Belföld
Felére csökken a kórházi várólista
A betegek kétharmadát várhatóan eléri a hatmilliárd forintos kormányzati támogatás, további forrásokra is számíthatnak

Még mindig sok valótlan adatot tartalmaznak a várólisták, de jelentős a különbség a kórházak között a várakozási idő hosszát tekintve is – fejtette ki Zombor Gábor egy egészségügyi sajtóbeszélgetésen. A szakállamtitkár szerint jelenleg van olyan intézmény, ahol az adott műtétet gyakorlatilag azonnal elvégzik, és van olyan ellátó, ahol akár két-három évet is várni kell egy-egy beavatkozásra.
A témában lapunk megkereste Csiba Gábort, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatóját, aki elsősorban azt húzta alá: várólistára olyan beteg kerül, akinek műtétre lenne szüksége, a problémája azonban nem igényel sürgős ellátást – adott kórház pedig nem tudja azonnal elvégezni a beavatkozást, például műtő- vagy kapacitáshiány okán.
Az úgynevezett valótlan adatról annyit mondott: előfordulhat, hogy a páciens kéri konkrét időpontra a beavatkozást, vagy adott orvosra vár, de olyan is megeshet, hogy nem követték folyamatosan az állapotát, és más, fennálló betegsége miatt nem is operálható.
Ismert, a kormány összesen hatmilliárd forintot szán a várólisták csökkentésére, amiből tavaly egymilliárdot már megkaptak az intézmények külön csípő- és térdprotézis-operációkra, amiből a legrégebben várakozó ezerötszáz beteget műtik meg. Ebben az évben további ötmilliárd forintot osztanak szét e célból a kórházak között, s a beavatkozások gördülékenysége érdekében testületet hoznak létre az államtitkárság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) munkatársaiból, akik minden érintett intézményben felülvizsgálják a várólistákat, és felkeresik a műtétre váró betegeket is. A tervek szerint az ehhez szükséges eszközöket – például a beültetendő protéziseket – az OEP központilag fogja beszerezni, de a források felhasználását is a szervezet irányítja majd.
Csiba Gábor úgy vélte, mindez „nagyon jó hír a betegeknek”, s maga az intézkedés mindenképpen jó, hiszen megszűnhet a várólisták hosszát részben meghatározó financiális probléma. „A felhasználható forrás alkalmas arra, hogy a várólistákat – amik átlagosan két-három éves időintervallumot fednek le – legalább a felére lecsökkentse. Ezzel együtt várólista mindig lesz, hiszen egyszerre, egy időpontban, nem sürgős, de műtétet igénylő betegségeket nem lehet azonnal megoperálni, tehát sorrendet mindig kell állítani – aminek viszont a lehető legrövidebbnek kell lennie” – taglalta a főigazgató, aki szerint éppen ezt szolgálja majd a kórházak és az OEP közös munkája.
Zombor Gábor szerint a 2015-re szánt ötmilliárd forintos támogatás körülbelül a kétharmadát lefedi majd a várólistáknak, és nem elképzelhetetlen az sem, hogy újabb forrásokat nyernek el e célra, hiszen „itt pontos, kimutatható, kézzel fogható eredményeket lehet elérni”.
Ismét lehet jelentkezni üres praxisokra
Az idén is kiírhatják a pályázatot a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokra, ehhez a forrás már jelenleg is rendelkezésre áll – tájékoztatta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a Napi Gazdaságot. Az intézkedés szükséges, hiszen annak ellenére, hogy tavaly negyvennel csökkent az érintett rendelők száma, még így is több mint kétszáz hely áll üresen. Ismert, tavaly is lezárult egy hasonló célú pályázat: az igénylők hat-tíz millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphattak, ha vállalták, hogy legalább négy évig az adott praxisban dolgoznak.
Csiba Gábor beszámolt arról, a borsodi kórházban hosszú várólista kizárólag a csípő- és térdprotézis-beültetéseknél alakult ki: a traumatológia kétéves, az ortopédia hároméves előjegyzéssel dolgozik. Ezzel együtt már tavaly megkezdték az adatok tisztítását, így az ortopédián azok, akik valamilyen, nem szakmai oknál fogva ragaszkodnak a megkapott, 2016–17-re szóló időponthoz, átkerültek a várólistáról az előjegyzésbe. Megjegyezte, kétszáz olyan betegük van, aki nem kapacitáshiány miatt várakozik, hanem saját döntése alapján.