Belföld
Finomítást igényel a szakellátás
Kevesebb pácienst kellene küldeniük a háziorvosoknak a rendelőintézetekbe
Az egészségügyi finanszírozás változásainak hatásairól készített felmérést a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség. Amint arról lapunk korábban részletesen beszámolt, idén augusztustól a 2012–2013-as béremelések fedezetéül szolgáló, korábban külön az intézményeknek egyedi felmérés alapján juttatott összegeket beépítik az alapdíjba. A jövőben tehát azok a közellátást végző egységek is megkapják a növekményt, amelyek ezen a címen eddig semmilyen finanszírozáshoz nem jutottak. A szövetség felmérése kifejezetten ezeket az ellátókat vizsgálta, esetükben ugyanis egyes szakmákban a rendelés működtetéséhez szükséges szakembereket sokszor csak vállalkozási formában tudják foglalkoztatni.
A harmincnyolc rendelőintézet részvételével végzett felmérés szerint a béremelés beépítése során lesznek „jól és rosszul járó intézmények is”, a különbségeket azonban az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) észlelte, így az előző éves bevételükhöz képest rosszabbul járó intézmények teljesítményvolumen-korlát (TVK) pótlásban részesülnek addig, amíg a bevételük legalább azonos nem lesz a tavalyival, ami „korrekt ajánlat”.
Emellett a szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy elvárásként fogalmazták meg a szakrendelők felé, hogy kevesebb esetet lássanak el, ám vegyenek át több beteget a kórházi fekvőbeteg-ellátástól. Ebben a helyzetben azonban félő szerintük, hogy a tervezett TVK-csökkentés a várakozási idők növekedésével fog járni, amennyiben nem történik beavatkozás. Megoldást jelentene, ha a háziorvosok „kevesebb esetet küldenének be a rendelőintézetekbe”, a szakellátók ugyanis nem „küldhetik vissza a háziorvoshoz”.
A szövetség „feltétlenül támogatja azt az egészségpolitikai célt, hogy minden beteget a szakmailag indokolható legalacsonyabb ellátási szinten kell ellátni”, ám régóta szorgalmazza, hogy történjen lazítás a csak szakorvosi javallatra felírható gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök rendelésében, hogy azok egy részét felírhassák a háziorvosok is. Beszámoltak egy „új, szintén aggasztó jelenségről”: a háziorvosok táppénzre írják a betegeiket, hogy azok a vonatkozó rendelet szerint előrébb juthassanak a betegfogadási listákon, ami „fokozott táppénzterhelést jelent az E-Alapnak”.
A harmincnyolc rendelőintézet részvételével végzett felmérés szerint a béremelés beépítése során lesznek „jól és rosszul járó intézmények is”, a különbségeket azonban az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) észlelte, így az előző éves bevételükhöz képest rosszabbul járó intézmények teljesítményvolumen-korlát (TVK) pótlásban részesülnek addig, amíg a bevételük legalább azonos nem lesz a tavalyival, ami „korrekt ajánlat”.
Emellett a szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy elvárásként fogalmazták meg a szakrendelők felé, hogy kevesebb esetet lássanak el, ám vegyenek át több beteget a kórházi fekvőbeteg-ellátástól. Ebben a helyzetben azonban félő szerintük, hogy a tervezett TVK-csökkentés a várakozási idők növekedésével fog járni, amennyiben nem történik beavatkozás. Megoldást jelentene, ha a háziorvosok „kevesebb esetet küldenének be a rendelőintézetekbe”, a szakellátók ugyanis nem „küldhetik vissza a háziorvoshoz”.
A szövetség „feltétlenül támogatja azt az egészségpolitikai célt, hogy minden beteget a szakmailag indokolható legalacsonyabb ellátási szinten kell ellátni”, ám régóta szorgalmazza, hogy történjen lazítás a csak szakorvosi javallatra felírható gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök rendelésében, hogy azok egy részét felírhassák a háziorvosok is. Beszámoltak egy „új, szintén aggasztó jelenségről”: a háziorvosok táppénzre írják a betegeiket, hogy azok a vonatkozó rendelet szerint előrébb juthassanak a betegfogadási listákon, ami „fokozott táppénzterhelést jelent az E-Alapnak”.