Fellépés a kínzások ellen

Az ehhez kapcsolódó ENSZ-egyezmény 1988-ban vált a hazai jogrend részévé, 2011-ben pedig az Országgyűlés elfogadta a fakultatív jegyzőkönyv, vagyis az OPCAT kihirdetéséről szóló törvényt, amely a megalázó büntetés vagy bánásmód tilalmának gyakorlati megvalósulását biztosítja. A jegyzőkönyv így egy olyan rendszert hozott létre hazánkban is, amelyben független nemzetközi és nemzeti testületek rendszeresen látogatják azokat az intézményeket, helyszíneket, ahol szabadságuktól megfosztott emberek tartózkodnak. A rendszer egyrészt az ENSZ mellett működő, huszonöt független szakértőből álló Megelőzési Albizottságra, másrészt a tagállamok által működtetett nemzeti megelőző mechanizmusra épül. Magyarországon 2015 januárja óta ezt a feladatot személyesen vagy munkatársai közreműködésével az alapvető jogok biztosa látja el. A látogatások alkalmával az ombudsman és munkatársai a fogva tartással kapcsolatos valamennyi dokumentumot áttekinthetik, s amennyiben a fakultatív jegyzőkönyv elvárásaival össze nem egyeztethető bánásmódot tapasztalnak, annak megszüntetése érdekében intézkedéseket kezdeményezhetnek.

Az ombudsman az elmúlt két évben csaknem húsz intézményt vizsgált, ezekről részletes jelentéseket tettek közzé fotókkal és végrehajtandó változtatásokkal, feladatokkal kiegészítve. Annak ellenére, hogy a gödi speciális otthonról legutóbb készített ombudsmani jelentés nem az OPCAT keretében készült, az intézmény a program hatósugarába esik, így később ennek részeként is vizsgálhatják. Az ettől függetlenül készített ombudsmani vizsgálatot az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hamarosan közzéteszi.