Belföld

Fejlesztések a konszolidáció után

A decentralizáció jegyében épít országos hálózatot a Pető András Főiskola, elérhetőbbé tennék a világhírű gyógyászati módszert

Hűtlen kezelés gyanúja is felmerült, így eljárás indult a Pető András Főiskola korábbi gazdálkodásának átvilágítása nyomán – tudatta lapunkkal Mihályi Máté kancellár, az elmúlt másfél év tapasztalatai kapcsán. A számos egyedi projektet tervező, világhírű gyógymódot oktató intézmény pénzügyeit mára jórészt sikerült racionalizálni.

gyógyászat 20160415
Az ellátáshoz szükséges eszközök innovációját is tervezi az intézmény (képünk illusztráció) (Fotó: Hegedüs Róbert)

A meglévő szerződéseket felülvizsgálva, az előnyteleneket újraversenyeztetve vagy megszüntetve, a kritikus folyamatokat átszervezve jórészt sikerült racionalizálni, hatékonyabbá tenni a Pető András Főiskola gazdálkodását – mondta lapunknak az elmúlt másfél év tapasztalatairól Mihályi Máté kancellár. Ismeretes, a kancellári rendszer bevezetése kapcsán Palkovics László oktatási – korábban felsőoktatásért felelős – államtitkár több alkalommal is úgy nyilatkozott, az új szabályozás révén milliárdos nagyságrendben sikerült csökkenteni a felsőoktatás adósságállományát. A közismert nevén Pető Intézetet, mintegy négyszázmillió forintos konszolidációval együtt, még 2014-ben vette fenntartásba az állam. A terhes pénzügyi örökséget mára rendezték, a kérdésre válaszolva Mihályi Máté elmondta, hogy a korábbi gazdálkodás átvilágítása nyomán hűtlen kezelés gyanújával feljelentést is tettek, melyről tekintettel arra, hogy az eljárás jelenleg is folyamatban van további felvilágosítást nem kívánt adni. A gazdálkodás rendbetételén túl a főiskola vezetésének komoly tervei vannak, melyek az erőforrások és lehetőségek kiaknázásával erősíthetik az intézményt. A kancellária az akadémiai oldallal együttműködve ennek érdekében egy több projektelemből álló fejlesztési tervet dolgozott ki, melynek egyik sarokpontja a decentralizáció. A főiskola által képzett, nemzetközi hírű konduktorok szolgáltatásaira ugyanis országszerte is jóval nagyobb az igény, mint amelyet a főiskolán belül működő egységek jelenleg ki tudnak szolgálni.

Ezért nagyobb településeken hoznának létre – kvázi – regionális központokat, melyek részben a piaci alapon nyújtott szolgáltatásokból befolyó profitból, továbbá a helyi önkormányzat közreműködésével tevékenykednének. Mihályi szerint ugyanis megfelelő eszközökkel lehetne kapcsolódási pontokat találni az idegrendszeri károsodással élő gyermekek fejlesztésében világhírű módszer és egészségturisztikai szolgáltatások között.

Borbély Tibor projektmenedzser konkrét példát említ: Gyulán formálódik a kezdeményezés mintaprojektje, itt a térségből, illetve a határon túlról is tömegeket vonzó élményfürdőben kapna helyet a „Pető-prémium” szolgáltatás, ahol képzett konduktorok bővítenék a létesítmény profilját a gyermekek és az idősebb korosztály számára nyújtott programokkal. A bevételt pedig az önkormányzat által biztosított létesítményben kialakítandó, az állami ellátórendszerhez csatlakozó központban „kamatoztatnák”.

A terv lényege tehát, hogy egyszerre segítse a főiskola gazdálkodását, elérhetővé tegye a Pető-módszert a rászorulók lakóhelyéhez közel, minél szélesebb körben – és nem utolsósorban csökkentse a túlzott Budapest-központúságot, Magyarország turisztikai vonzerejét is növelve. Világkonferenciával is erősítenék a főiskola nemzetközi ismertségét, kapcsolatrendszerét, létrehoznák a Pető Certified – tanúsító védjegyet és minőségbiztosítási eljárásrendet, a Testnevelési Egyetemmel és a Magyar Táncműszészeti Főiskolával közösen pedig, jórészt pályázati forrásból korszerű képességelemző laboratóriumot alakítanának ki. Mindezt kiegészítik a szükséges infrastruktúra fejlesztésével, továbbá egy BME-együttműködés keretében az ellátáshoz szükséges eszközök innovációjával. Mindezek régi adósságai az intézménynek a világhírű módszer kapcsán.