Belföld

Fenn kell tartani a készültséget

Magyarország álláspontja régóta világos: mindenfajta hatáskörelvonást, centralizációt, európai birodalomépítési törekvést elutasítunk – emelte ki a lapunknak adott interjúban Bakondi György főtanácsadó

Semmilyen biztosíték nincs arra, hogy ha a horvát–bosnyák határon feltorlódott illegális határátlépők sikeresen átjutnak Horvátországba, akkor Szlovénia helyett nem Magyarország felé veszik az irányt, ahogyan azt tették 2015-ben – hangsúlyozta lapunknak Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György 20181107
Bakondi György: Az ellenzék már többször bizonyította, hogy a brüsszeli törekvések lelkes híve  (Fotó: Papajcsik Péter)

–  A kormány szerint a Balkánon kialakult migrációs helyzet alapján akár a magyar határ áttörésére is fel kell készülni. Mekkora ennek a realitása jelenleg?

–  A magyar és az európai titkosszolgálatok folyamatosan figyelik az európai migrá­ciós útvonalakon tapasztalható aktivitást, és a legutóbbi információk alapján a kormány úgy döntött: a horvát szakaszon meg kell erősíteni a határőrizetet. Jelenleg mintegy hetvenezer regisztrált migráns mozog a balkáni útvonalon, és az elmúlt időszakban a bevándorlók – a magyar határőrizet szigorodása miatt – egy új, Görögországból Albánián, Montenegrón, Bosznia–Hercegovinán, Horvátországon és Szlovénián keresztül vezető útvonalon vették az irányt Nyugat-Európa felé. Egyébként valamennyi migrációs útvonalon fokozódó aktivitás tapasztalható, például a spanyol szakaszon már idén több migráns érkezett, mint a 2015–2017-es időszakban összesen. A közelmúltban a bosnyák–horvát határon történt konfrontáció óta – amikor több mint száz migráns csapott össze a boszniai rendőrséggel – feltorlódtak az illegális határátlépők. Ez a határ kevesebb mint 70 kilométerre van Magyarországtól, és semmilyen biztosíték nincs arra, hogy ha a migránsok sikeresen átjutnak Horvátországba, akkor Szlovénia helyett nem Magyarország felé veszik az irányt, ahogyan azt tették 2015-ben. A magyar kormány felajánlotta, hogy segítséget nyújt a balkáni útvonalon lévő országoknak, hiszen ezek nemcsak a saját területüket védik, hanem a migránsok Európai Unióba való bejutását is akadályozzák. Fontos, hogy a magyar határtól minél messzebb segítsünk megállítani az illegális migrációt. Szerbiában és Macedóniában jelenleg már van magyar rendőri erő, de készen állunk arra, hogy szükség esetén más országoknak is rendőri vagy műszaki segítséget nyújtsunk.

–  A belügyminiszter fokozott készültséget rendelt el a déli határon. Pontosan mit jelent ez a gyakorlatban?

–  Rendőri erőket vezényeltünk a horvát határszakaszra, a honvédség pedig készen áll arra, hogy szükség esetén gyors segítséget nyújtson. Vannak erők, amelyeket 24 órán belül a határra tudunk vezényelni. Emellett olyan katonák is készenlétben állnak, akik 72 órán belül képesek bekapcsolódni bármilyen fajta, a határbiztonsággal kapcsolatos feladatellátásba.

–  Szeptemberben a kormány ismét fél évvel meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az ország egész területén. Az intézkedést sok kritika éri, mondván, hogy már indokolatlan, hiszen nem is jutnak be migránsok az országba. Miért volt szükség a meghosszabbításra?

–  A jelenlegi, illegális határátlépéssel kapcsolatos adatok azt mutatják, hogy szükség van az intenzív rendőri jelenlétre és azokra a jogintézményekre – például a visszakísérésre –, amelyeket ebben a helyzetben lehet alkalmazni. Ezek hiányában újra előállhatna a 2015-ös helyzet. Az ellenzék és a balliberális média korábban sok mindent állított, például azt is, hogy nincs migráció, sőt mivel az EU megállapodott Törökországgal, már nincs szükség határőrizetre és kerítésre sem. Emellett már többször bizonyították, hogy a brüsszeli centralizáció lelkes hívei. Mindez azonban ellentétes a magyar emberek érdekeivel, akik már a nemzeti konzultációkon, a népszavazáson és legutóbb a választáson is kinyilvánították véleményüket a határőrizetre, Magyarország belbiztonságának garantálására vonatkozóan.

–  A legutóbbi uniós csúcson sem történt előrelépés a migrációs politika reformjának ügyében. Egyes források szerint azonban Sebastian Kurz osztrák kancellár azt mondta, hogy az uniós tagállamoknak a kötelező szolidaritás koncepcióját kellene alkalmazniuk, de nem feltétlenül menekültek befogadásával, hanem például anyagilag támogathatnák a külső határok védelmét. Egy ilyen javaslatot Magyarország tudna támogatni?

–  Ez az elképzelés első hallásra tárgyalási alapnak megfelelő lehet, ám jól tudjuk, hogy az ördög a részletekben rejlik. Brüsszel folyamatosan nyomás alatt akarja tartani Magyarországot és azokat az országokat, amelyek elítélik az illegális migrációt és védekeznek ellene, illetve szeretné a migrációs szabályokat még a mostani összetételű Európai Parlament (EP) és Európai Bizottság működése alatt megváltoztatni. Ugyanakkor májusban EP-választások lesznek, és egy ilyen súlyú, Európa jövőjét, biztonságát, gazdaságát, kulturális-történelmi hagyományait súlyosan érintő kérdésben a végleges döntést semmiképpen sem a jelenlegi, balliberális többségű uniós intézményeknek kellene meghozniuk. Az unió reformjáról való döntés csak egyhangú lehet. Magyarország álláspontja régóta világos: mindenfajta hatáskörelvonást, centralizációt, európai birodalomépítési törekvést elutasítunk.

–  Idén eddig hányan kíséreltek meg illegális határátlépést?

–  A déli határszakasznál idén november elejéig összesen 4862-en kíséreltek meg belépni az ország területére, ebből 1559 esetben a rendőrök és a katonák megakadályozták a bevándorlókat a kerítés átlépésében, 3303 embert pedig visszakísértek a kerítés túloldalára. 105 személy ellen indult büntetőeljárás embercsempészet miatt.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom