Felmérték a kórházak pénzügyeit

Tapasztalatok szerint a fekvőbeteg-szakellátást az úgynevezett extra pénzek tartják szinten, nullszaldó közelében legfeljebb az időszakos központi konszolidációk miatt lehet – derült ki egy több tucat kórház belső gazdálkodását vizsgáló cég beszámolójából. A témát körbejáró konferenciáról a Medicalonline számolt be. A felmérésből egyebek mellett kiderül az is, míg néhány évvel ezelőtt egyhavi finanszírozás hiányzott a rendszerből, addig mára átlagosan húszszázalékos bevételi hiány alakult ki, ami nagyjából kéthavi elmaradt utalásnak felel meg.

Az elemzés szerint a legrosszabb helyzetben a kisvárosi kórházak vannak, ahol ugyanez az arány jócskán meghaladja a húsz százalékot is. Ellátásszervezői jogosítványának birtokában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ez év januárjától ugyan többször is megkezdte az ellátórendszer átszervezését, áttörést mégis csak az új egészségügyért felelős államtitkártól, Ónodi-Szűcs Zoltántól várnak, aki ötpontos programot hirdetett. Az államtitkári kezdeményezés kiterjed az alapellátás megerősítésére, a krónikus és szociális kezelések szétválasztására, az egységes fővárosi egészségügyi koncepció kidolgozására – beleértve az új budapesti kórház kialakítását –, továbbá a minimumfeltételek újraértelmezésére.

A portál idézi Rácz Jenőt, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnökét is, aki megfogalmazta: egy százmilliárd forintos „csomaggal”, nullára redukált adósságok mellett érezhető változásokat lehetne elérni az ellátórendszerben. Kifejtette, jelenleg átlagosan 4,5 milliárd forintos adósságot termelnek havonta az intézmények, az egyébként üdvözlendő, az elmúlt években végrehajtott, összességében több mint ötszázmilliárd forintos, jórészt uniós fejlesztések pedig néhány év múlva akár már problémákat is okozhatnak. Szerinte ugyanis megoldatlan az eszközpótlás, ahogy az amortizáció kezelése is. Rácz Jenő lehetséges forrásteremtésként javasolta, hogy amennyiben a jelenleg külföldön dolgozó magyar állampolgárok, akik kezeléseiket itthon, uniós egészségügyi kártyával veszik igénybe, befizetnék a havi hatezer-egyszáz forintos biztosítást, körülbelül félmillió emberrel számolva harminchétmilliárdos éves többletbevételt jelentene.

Fény derült arra is, hogy a kormányzati célként is megjelölt lakosságközeli ellátást „jól szolgálják” az önkormányzati szakrendelők, s fontos a háziorvosok és a járóbeteg-szakorvosok együttműködése is. Kifogásolták viszont, hogy az önálló szakrendelők nem részesülnek a szokásos év végi kasszamaradványból.