Férőhelyek a máltaiak szállóin

Nem állnak rendelkezésre pontos adatok a hajléktalan emberek számáról, az sem teljesen egyértelmű, kit tekintünk hajléktalannak – közölte lapunkkal a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSz), rámutatva, hogy felmerül, ide értjük-e a fűtetlen lakásokban vagy lakásnak nem minősülő épületekben élő szegény embereket vagy csupán a közterületen élőket, illetve a szállókon éjszakázókat nevezzük így. A hajléktalanság vagy ahhoz közeli állapot a fővárosban hét–tízezer, országosan tizenöt–harmincezer embert érinthet a karitatív szervezet szerint.

A fedél nélkül élők számának hozzávetőleges meghatározása azért érdekes, mert a hetedik alaptörvény-módosítás nyomán – amely egyebek mellett megtiltotta az életvitelszerű közterületen tartózkodást – módosul a szabálysértési törvény, így büntethetővé válnak a közterületen élő hajléktalanok. A kormánypárti javaslat célja a hajléktalanokat érintő szociális ellátások jobb és tudatosabb megszervezése, illetve, hogy a jelenleg az utcán élőket arra ösztönözzék, vegyék igénybe az erre szolgáló szálláshelyeket. Emellett persze cél az is, hogy közterületek rendezettségét megőrizzék.

Vidékről sokan mennek a nagyvárosokba a jobb megélhetés reményében, köztük olyanok is, akik munkát és boldogulást keresnek, de az ingatlan- és albérletárak miatt önálló lakhatást nem tudnak teremteni maguknak. „Az alkalmi munkából élők között sok olyan ember akad, aki külterületi kunyhókban, sufnikban húzza meg magát, lakásnak nem minősülő épületben éjszakázik. De olyan emberek is jönnek, akik nem dolgoznak, kéregetésből, különféle egyéb tevékenységekből próbálják magukat fenntartani” – írta a szeretetszolgálat.

A törvénymódosítás alapján, ha az érintett személy elfogadja a hatóság, például rendőr, közterület-felügyelő vagy akár a mezőőr felajánlását, és igénybe veszi az ellátórendszert, semmilyen joghátrány nem érheti. Ha azonban nem fogadja el, pénzbírsággal akkor sem sújtható, és csak akkor alkalmazható vele szemben elzárás, ha a közérdekű munkát nem vállalja. Ehhez azonban biztosítani kell a helyet a szállókon a jelenleg utcán élők mindegyikének.

Az MMSz által fenntartott férőhelyeket illetően azt a tájékoztatást kaptuk, azok kihasználtsága hetven és száz százalék között váltakozik, télen, a leghidegebb időszakban száz százalék fölé is mehet. Ilyenkor a folyosóra fektetett matracokkal tudják pótolni a hiányzó férőhelyeket, de ha elfogy minden hely, újabb épületeket nyitnak a krízis idejére. „Két évvel ezelőtt például nyolc héten át ideiglenes szállóként működött az országos központunk tanácsterme is. Férőhelyhiány miatt senkit nem küldenek el a Máltai Szeretetszolgálat intézményei” – hangsúlyozták.

Budapesten az MMSz kétszáz éjjeli menedékhelyet üzemeltet egész évben, a nappali melegedőkben pedig négyszáz férőhely áll rendelkezésre. A téli krízisellátás időszakában (november 1-től április 1-ig) további 164 ideiglenes férőhelyük volt a fővárosban. Budapesten jelenleg hetvenöt százalékos a szállóik kihasználtsága, az éjjeli menedékhelyeké országosan kilencvenöt százalékos. Országosan négyszázegy éjjeli menedékhelyük van, amit a téli krízis hónapjaiban 326 plusz férőhellyel növelnek meg. A magasabb ellátást nyújtó átmeneti szállókon 165 férőhellyel bírnak. Nappali melegedőikben nyolcszáznyolcvan embert tudnak fogadni. Hosszú távú elhelyezést nyújtó – az idősotthonokhoz hasonló jellegű – „hajléktalanok otthona” intézményeikben 91 férőhelyük van.