Belföld
Félidős kis népszámlálás lesz jövőre
Úgynevezett mikrocenzus kiírásáról döntött a Parlament, és megszavazta a vasárnapi munkavégzés további szigorítását is
A népesség és a lakások tíz százalékára kiterjedő „kis népszámlálást”, mikrocenzust tartanak 2016 októberében Magyarországon, a parlament tegnap fogadta el Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter erre vonatkozó javaslatát. Megírtuk, a kormány célja, hogy az előző, 2011-es és a 2021-ben esedékes népszámlálás félidejében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) segítségével felmérje az elmúlt öt évben bekövetkezett változásokat annak érdekében, hogy a döntések előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható, időszerű adatok álljanak rendelkezésre.
A kezdeményezés szerint a minta a lakások és a népesség tíz százalékára terjed majd ki, így átfogó képet adhat a népesség nagyságáról, kor-, nem-, családi állapot, nemzetiség szerinti összetételéről, iskolázottságáról, foglalkoztatásáról, a lakáskörülményekről, a háztartások és a családok jellemzőiről. Az érintetteknek anonimitást, egyúttal kötelező adatszolgáltatást írnak elő, kivéve többek között az egészségi állapotra vagy a fogyatékosságra vonatkozó kérdéseket, ezek megválaszolása önkéntes. Az adatok csak statisztikai célra használhatók.
A mikrocenzus során össze kell írni a mintába kiválasztott valamennyi „lakott, üres vagy nem lakás céljára használt lakást, a lakott üdülőket, a lakott egyéb lakóegységeket és a közösségi éjszakai elhelyezést nyújtó intézeteket, valamint az ezekben élő embereket”. Utóbbiak közül a magyar állampolgárokat, beleértve az átmenetileg külföldön tartózkodókat is.
Kizárólag azok a kereskedelmi alkalmazottak lesznek jogosultak százszázalékos vasárnapi bérpótlékra, akik olyan boltban dolgoznak, amely – a hétköznapok és szombatok mellett – csak az adventi vasárnapokon és az év egy tetszőleges vasárnapján nyithat ki – derül ki a munka törvénykönyvének szintén tegnap megszavazott, kormánypárti módosításából.
A jogszabály alapesetben ötvenszázalékos bérpótlékot ír elő a hét utolsó napján dolgozóknak, a mostani változtatás az említett esetekben ezt megduplázza. A törvényalkotási bizottság módosító javaslata példaként említi az ilyenkor dolgozó eladókat, boltvezetőket, pultosokat, pénztárosokat, raktárosokat, szállítókat, árufeltöltőket, takarítókat és őröket. A dupla bérpótlék a kereskedelemben december 24-re és 31-re is jár, ha azok vasárnapra esnek.
Az Országgyűlés ugyancsak rögzítette, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály hatálya azokra az üzletekre is kiterjed, amelyek benzinkút területén működnek, de nem árulnak üzemanyagot, valamint azokra, amelyek azonos helyen és időben folytatnak kis- és nagykereskedelmi tevékenységet. A kormánypártok részéről megerősítették, a benzinkutak saját üzletei nyitva lehetnek vasárnaponként is.
Születésnapján emlékezünk a fejedelemre
Rákóczi-emléknapot tartanak a jövőben minden év március 27-én, a fejedelem születésnapján. Az Országgyűlés tegnapi döntése szerint a Ház megemlékezik a II. Rákóczi Ferencre felesküdöttek emléke előtt is, akik a „Cum Deo pro patria et libertate” zászló alatt küzdöttek a magyar szabadság kivívásáért. A KDNP-s Semjén Zsolt és Vejkey Imre, valamint Lezsák Sándor fideszes politikusok javaslata a „Magyarország állami önrendelkezéséért vívott harc” vezéralakjának nevezi az erdélyi fejedelmet, s ezzel indokolja az emléknap kijelölését. A parlament kedden azt is kimondta, támogatja és szorgalmazza a Rákóczi-szabadságharchoz kötődő megemlékezések szervezését, illetve oktatási anyagok készítését. A döntés nyomán várhatóan már az idén is lesznek megemlékezések. (JZS)
Röviden
Légből kapott lőfegyver
- Változatlan formában fogadta el az Országgyűlés a területi államigazgatást érintő, március elején már megszavazott törvénymódosítást, amelyet Áder János előző héten megfontolásra visszaküldött a képviselőknek. A köztársasági elnök kifogásolta, hogy a törvénybe illesztett új rendelkezés kimondja: a hatóságnak, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben jár el, a döntéseit hirdetményi úton kell közölnie. Ezzel szemben Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség államtitkára korábban úgy nyilatkozott, a változtatás beleillik a jogszabály koncepciójába, ezért azt nem módosítják.
- Új pertípust hozott létre az Országgyűlés a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jogok hatékony védelmében, a sajtó-helyreigazítási per mintájára. A változtatás előírja, hogy a feleknek már a bírósági eljárás előtt meg kell próbálniuk rendezni a fennálló jogvitát, így az két szakaszból áll majd: a pert megelőző előzetes eljárásból, valamint magából a perből. A törvénymódosítás a kihirdetést követő nyolcadik napon lép majd hatályba.
- Újabb három ingatlan kerül a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe a parlament tegnapi döntése szerint, vagyis a korábbi Szabolcs utcai kórház egy része – amely a leendő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ lesz –, a komáromi Csillagerőd, valamint a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épülete. Hoppál Péter kulturális államtitkár korábban a Liget Budapest projekthez kapcsolódó beruházások zökkenőmentes lebonyolításával indokolta a vagyonkezelői jog megváltoztatását.
- Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese először tagadta, hogy a parlamentben azt imitálta volna, amint puskát fog az előtte épp beszédet tartó Tállai András (Fidesz) államtitkár irányába. A pillanatot az MTI fotósa örökítette meg (lásd a fenti fotót). Ezután videofelvétel is kikerült az internetre, ez viszont cáfolta a magyarázkodást. Gőgös ezután Facebook-oldalán már vállalta a felelősséget a mozdulatáért, elnézést kért, de a Jobbik felszólítására válaszul közölte, nem mond le. Mint írta, fogalma sincs, a vitában kinek mutatta a puskát, hiszen senkit nem akarna lelőni. Mint írja, szerinte „a Quaestor károsultjai közül sokan így tennének a bűnösökkel. Valószínű erre akartam felhívni a figyelmet.” Gőgös Facebook-támogatói közül viszont a hozzászólók többsége sajnálta, hogy nem igazi puska volt a szocialista képviselő kezében.