Belföld

Foglalkoztatási terápia az uniótól

Hétértékelő. Alig maradt támogatójuk a német betelepítési elképzeléseknek

Németország egyre inkább Brüsszelen keresztül próbálja érvényesíteni érdekeit, a múlt héten bejelentett kötelezettségszegési eljárás is ebbe a sorba illeszthető – magyarázta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Mindez azonban szerinte csak erősítheti a magyar kormány szabadságharcos hozzáállását.

A kötelező kvóták érvényesítése érdekében szeretne Brüsszel egységes uniós menekültügyi eljárást kierőszakolni, ennek egyik eszköze lehet a több más tagállam mellett hazánk ellen is indított kötelezettségszegési eljárás az Európai Bizottság részéről – mondta lapunknak az elmúlt hét fontosabb fejleményeit értékelve Kiszelly Zoltán politológus. Megjegyezte, egyfajta „foglalkoztatási terápiaként” is felfogható a lépés, hogy legalább „csináljanak valamit”. Abban tehát nincs változás, hogy Brüsszel máshogy képzeli el a migrációs helyzet kezelését, mint Magyarország, a visegrádi négyek ugyanakkor – köztük mi is – inkább Görögországra próbálnak hatni. Ennek van is némi eredménye, hiszen már több mint ezer bevándorlót visszavittek Athénba a macedón határról – mutatott rá a szakértő.

Kiszelly kitért arra is, a médián keresztüli kép, miszerint némileg szigorodott a határvédelem, nem jelent érdemi változást, a Frontex erősítésének terve pedig nem azt jelenti, hogy Európa bezárná a kaput, hanem csak ezzel segítené a „válogatást”. A munkaerő-piaci gondjait a migránsokkal megoldani tervező németek egyre nagyobb kisebbségbe szorulnak a kvótaterveikkel, már csak a svédek és az osztrákok állnak mellettük, ezért érdekeik érvényesítését a jelek szerint áttolták uniós szintre, így Brüsszelen keresztül próbálkoztak, véli a szakértő. Egyelőre azonban ott tartunk, hogy a macedón hatóságoknak „szervezték ki a szűrést”, jóváhagyás nélkül a balkáni ország nem járna el ilyen határozottan – tisztázta.

Ami a kötelezettségszegési eljárást illeti, az igazából részletkérdéseket érint csupán, s ahogy a médiatörvény esetében történt korábban, az aggályosnak bizonyuló elemeket kijavíthatja a magyar kormány, ám ez az érdemi részeket nem érinti majd. Vagyis marad a restriktív menekültpolitika, a kerítés ugyanis csak ezekkel a szabályokkal együtt hatásos – hangsúlyozta a politológus.

Arról, hogy milyen belpolitikai hatása lehet az újabb uniós támadásoknak, Kiszelly azt mondta, újra erősödhet a szabadságharcos hozzáállás, mondván, Brüsszel ránk akarja hozni a migránsokat, a kormány pedig ez ellen küzd, védve a magyar embereket.

A politológus Colleen Bell amerikai nagykövet múlt heti nyilatkozata kapcsán arról beszélt, a rendre érkező kifogások lényege, hogy „érezzük a törődést”. Az Egyesült Államok amúgy furkósbotként használja a korrupció kérdését, a bolgároknál és a románoknál, sőt még a FIFA esetében is sikerrel, nálunk azonban nem. Úgy fogalmazott, az a gondjuk, hogy hazánkban nem amerikai szempontok szerint üldözik a korrupciót.

Eközben a hazai ellenzék továbbra sem képes erősödni, a baloldalon még mindig egyfajta házi verseny zajlik, a pártok egymás kárára próbálnak erősödni. Az MSZP a kongresszus óta csak tovább szürkült, Gyurcsány Ferenc meg ismét nagyokat mond, míg az együttes Szigetvári Viktorékkal vitatkozik. A tovább növekvő kormánypárti fölényt kimutató Medián-felmérés is azt igazolja, a lengyel példa működik Magyarországon is, jegyezte meg a politológus.

 

Foglalkoztatási terápia az uniótólHétértékelő. Alig maradt támogatójuk a német betelepítési elképzeléseknek - Né...

Szerző: Magyar Hírlap2015. december 13.