Felülbírálta a Kúria Schwartz ítéletét

A Veszprémi Járásbíróság tavaly januárban nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés miatt bűnösnek mondta ki és kétszázezer forint pénzbüntetésre ítélte Schwartz Bélát, Ajka szocialista polgármesterét. Három ajkai pedagógus – akiket 2011-ben bocsátottak el állásukból – fordult bírósághoz, mert Schwartz Béla egy sajtótájékoztatón azt mondta: „létszámcsökkentéskor a leggyengébbek távoznak.” A három pedagógus szerint a polgármester kijelentése alkalmas volt a becsületük csorbítására. Az elbocsátásokra egyébként létszámcsökkentés, tehát átszervezés miatt került sor, amelyek indoklása szakmai értékelést nem tartalmazott.

A polgármester fellebbezett az ítélettel szemben, ám azt a Veszprémi Törvényszék másodfokon helybenhagyta, jogerősen is bűnösnek mondta ki Schwartz Bélát. Az ajkai polgármester eztán fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához. A legfőbb bírói fórum viszont bűncselekmény hiányában felmentette Schwartzot. A Kúria jogerős ítéletében megállapította, a terhelt magatartása sem a becsületsértés, sem pedig a rágalmazás fogalmát nem merítette ki. A „leggyengébb” kifejezés nem durva, nem öncélúan gyalázkodó, ellenkezőleg, akár az irodalmi nyelvezet követelményeinek is megfelel – olvasható az indokolásban.

Schwartz Béla csupán egy adott személyi körön belüli viszonyrendszert jelölt meg, nem a saját véleményét állította, de még csak nem is másnak az értékítéletét terjesztette tovább, hanem arról az „elvről” (sic) beszélt, ami alapján az intézményvezetők a létszámleépítés során az elbocsátandók személyét meghatározták – magyarázza a Kúria felmentés okát. Az indoklásában felbukkan Stolár Mihály neve – aki szintén a „leggyengébbek” közé tartozott – , illetve a Stolár munkaügyi perében hozott ítélet is, amiben az a furcsa, hogy Stolár nem is szerepelt ebben az eljárásban. Bár az igaz, hogy maga is magánvádas büntetőpert kezdeményezett a polgármester ellen, amelyet első és másodfokon is – hasonlóan a három pedagógushoz – megnyert. Az ő becsületsértési ügyében Schwartz Bélát első fokon szintén bűnösnek mondták ki, és két év próbára bocsátották, amit másodfokon egy évre enyhítettek. (Stolár Mihály akkoriban a helyi Fidesz elnöke és megyei alelnöke volt, s testnevelő tanárként dolgozott egy ajkai iskolában. A „leggyengébb” elbocsátottak körét jelentős számban alkották a közvetlenül vagy családtagjaik révén a polgári oldalhoz kötődő személyek – a szerk.)

De maradjunk az eredeti ügynél: a Kúria ítélete leszögezi azt is, hogy az ajkai pedagógusok közül azokat bocsátották el, akiket az intézményük nem tudott ellátni feladattal, mert nem rendelkeztek az azok ellátásához szükséges képzettséggel, végzettséggel. Azt is írják az ítéletben, hogy törvényt sértettek a bíróságok, amikor nem rendelték el a valóságbizonyítást. Néhány oldallal később viszont már azt szögezik le: „nem tévedtek az eljárt bíróságok a valóságbizonyítás mellőzésekor”. Összefoglalva: Schwartz Béla kifogásolt kijelentése nem tényállítás volt, hanem más személy értékítéletének a közlése, amely nem alkalmas három természetes személy magánvádló becsületének csorbítására. Egyébként pedig – mint azt a Kúria ítélete kifejti – a becsületsértés vétségét az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ.

A felülvizsgálati kérelem további érdekessége, hogy Schwartz Béla védője meg sem jelölte annak törvényi okát, csupán a bűncselekmény törvénysértő minősítésére utalt – írták. Tehát a Kúria verdiktje szerint mind a Veszprémi Járásbíróság, mind pedig a Veszprémi Törvényszék bírája rosszul, helytelenül értelmezte a hatályos törvényeket. A legfőbb bíróság ilyen esetekben jellemzően hatályon kívül szokta helyezni az ítéletet, s új elsőfokú eljárásra kötelezi az alsóbb bíróságot. Ennek oka a leggyakrabban eljárási hiba vagy a bizonyítékok hiányos feltárása – mondta lapunk jogi szakértője. Ezekre viszont a mostani ügyben nem hivatkozik a Kúria. Pusztán csak felülmérlegelte a korábbi határozatokat. A büntetőeljárási törvény szerint a felülmérlegelés felülvizsgálati eljárásban tilalmazott.

Így látja az olvasó
Kit néznek hülyének?

Az alábbi kommenteket a Kúria döntéséről az Ajkai Szó internetes portálon olvastuk: „Akkor a Kúria tagjai valószínűleg szakmailag a leggyengébbek, elmebeli állapotuk kívánnivalót hagy maga után, ez pedig akár az irodalmi nyelvezet követelményeinek megfelelő ténymegállapítás, semmi több.” (K. Gábor, Budapest)

„Nekem meg az a véleményem, hogy ezek szórakoznak, s kétségem sincs afelől, hogy kiknek az elvbarátai a döntéshozók. Mert: A »szakmailag leggyengébb« kifejezés nem durva, nem öncélúan gyalázkodó jellegű, ellenkezőleg: »akár az irodalmi nyelvezet követelményeinek is megfelel« – fogalmazott az indoklás. Kit néznek ezek hülyének? Ha én azt mondom egy Kúriánál dolgozó döntéshozóra (bíróra), hogy Ön szakmailag a leggyengébbek közé tartozik és ezt még vegye irodalmi nyelvvel való megfogalmazásnak, kíváncsi lennék a képére. Magyarul leselejteztem! Ezt érdemelnék.” (Sz.-né J. Valéria)