Belföld

Farkasrét kincsesládája

A Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása ügyében felbujtással gyanúsított Portik Tamás emberei kazettákat rejtettek el a temetőben, hogy megzsarolhassák a szintén felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamást

Hosszú csend után robbant a bomba, a Farkasréti temetőben rejtették el azokat a kazettákat, amelyek a Fenyő-gyilkosságban felbujtással gyanúsított Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetéseit rögzítették. Összességében, különböző házkutatások révén egy kisteherautónyi hangfelvétel került a hatóság birtokába. A „kincseket” egy volt szocialista politikus rejtette el a temetőben.

Gyárfás Tamás 20190117
Gyárfás Tamás örül annak, hogy megkerültek a kazetták (Fotó: Ficsor Márton)

A Farkasréti temető egyik síremlékében találták meg a nyomozók azokat a hangfelvételeket, amelyek a Portik Tamás és Gyárfás Tamás között lezajlott beszélgetéseket rögzítették – tudta meg a Magyar Idők. A napilap szerint a felvételeket vélhetően a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása ügyében felbujtással gyanúsított Portik emberei rejtették el, azt követően, hogy a kilencvenes évek alvilága egyik vezetőjének „gyűjteményéből” kimazsolázták azokat, amelyeken az olajügyekben is érintett Energol Rt. igazgatója éppen a Gyárfással történt beszélgetéseit próbálta megörökíteni.

Gyárfás örül
A volt sportvezető a Hír TV-nek exkluzív interjúban elmondta, hogy a médiából értesült az újabb bizonyítékokról. Hangsúlyozta: reméli, hogy ezzel végre tisztázódni fog a neve. Hozzátette: minél többet tud a rendőrség, annál tisztább képet lát majd a nyilvánosság is.
A volt sportvezetőt telefonon érte utol a Hír TV:  „Kiderül az igazság. Tehát, hogy én nem bíztam meg senkit, még Portik Tamást sem, vagy Rohác urat, hogy ölje meg, amennyiben ők részesei ennek a gyilkosságnak. De tudtommal ezidáig a rendőrség, illetve a bíróság arról döntött, vagy úgy ítélte meg, hogy Jozef Rohác volt a végrehajtó, azt, hogy Portik Tamás ebben benne volt, vagy sem, arról én még nem értesültem, de ő is gyanúsított” – fogalmazott Gyárfás Tamás, tudatta a Hír TV, amely idézi Portik ügyvédjét is, aki ugyancsak  a sajtóból értesült a hangfelvételek előkerüléséről. „Kíváncsian várom, hogy valóban olyan nagy mennyiség, mert akkor egyrészt iszonyú sokáig fog tartani a feldolgozása, másrészt meg természetesen én is szeretnék kapni ezekből az anyagokból. És mint említettem, Portik úr egyelőre nem nyilatkozott arról még nekem se, hogy tényleg hozzá kapcsolható” – reagált Szikinger István ügyvéd.

A lap azt állítja, a „mazsolázgatás” még 2017-ben történt, minden bizonnyal azzal a céllal, hogy a Nap TV egykori tulajdonosát megzsarolják vele, az 1998. február 11-én meggyilkolt Fenyő János ügyében, amelyben a gyilkost, a szlovák Jozef Rohácot már elítélték, ám az, hogy ki volt a Vico-birodalom fejének meggyilkolása kapcsán a felbujtó, máig nem tudható. Mint azt korábban megírtuk, Gyárfás Tamást, a Nap TV egykori tulajdonosát tavaly áprilisban gyanúsította meg a rendőrség azzal, hogy ő adott utasítást Portiknak Fenyő János kivégzésére. A Fenyő-gyilkosság felbujtója ügyében a már korábban lezárt nyomozás éppen annak kapcsán indult újra, hogy máig ismeretlen személyek 2017-ben megzsarolták Gyárfást, ami alapot adott a nyomozás újraindítására. A médiavállalkozó erről csak azt követően tett említést, hogy 2017 őszén őt magát is tanúként beidézték a Nemzeti Nyomozó Irodára.

Korábban lapunkban azt írtuk, a Portik által titokban készített hangfelvételeket a szlovák hatóságok találhatták meg, amikor jogsegélyegyezmény alapján házkutatást tartottak Jozef Rohác testvérének lakásán. A PestiSrácok hírportál információi viszont most arra utalnak, hogy a zsarolókat mégsem északi szomszédainknál kell keresni, sokkal inkább az Aranykéz utcai robbantás miatt tizenhárom év fegyházra ítélt Portik üzleti környezetében.

Az üzleti holdudvarnak különös bájt ad, hogy a Farkasréti temetőben a kazetták elrejtésére bizonyos D. I. A. vállalkozott, aki az MSZP megalakulását követő időkben a párt karitatív tagozatának elnöke volt. Laptársunknak a „mit szólnak ehhez?” típusú kérdésére a szocialisták annyit válaszoltak, hogy „a mai MSZP-nek annyi köze van Dósa István Andráshoz, mint Dózsa Lászlónak az 56-os forradalomhoz”. A volt szocialistáról tudható még, hogy német–magyar kettős állampolgár, akit Portik pénzkezelőjének nevezett a Heti Válasz még 2012-ben.

A Fenyő-gyilkosság kapcsán a legfrissebb hírek arról is szólnak, hogy a rendőrség – valószínűsíthetően a köznyelvben vádalkunak hívott nyomozati alku révén – nemcsak D. I. A. temetőben őrzött „kincsére” bukkant rá, hanem további, kisteherautónyi hangfelvételre, amelyek viszont már házkutatások révén kerültek elő, s amelyekről Ibolya Tibor fővárosi főügyész korábban azt mondta: „Soha ennyi bizonyíték nem állt még rendelkezésre a Fenyő-ügyben, mint jelenleg. Gyárfás Tamás meggyanúsítása óta is van újabb pozitív fejlemény a nyomozásban, és az én véleményem szerint ez az ügy el fog jutni a vádemelésig.”

Sőt, ennél több is kiderülhet, hiszen a kereskedelmi mennyiségű Portik-gyűjtemény kapcsán a Magyar Idők szerdán arról írt, pontosan kirajzolódhat, kik voltak az olajbűnözés haszonélvezői a szervezett bűnözők, illetve a politikusok közül és a pártok üzleti holdudvarából. Az is legalább ennyire örvendetes hír, hogy maga a Fenyő-gyilkosság felbujtásával gyanúsított Gyárfás Tamás médiavállalkozó is örül annak, hogy megtalálták a kazettákat, mert szerinte ezek majd igazolják azt, hogy semmi köze nincs a merénylethez. Tegnap ismételten ezt fejtegette ugyanis az ATV-nek.

Tavaly áprilisban Gyárfás védője, Bánáti János ügyvéd védence meg- gyanúsításakor még azt állította, Gyárfásnak felületes volt a kapcsolata a Fenyő-gyilkosságban szintén felbujtással gyanúsított Portik Tamással, évente ha egyszer találkoztak. Ezzel szemben a 168 Óra belügyi forrásokra hivatkozva már akkor arról írt, hogy Portik az összes beszélgetését rögzítette, amit Gyárfással folytatott, s ezek száma a százat is meghaladja. Gyárfás Tamás később bírósági meghallgatása után már „manipulált, összevágott hordalékot” emlegetett a hangfelvétellel kapcsolatban, amivel megzsarolták 2017 októberében, s amit ő maga vitt be aztán ügyészségre. Az „összevágott hordalék” leiratát Gyárfás még 2017-ben eljuttatta Ihász Sándor korábbi fővárosi főügyésznek, az idő tájt fellebbviteli főügyésznek is, „baráti segítséget és tanácsot” kérve. Később Ihászt emiatt bűnpártolással gyanúsították meg. A gyanúsítás szerint Ihásznak fel kellett (volna) ismernie, hogy a leiratban foglaltak új bizonyítékok, azokat azonban, kötelességét megszegve, nem adta át a nyomozó hatóságnak, hanem magánál tartotta.

Bánátit végül kizárták az eljárásból és tanú lett az ügyben, a Pesti­srácok értesülései szerint azért, mert a német álnéven bejelentkező zsarolók tavaly nyáron neki írtak e-mailt, jelezve: náluk van a hangfelvétel. A zsarolók annak a hangfelvételnek a vágatlan és jobb hangminőségű verziójával zsaroltak, aminek a vágott verziója alapján a rendőrök tavaly tavasszal meggyanúsították Gyárfást. A „tárolási díjért” pénzt követeltek, de hogy mennyit, azt Gyárfásra bízták. Jelezték azt is, nem blöffölnek, ezért elküldték a vágott verziót, de immár egy sokkal jobb minőségben – így fest a portál beszámolója. A történet úgy kerek, hogy a rendőrök megkeresték Bánátit, a számítógépéről levették a zsarolókkal folytatott levelezést, és a bizonyítékokhoz csatolták. Kérték az ügyvédtől a jó minőségű felvételt is, de Bánáti ezt elhárította azzal, hogy azt átadta Gyárfásnak. Végül aztán Gyárfás adta oda a rendőröknek. Az ügyvéd kizárását minden bizonnyal ezért kezdeményezte az ügyészség, amivel szemben Bánáti János fellebbezett.

Egy másik verziót az Index pendített meg, ők úgy tudják, teljesen új, eddig nem ismert beszélgetés hosszú, vágatlan változatát küldték meg Gyárfás védőjének. Gyárfás ennek kapcsán az Index megkeresésére azt mondta: az újabb hangfelvételt azért nem juttatta el magától a rendőrségnek, mert amikor a 2017. november végén neki küldött ötoldalas irományt és a levélszekrényé­be bedobott kazettát „hosszas vívódás után” átadta a hatóságoknak, azok alapján lett tanúból gyanúsított. Most pedig azért nem adta át a hatóságnak, mert attól tartott, hogy ismét „magát hozza nehéz helyzetbe”. Ez a magyarázkodás azért álságos, mert a gyanúsított, amikor a nyomozási bíró a vele szemben indítványozott kényszerintézkedések kapcsán meghallgatta, azzal érvelt, hogy mindenben segíteni kívánja a hatóság munkáját.

Akad más súlyos ellentmondás is. Tavaly Gyárfás meggyanúsítását követően írtunk arról, hogy Portikot még 2012-ben abból a házból vitték el a rendőrök, amely éppen Gyárfásé mellett épült a XII. kerület méregdrága vidékén. Az történt ugyanis, hogy Gyárfás a maga telkén kicsit „túlépítkezett”. Kerítése átcsúszott a szomszédos önkormányzati telekre, az épület pedig nem felelt meg az építészeti előírásoknak. Le kellett volna bontani, ám erre mégsem kötelezték. A segítőkész helyhatóság ugyanis felajánlotta, vegye meg a szomszéd telket is, harmincháromezer forintos négyzetméteráron. Ez a telek került aztán Portik akkori élettársa nevére. Portik a gyilkosság időpontja előtt, 1997 és 2003 közt külföldön élt, csak azután jött haza, hogy elévültek az olajügyekben a terhére rótt bűncselekmények. Amikor hazatért, nem kellett lakás után szaladgálnia, a Gyárfással szomszédos hegyvidéki telek az élettársa nevén volt, s bár a bejegyzések kapcsán történtek különböző félreértések a földhivatalnál, ezt aztán „szerencsére” sikerült tisztázni. Úgy tudjuk, a Nemzeti Nyomozó Iroda a Gyárfás és Portik között lebonyolított ingatlanügyleteket is vizsgálja.