezzék meg az embereket a legfontosabb, az ország sorsát több évtizedre meghatározó, adott esetben visszafordíthatatlan folyamatokat előidézhető ügyekben. Örömmel látjuk, hogy a nemzeti konzultáció intézménye a francia köztársasági elnök tetszését is elnyerte, aki még ennél is tovább ment, hiszen európai konzultációt hirdetett meg.

– Ugyanakkor az Emmanuel Macron által kezdeményezett, az Európa jövőjére irányuló konzultáción az EU-s országok közül pont Magyarország az, amely nem vesz részt.

– Hogy miben veszünk részt, a döntő szempont az, mi áll a magyar emberek érdekében. Ezt a Fidesz–KDNP-kormány kellően ismeri, ezt bizonyítja az is, hogy a választók harmadszor szavaztak neki kétharmados többséget.

– A választás óta kormánypárti politikusok részéről többször elhangzott, szükség esetén erősíteni és bővíteni kell a kerítést. Várható, hogy Románia felé meg kell hosszabbítani?

– Románia hatékonyan őrzi a fekete-tengeri határát, akárcsak a szerb szakaszt, és velünk együttműködve a magyar határt is. Azokat az illegális bevándorlókat, akik átjutnak, s akiket elfogunk, a jogszabály alapján Románia visszaveszi tőlünk. Addig, amíg a migráció nem válik tömegessé ezen az útvonalon, nem indokolt a határrendészeti rezsim megváltoztatása a román–magyar határon. Ha erre mégis szükség lenne, a döntés csak a román hatóságokkal való egyeztetés után születne meg. Jelenleg a migráció fő iránya Bosznia-Hercegovina, és onnan Horvátország felé terelődött át.

– Idén eddig hányan kíséreltek meg illegális határátlépést?

– A déli határszakasznál május közepéig kétezer-ötszázhuszonnégyen kíséreltek meg belépni az ország területére, ebből ezerhúsz esetben a rendőrök és a katonák megakadályozták a bevándorlókat a kerítés átlépésében, ezerötszáznégy embert pedig visszakísértek a kerítés túloldalára. A benyújtott menedékkérelmek száma összesen háromszáznyolcvanegy volt, nemzetközi védelemben pedig kétszázkilencvenöten részesültek. Közülük negyvenketten menekült, kétszáznegyvenegyen oltalmazotti, tizenketten befogadotti státuszt kaptak. Összesen harmincöt személy ellen indult embercsempészet miatt büntetőeljárás.

– Az új ciklusban is a miniszterelnök mellett lesz mint belbiztonsági főtanácsadó?

– Igen, a továbbiakban is folytatom a munkámat a kormányfő mellett.